A kormány szerint kontárok vagyunk az adatböngészéshez

Az állami szervek által kezelt személyes adatok biztonságáért aggódik a Társaság a Szabadságjogokért. Az APEH, az ÁNTSZ és az építésügyi hatóságok adatbankja ugyanis hamarosan törvényesen is hozzáférhetővé válhat a kormányhivatalok számára. Azt viszont semmi nem garantálja, hogy az adatokat szabályosan kezelik majd - állítják a jogvédők, akik egyébként maguk is szívesen betekintenének az adatvagyonba megfelelő körülmények között. A kormány szerint viszont ehhez szakértelem kell, ezért csak az állami szervek előtt nyitnák meg az adattárakat.

Nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy a kormányhivatalok ne élhessenek vissza az APEH, az ÁNTSZ és a többi állami hatóság kezelésben lévő adatokkal a jövőben - állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Egy szerdán a parlament elé terjesztett törvényjavaslat ugyanis mostantól jogszabályban rögzítené, hogy egyes kormányzati szervek használhassák az állami adatvagyont, az adatok anonimitásának megszegéséért járó büntetésekről azonban egyáltalán nem szól a rendelkezés.

A törvényjavaslat számos kötelezettséget ró az adatkérőre és az adatkezelőre, de nem tartalmaz semmi olyan garanciát, ami biztosítaná, hogy ezeket a kormányszervek tényleg teljesítik is - írja a TASZ kedden kiadott állásfoglalásában. Pedig kellő garanciákkal a jogvédő szervezet is helyesnek és célravezetőnek tartja, hogy végre törvény szabályozza az adatvagyonhoz való hozzáférést.

"Ha az adóhatóságnál, az építésügyi hatóságnál vagy az ÁNTSZ-nél felhalmozott személyes adatokat megfelelő eljárással anonimizálják, akkor ezek az információk nagyon hasznos és pontos segítséget jelenthetnek a döntéshozásban" - mondta az [origo]-nak Schiffer András, a TASZ ügyvivője. "Ilyen adatokkal sokkal hatékonyabban lehet létrehozni egy kistérségi beruházást vagy akár egy új adórendszert is", ezért is baj, hogy eddig teljesen esetleges volt, mikor melyik kormányszerv kapta meg a kért adatokat és melyik nem - tette hozzá.

A jogvédő szervezet ugyanakkor kifogásolja, hogy a törvénytervezet szerint továbbra is kizárólag a kormányhivatalok kérhetnek betekintést az állami hatóságok kezelésben lévő adatvagyonba. Szerintük a civileknek, kutatóknak, gazdasági társaságoknak és nonprofit szervezeteknek is hozzáférést kellene biztosítani az adatokhoz, hiszen a különböző döntéseknél ezeknek a társadalmi szervezeteknek is véleményezési joguk van. "A szabad és megalapozott véleményalkotás elemi feltétele, hogy megbízható, hiteles információval rendelkezzen az, aki véleményt nyilvánít" - figyelmeztet a TASZ állásfoglalásában.

A törvényjavaslat indoklása szerint azért kérhetnek másolatokat kizárólag egyes kormányhivatalok és az állami vezetők az állami kezelésű, anonimizált adatokról, mert "az adatok felhasználása szakértelmet igényel", illetve "a költségvetési szervek alapfeladatainak ellátását nem lehet veszélyeztetni". A jogvédők szerint azonban meglepő azt feltételezni, hogy a kormányhivatalokon kívül senki nem lehet szakértő az adott témákban, és az sem tiszta, hogy az adatok megfelelően szabályozott felhasználása miért veszélyeztetné a költségvetési szerveket.

A törvényjavaslatot beterjesztő Pénzügyminisztérium a TASZ felvetéseire válaszolva az [origo]-nak azt mondta, hogy az adatkérések vélhetően nagy száma jelenthetne veszélyt a szervek működésére. Hozzátették ugyanakkor, hogy a kormányhivatalok által kikért információk a személyes adatoktól való megtisztítás után már közérdekűnek fognak számítani, így azokat onnantól kezdve bárki igényelheti majd. Vagyis csak egy adatsor első kikérése lesz kizárólag a kormányszervek joga, az egyszer már anonimizált adatok pedig már nyilvánosak lesznek.

A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya hangsúlyozta azt is, hogy a törvényjavaslatot az adatvédelmi biztossal részletesen egyeztették, a beépített garanciákat pedig az ő javaslatai alapján dolgozták ki. "Az anonimitás megsértésére vonatkozó szükséges szankciókat az adatvédelmi törvény tartalmazza" - mondták, így szerintük ebben a törvényben nem kell külön nevesíteni őket.