Összezárnak a rendőrök a jogvédők előtt

Szinte lehetetlen küldetésre vállalkozik ma Magyarországon az a jogvédő, aki rendőri bántalmazás ügyében képvisel egy sértettet - állítja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda. A NEKI 2006-os beszámolójából kiderül, szinte minden ügyben sikeresen lépnek fel a diszkrimináció ellen, de a rendőrök összezáró sorfalán fennakadnak.

"Az elkövetők személyének rejtve maradásához nagyban hozzájárult a K. Városi Rendőrkapitányság egyes vezető beosztású rendőrtisztjeinek az objektivitást és pártatlanságot nélkülöző ún. belső vizsgálati tevékenysége" - idézi a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodája (NEKI) 2006-os beszámolója a Somogy Megyei Bíróság ítéletét, amely egyértelműen megállapította, hogy rendőrök bántalmazták még 2004-ben a roma származású R. Rudolfot, de a megvádolt tiszteket bizonyíték hiányában felmentette. A bizonyítékok eltüntetéséhez az is hozzájárult, hogy néhány nappal az eset után a parancsnok kitakaríttatta a kisbuszt, ahol a sértettet bántalmazták.

Egy másik ügyben az első fokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság megállapította, hogy a rendőrök veréssel próbáltak rávenni egy roma férfit, ismerje be egy lopás elkövetését, és egy év felfüggesztett börtönre ítélte a bántalmazókat. A másodfokú Debreceni Ítélőtábla azonban felmentette a rendőröket, miközben azt azért megállapította, hogy a férfi a rendőrség épületében szenvedett sérüléseket. A jogvédők szerint gyakran a rendőrök maguk nehezítik meg az esetek feltárását, de azt is tapasztalták, hogy a sértettek csak néhány nap elteltével tesznek panaszt, ami szintén nehezíti a bizonyítást.

1995 óta a NEKI 54 esetben képviselt sértetteket rendvédelmi szervek vagy az igazságszolgáltatás ellenében, és a munkatársak csak egy esetet tudtak megemlíteni, ahol sikerrel jártak, igaz, abban is ki kellett meríteniük minden létező jogi lehetőséget - az ügy már a strasbourgi emberi jogi bíróságon is járt -, mire eredményt tudtak elérni. Ennek okát Muhi Erika, a jogvédő iroda munkatársa abban látja, hogy rendőrségi ügyekben - nem csak roma sértettek esetében - "a sorok összezárnak".

Perben és azon kívül

Más esetekben azonban a jogvédők sikereket könyvelhettek el: másodfokon is pert nyertek például a Tesco áruházlánc ellen, amely még 2004-ben azért nem vett fel egy nőt, mert roma származású volt. A másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, amely kimondta, hogy a munkavállalót etnikai hovatartozása miatt nem alkalmazták, és 300 ezer forint kártérítésre kötelezte a céget, amely felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz.

A jogvédők komoly sikerként értékelték, hogy tavaly több esetben is sikerült peren kívül egyezséget kötniük diszkriminációs ügyekben. Az egyik esetben egy vendéglős utasította el roma lányok kiszolgálását. Az iroda munkatársai tesztelték a vendéglőt, és ők is azt tapasztalták, hogy míg a roma tesztelőket "zártkörű rendezvény" felszólítással elküldték, a nem romák nyugodtan leülhettek és fogyaszthattak. A jogvédő iroda fellépése után azonban a tulajdonos bocsánatot kért és kártérítést is fizetett, igaz, azt nem volt hajlandó elismerni, hogy a lányok származása miatt tagadta meg a kiszolgálást.

Hasonló módon megegyezéssel zárult az az ügy is, amelyben a NEKI egy roma buszsofőrt képviselt, akit folyamatosan megalázott közvetlen főnöke: a háta mögött "büdös cigánynak" nevezte, tartalékállományba helyezte - így csökkent a fizetése -, és alkalmassági vizsgálatra küldte azzal a megjegyzéssel, hogy "a belőle áradó illatanyagával visszatetszést kelt". A irodának ebben az ügyben is sikerült megegyezésre jutnia a közlekedési vállalattal: a buszsofőrt másik főnök alá rendelték. A panaszos azóta is a cégnél dolgozik, a jogvédőknek azt mondta, sem új főnökével,. sem a többi kollégájával nincs problémája.