Csűrés-csavarással indult Toroczkai pere

Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a BRFK Toroczkai László ellen indított kártérítési pere. A rendőrség mintegy tízmillió forintot követel az MTV-székház ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a tavaly őszi kormányellenes tüntetések egyik vezéralakjától. Az első tárgyaláson azonban leginkább arról szólt a vita: van-e egyáltalán jogalapja egy ilyen követelésnek?

A rendőrség keresete szerint a Kossuth téren tavaly szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része egyértelműen Toroczkai László felszólítására ment át a Szabadság térre az MTV székháza elé. Toroczkai így a demonstráció szervezőjeként felelős volt a gyülekezési törvény szerint a rendezvény rendjéért. A jogszabály szerint ha a résztvevők magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, a szervező köteles feloszlatni a rendezvényt - ezt Toroczkai nem tette meg - állítja a rendőrség.

A felperes keresetében 9,9 millió forintot és annak járulékait követeli a szolgálati autókban és technikai eszközökben keletkezett károk miatt. Ez ügyben fizetési meghagyást is kibocsátott a bíróság a rendőrség kérésére, ám az ellen Toroczkai úgynevezett ellentmondással élt, így lett az ügyből peres eljárás.

Toroczkai védője, Gaudi-Nagy Tamás a jogalapra hivatkozva a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a rendőrségi közlések alapján választási gyűlés történt, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya és bejelentési kötelezettség sem fűződik hozzá. Utalt rá, hogy a Szegedi Városi Bíróság május elején jogerős végzésében kimondta: nem követett el Toroczkai László szabálysértést azzal, hogy nem jelentette be, amikor a tömeg egy része a Kossuth térről az MTV székház elé vonult és ott demonstrált.

Kitért arra is az ügyvéd, hogy ügyfele úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható volt, többletfelelősség nem terheli. Mások is mondták - tette hozzá -, hogy a demonstrálók menjenek át a Szabadság térre, nem csak Toroczkai László.

Gaudi-Nagy felidézte: a szeptemberi eseményekkel összefüggésben több jelentés is készült, amelyek egyöntetűen megállapítják a rendőri felelősséget is. Az ügyvéd elmondta hogy, eleinte 30 fős "tömeg" volt az MTV-székház előtt, de a rendőrség nem figyelmeztette őket a jogellenességre. Mindketten kiemelték: hogyha a rendőrség hibázik, akkor az abból adódó felelősséget nem ruházhatják át az alperesre.

A BRFK jogi képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta: a Szabadság téri demonstráció nem választási gyűlés volt. Az alperesek jogi képviselői szerint viszont az is választási gyűlésnek számít, ha egy jelölő szerv - ebben az esetben az MSZP - ellen fejezik ki az elégedetlenségüket a résztvevők.

A jogalap - a kártérítési felelősség - eltérő értelmezése miatt Gaudi-Nagy Tamás közbenső ítéletet kért a bíróságtól. A bíró szerint a jogalapot tekintve ő is külön döntést tart szükségesnek, ez jelenthet úgynevezett közbenső ítéletet is. A bíró emellett a kereset pontosítására szólította fel a felperest, akinek ezt 30 napon belül meg kell tennie. A pert októberre napolta el a bíróság, és várhatóan ekkor dönt a jogalapról is.