Megingott a vád a tatabányai rendőrök ellen

Vágólapra másolva!
Hiányos volt a vádirat és nem volt kellően megalapozott a vád a vesztegetés miatt bíróság elé állított tatabányai rendőrök perében - mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, amely szerint új eljárást kell lefolytatni a 2002 óta húzódó ügyben. A bíró külön utalt az elmúlt napok rendőrökkel kapcsolatos híreire, és hangsúlyozta: csak a vád megalapozottsága esetén lehet ítéletet hozni, függetlenül attól, hogy a vádlott rendőr-e vagy bárki más.
Vágólapra másolva!

Új eljárás lefolytatását írta elő a Fővárosi Ítélőtábla a vesztegetéssel vádolt tatabányai rendőrök ügyében a keddi tárgyaláson. A 2002-ben indult eljárást harmadszor kezdik újra. A vád szerint 13, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőr 2002 áprilisa és júniusa között, Tatabánya térségében, közlekedési ellenőrzések során pénzt kért autósoktól azért, hogy velük szemben a feljelentéstől eltekintsenek.

A perben tavaly novemberben született első fokú ítélet ugyancsak a Fejér Megyei Bíróságon, ahol a vádlottak többségét letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az eljárás során egy rendőrt korábban jogerősen felmentettek a vád alól, kedden pedig egy rendőrt jogerősen megrovásban részesített az ítélőtábla. A több rendbeli, hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt, immár 11 vádlott ügyének tárgyalására a Pest Megyei Bíróságot jelölte ki az ítélőtábla.

A bíró indoklásában - utalva az elmúlt napok rendőrökkel kapcsolatos híreire - hangsúlyozta: csak a vád megalapozottsága esetén lehet ítéletet hozni, függetlenül attól, hogy a vádlott rendőr-e vagy bárki más. Hozzátette: egyes vádpontokban nem tisztázott részletesen a vesztegetés ténye. Kitért arra is, hogy a vesztegetések megtörténtére nincs bizonyíték. Úgy fogalmazott: az első fokú ítélet sommás megállapításokat tartalmaz, amelyeket konkrét bizonyíték nem támaszt alá.

A perben korábban a Fejér Megyei Bíróság másodfokú tanácsa egyszer már új eljárást írt elő. A Fővárosi Ítélőtábla bírája utalt arra, hogy az akkori másodfokú tanács is felhívta a figyelmet a vádirat hiányosságaira, ám az ügyészség fenntartotta a megismételt eljárásban a vádat azzal, hogy nem áll módjában azt részletesebben körülírni.

A vád szerint a rendőrök szolgálati feladataiknak megfelelően sebességellenőrzést végeztek, ám a sebességellenőrző készülékük csak a sebesség mérésére volt alkalmas, a rendszám rögzítésére nem. Ezért a felettesek utasítása szerint feljelentést nem kellett tenniük, csak igazoltattak. A vád szerint többségében külföldi állampolgároktól kértek pénzt a rendőrök, illetve három magyar állampolgártól. A külföldi autóvezetőkkel kapcsolatban a bíróság kifogásolta, hogy amikor a vesztegetés gyanúja felmerült, meg kellett volna őket hallgatni, mielőtt elhagyják az országot.

A bíró az új eljárás szükségességét alapvetően a megalapozatlansággal indokolta, illetve azzal, hogy a vádiratban hiányolható, hogy nincs benne büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény. Példaként említette, hogy az egyik vádpontban az ügyészség rögzítette, hogy egy májusi napon egy benzinkútnál akarták felváltani a pénzt a vádlottak, hogy szétosszák maguk között, ugyanakkor arra nem tér ki a vádirat, hogy kiket, hogyan vesztegettek meg.