Lenyúlják a nagy pártok a rendőrség kontrollját

Megegyezett az MSZP és a Fidesz, hogy a parlamentre bízzák a rendészeti panasztestület tagjainak megválasztását, sőt, a testület tagjait is parlamenti bizottság jelölné. Korábban arról volt szó, hogy a rendészeti miniszter a civil szervezetek jelöltjeiből válogat majd. Az SZDSZ ellenzi a megoldást, mert szerintük súlytalanná válik, vagy épp létre sem jön majd a rendőri visszaéléseket vizsgáló testület. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint a magyar politikai elit még nem elég érett, hogy a pártokra bízzák egy ilyen szervezet felállítását.

Politikai alkuk áldozatává válhat a rendőrségi jogsértések kivizsgálására hivatott Független Rendészeti Panasztestület, de az is lehet, hogy a konszenzus hiánya miatt fel sem tud majd állni - állítják SZDSZ-es politikusok és jogvédők, miután egyetértés alakult ki az MSZP és a Fidesz közt, hogy a rendőrségi törvény módosításával létrejövő bizottság tagjait az Országgyűlés válassza, kétharmados többséggel.

Az eredeti, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól származó előterjesztés szerint az ötfős bizottság tagjait a miniszterelnök nevezte volna ki a rendészeti miniszter előterjesztésére, akinek viszont a jogvédő szervezetek ajánlottak volna szakembereket. Ezt az ellenzék azonban nem fogadta el. Lázár János, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke az [origo]-nak május elején azt mondta, pártja inkább a köztársasági elnök kezébe adná a kinevezést.

A Fidesz véleménye az elmúlt egy hónapban megváltozott, hiszen a párt három képviselője (Lázár mellett Kontrát Károly és Balog Zoltán) módosító indítványt nyújtott be a törvényhez, amelyben azt javasolták, kinevezés helyett a rendészeti és az emberi jogi bizottság ajánlása alapján a parlament válassza meg - kétharmados többséggel - a testület tagjait, illetve a bizottság ne az Országos Rendőr-főkapitányság, hanem az Országgyűlés szervezetében működjön. A javaslatot a minisztérium és a szocialisták is támogatták, így egységes bizottsági indítványként került a parlament elé.

Hankó Faragó Miklós szabad demokrata képviselő a törvénytervezet hétfő éjszakai vitájában azt mondta, a két nagy párt kompromisszuma átpolitizálja a panasztestület működését, sőt az is előfordulhat, hogy a bizottság föl sem tud állni, mert a pártok nem tudnak megállapodni a tagok személyéről. Hankó Faragó szerint ezért azok "szurkolnak ennek a megoldásnak, akik valójában nem szeretnének panasztestületet, csak most úgy csinálnak egy kicsit, mintha ilyen panasztestületre szükség lenne".

Könnyen előfordulhat, hogy a pártok nem tudnak megegyezni a tagokról: Balog Zoltán az [origo] érdeklődésére például azt mondta, jelölni fogják a tavaly őszi eseményeket vizsgáló alternatív bizottság vezetőjét, Morvai Krisztinát, akiről - Balog szerint - már most tudják, hogy az MSZP nem fogja támogatni. A Fidesz ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a tagokat egyszerre, egy listán válasszák meg, ne pedig külön-külön. Balog szerint egyébként akkor is biztosítható a testület függetlensége, ha a parlament választja, hiszen a törvény előírná, hogy a pártok tisztségviselői nem lehetnek tagok.

Hankó Faragó benyújtott ugyan egy módosító indítványt, amely - az igazságügy-miniszter ellenjegyzésével - a köztársasági elnök kezébe adná a testület tagjainak kinevezését, de a két nagy párt egyetért abban, hogy - hasonlóan az ORTT tagjaihoz vagy a közmédiumok kuratóriumaihoz - a parlament válassza a tagokat, a két frakció pedig együtt biztosítani tudja a törvénymódosításhoz szükséges kétharmados többséget. Az MDF-es Boross Péter szerint nincs is szükség a testületre, mert az "nemcsak teljesen fölösleges, hanem még káros is".

A rendőrség feletti civil kontroll megvalósítását több szervezet is szorgalmazta, hogy az esetleges rendőri visszaéléseket ne a rendőrség vizsgálja ki. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az [origo]-nak azt mondta, formálisan ugyan a testület függetlenségét erősítheti, ha a parlament választja meg a tagjait, de a politikai elitet nem tartja elég érettnek egy ilyen megoldáshoz. Kádár szerint könnyen megtörténhet, hogy olyan emberekben tudnak csak megegyezni, akikkel senkinek nincs komolyabb baja, vagyis akik pályafutásuk során nem nagyon vállaltak konfliktusokat a politikával.