Túl drága is lehet a bírói függetlenség

2007.05.28. 17:20

A bírák vagyonbevallása semmit nem ér, a külső szemlélő számára pedig örök rejtély, hogy mi alapján kerül valaki bírói székbe - többek között ilyen kritikákat fogalmaztak meg a magyar igazságszolgáltatással szemben a Transparency International budapesti konferenciáján. A nemzetközi civil szervezet éves jelentése szerint a bírósági korrupció világ számos országában lehetetleníti el az igazságszolgáltatást, és bár sereghajtók nem vagyunk, szakértők szerint nálunk is bőven van tennivaló a tárgyalótermek megbízhatósága érdekében.

"Magyarországon nincs értelme bírósági korrupcióról beszélni, mivel még soha egyetlen ilyen ügyet sem tárgyaltak" - ezzel az érveléssel utasították vissza többen is a Transparency International konferencia-meghívását a nemzetközi civil szervezet vezetői szerint. Az adat helytálló, a korrupció ilyen formája statisztikailag valóban nem kimutatható hazánkban, ennek ellenére szakértők, de még maguk a bírák szerint is sok fejleszteni való van a rendszer megbízhatóságán. Jelenleg ugyanis a magyar ítélkezés se nem elég átlátható, se nem elég számonkérhető ahhoz, hogy az esetleges bírósági korrupciót teljesen kiküszöbölje.

Pedig nem mondhatjuk, hogy a probléma beláthatatlan távolságra lenne tőlünk: bár Magyarországon a bíróságok megítélése viszonylag pozitív, közeli szomszédaink például már nem büszkélkedhetnek túl jó mutatókkal.A Transparency International éves jelentése szerint a Kelet- és Délkelet-Európa poszkommunista országaiban a bírósághoz fordulók 15 százaléka fizet kenőpénzt (ebbe az új EU-tagokat nem számolták bele), és ez az adat még nem is tartalmazza a korrupció azon formáit, amelyekben a bírót nem pénzzel, hanem például előléptetéssel, politikai vagy szakmai pozícióval vesztegetik meg.

"A bírósági korrupció nagyon komoly probléma a világban, amit soha nem lehet teljesen kiiktatni, de méréke nagyban függ attól, hogy milyen erős szabályokkal küzdünk ellene" - mondta a témáról tartott csütörtöki konferencián Marschall Miklós, a Transparency International európai és közép-ázsiai regionális igazgatója. A szervezet jelentése szerint a problémák ellen az adna biztosítékot, ha a bírákat csakis szakmai teljesítményük alapján neveznék ki, biztosítanák nekik a megfelelő munkafeltételeket, továbbá ha a bírák számonkérhetőek, a bírósági folyamatok pedig átláthatóbbak lennének.

Magába záródó függetlenség

Magyarországon az 1997-es reform megteremtette a bíróságok teljes intézményi függetlenségét, azokra a politikának ma már semmilyen befolyása nincs - vázolta a konferencián tartott előadásában a magyar helyzetet Hack Péter jogász, az ELTE oktatója, aki korábban az SZDSZ képviselője és jogi szakértője volt. Szerinte az egyes ítéletek megvásárolhatósága nálunk nem merül fel, a rendszer azonban a működés szempontjából fejlesztésre szorul .

Mint elmondta,1998 és 2006 között 2,5-szörösére nőtt a bíróságokra fordított pénz, a bírók fizetése pedig megháromszorozódott: az alulfizetés tehát nem szerepel az esetleges korrupciót kiváltó okok közt. A nagy függetlenség azonban más szempontból melegágya lehet a visszaéléseknek: a bírósági rendszer működése ugyanis kívülállók számára teljesen átláthatatlan, a kinevezések és az eljárások ellenőrzése kizárólag a bírósági szervezeten belül történik. A bíróságokat felügyelő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjainak egy része például egyben megyei bíróság igazgatási vezetője is, így saját magát kell ellenőriznie, de hasonló a helyzet az ügyészségnél is, ahol korrupció gyanúja esetén a szervezet szintén saját magát vizsgálja.

Nincs átlátható, világos szabályozása továbbá annak, hogy milyen szempontok alapján választhatnak valakit bíróvá: Hack Péter szerint Magyarországon mindössze 3 bíróság ír ki pályázatot megüresedett pozíciókra, 5 helyen pedig még formálisan sincs felvételi eljárás. Miközben az állásokra harmincszoros túljelentkezés van, a felvettek az esetek 2/3-ában nem a legjobb minősítésű, summa cum laude diplomájú aspiránsokat veszik fel - állította a jogász. Emellett sok helyen azt sem lehet egyértelműen tudni, hogy mi alapján léphet előre egy bíró a ranglétrán - ezek a szempontok és szabályok gyakorlatilag a megyei bírósági elnökökön múlnak.

Pedig azoknak az országoknak a tapasztalatai, ahonnan mostani bírósági rendszerünk mintája származik, egyértelműen megmutatta, hogy a korrupció elkerülésére a függetlenség és az átláthatóság között egyensúlyt kell találni - állította Hack Péter. Igaz, az átláthatóság érdekében történnek is előrelépések: az OIT idén 3 különböző szervezettől is kutatást rendel meg saját tevékenységének 10 éves vizsgálatáról, aminek köszönhetően először tárhatják fel a bíróságoktól független szervek a rendszer működését. A másik fontos fejlemény, hogy június 1-jétől az összes bírósági határozatot közzé kell tenni az interneten, ami lehetővé teszi a bíróságok munkájának nyomon követését - hangsúlyozta Hack.

Külső számonkérhetőség nincs

Az átláthatóságra azonban a bírák számonkérése során is szükség van a Transparency International szemlélete szerint: ez Magyarországon nincsen meg. Bár a törvény elvileg lehetőséget ad úgynevezett alkalmatlansági eljárásra, Hack Péter szerint egy ilyen eljárás sem zárult bíró eltávolításával az utóbbi időben. A számonkérés, belső ellenőrzés a bírósági vezetők hatásköre. Nekik sok lehetőségük van vizsgálódásra, kívülről azonban a bírósági szervezet jelenleg egyáltalán nem elszámoltatható - ismerte el a csütörtöki konferencián Galajda Ágnes, a Legfelsőbb Bíróság bírája is.

Nem kapnak nyilvánosságot a bírák fegyelmi eljárásai sem, és nincs olyan jól átlátható, érthető panaszeljárás, amiben a nem jogvégzett ember is könnyen jelezheti a bíráskodással kapcsolatos kifogásait - vélekedett Hack Péter. "Jelenleg nem lehet tudni, hogy hova forduljon a sértett, ha például a bíró sértő, minősíthetetlen kifejezéseket használ vele szemben" - magyarázta. Emellett a bírák kötelező vagyonbevallásának sincs értelme a jelenlegi formában - tette hozzá -, mivel családtagjaikat már nem kötelezik ilyenre, és így az esetleges korrupció könnyen rejtve maradhat.

Ígéretek már vannak

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tisztában van azzal, hogy szükség van nagyobb átláthatóságra, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra - mondta az [origo]-nak Galajda Ágnes bíró. Szerinte az 1997-es reform a lényegi feltételeket megteremtette a korrupció kiküszöböléséhez, jelenleg pedig a finomhangolás zajlik. A bírók munkájának átláthatóságához ugyanis szükség van például egy olyan rendszerre, amelyben nemcsak az látható, hogy hány ügyet zártak le egy évben, hanem az is, hogy azok mögött mennyi munka áll - magyarázta, hozzátéve, hogy dolgoznak ezen.

Ígéretek a kormányzat részéről is elhangzottak: a 2006-os kormányprogram komoly erőfeszítéseket ígért a visszaélések feltárására. Ennek ellenére gyakorlati előrelépés alig történt, Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője kormányzati tisztviselőkre hivatkozva azt mondta, hogy "a korrupcióellenes kormányzati portfólió jelenleg üres".

Sántha György, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium stratégiai osztályának vezetője erre reagálva azt mondta, hogy "eddig a jogalkotásról szólt a korrupcióellenes harc, és most következik a nemzetközi egyezményekben vállalt feladatok gyakorlati teljesítése". Konkrét célokról szólva ugyanakkor az osztályvezető mindössze annyit tudott ígérni, hogy júniusra jelentést készítenek az elmúlt évek eredményeiről, megpróbálják végre stratégiai keretekbe foglalni a korrupció elleni küzdelmet, illetve átalakítják az eddig nem sok gyakorlati eredményt felmutató szervet, a Tanácsadó Testületet a Korrupciómentes Közéletért.

"Gyakorlatilag minden fontos, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi egyzményt aláírt Magyarország az elmúlt időben" - büszkélkedett a minisztériumi osztályvezető, a TASZ szerint azonban ez még nem eredmény. Földes Ádám szerint ugyanis hiába vállaltuk például az ENSZ és az Európa Tanács előtt is, hogy védelmet kapnak az úgynevezett közérdekű bejelentők, a saját intézményük, cégük korrupciós ügyeit leleplező úgynevezett whistle blowerek (Földes Ádám kifejezésével: "vészharang-kongatók"), az ilyen vállalások a gyakorlatban egyszerűen nem valósulnak meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK