Kivételeznek a bordatörő rendőrrel

2007.06.13. 8:08

Ha ön megrugdos valakit, ritkán számíthat arra, hogy a bíróság elnéző lesz csak azért, mert éppen titkárnőként, könyvelőként vagy bárpultosként dolgozik. Viszont, ha rendőrök vernek össze valakit, jogvédők szerint jó esélyük van arra, hogy a bíróság enyhébben ítélkezik felettük, hogy tovább szolgálhassanak. Tanulságos történetek a megtaposott szobafestőről és a tetőtől talpig összevert horvát férfiról.

A szocializmus utolsó évében, 1989 áprilisában tárgyalták négy rendőr ügyét a Budapesti Katonai Bíróságon. Azzal vádolták őket, hogy fél évvel korábban, 1988. október 22-ről 23-ra virradó éjszaka behatoltak egy fővárosi XX. kerületi lakásba, és megverték az ott tartózkodó két nőt és két férfit. Utóbbiak közül az egyiket olyan súlyosan, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A büntetőtanács súlyosbító körülményként vette figyelembe - áll a távirati iroda akkori hírében -, hogy "mind a négy rendőr hosszú ideig kirívóan durván bántalmazta a sértetteket".

A Legfelsőbb Bíróság pár hónappal később úgy döntött, hogy új eljárást kell lefolytatni, mert a kérdéses éjszakán több más "rendőr, munkásőr és önkéntes rendőr is részt vett az 'akcióban', és feltehetően mások is bántalmazták a sértetteket". Az új eljárás eredményét nem sikerült kideríteni, viszont az eredeti, a Budapesti Katonai Bíróság által meghozott ítélet egy szempontból tanulságos lehet most, 18 évvel később is. A hadbírókból álló tanács ugyanis hiába találta bizonyítottnak, hogy a négy rendőr súlyos testi sértést követett el, az elmarasztaló ítéletben szerepelt az is, hogy előzetesen mentesítik őket a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ez azt jelenti, hogy hiába vertek meg jogtalanul embereket, visszatérhettek a rendőrség kötelékébe.

Jogerősen elítélt rendőr az állományban

Több jel is utal arra, hogy ez a fajta gondolkodásmód megmaradt a bíróságokon azóta is. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf nemrég a HVG-ben megjelent jegyzetében írt arról, hogy szerinte a rendőrség "morális válságához" hozzájárultak az olyan bírósági ítéletek, amelyek "eredményeként több, szándékos bűncselekményért jogerősen elítélt rendőr az állománynál maradhat".

Az előzetes mentesítés intézményének lényege az, hogy a bíróság elmarasztalja a vádlottat, de egyúttal kimondja azt is, hogy a hátrányos jogkövetkezmények - például nem kap erkölcsi bizonyítványt - nem vonatkoznak rá. Ennek a rendőröknél azért van jelentősége, mert ha egy rendőrt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélnek, de nem mentesítik, akkor "szolgálatra méltatlanná" válik, és nem dolgozhat tovább.

Konkrét számokkal egyelőre nem lehet alátámasztani, hogy az előzetes mentesítés a rendőr elítéltek ügyében mennyire általános. (Az [origo] a Legfőbb Ügyészségtől kért egy összehasonlító kimutatást, de ez még nem készült el.) Kádár András Kristóf az [origo]-nak azonban azt mondta, a tapasztalatuk az, hogy a bíróság vagy mentesíti a rendőröket, vagy pedig olyan enyhe büntetésben - megrovásban, pénzbírságban - részesíti őket, hogy eleve nem is merül fel annak a lehetősége, hogy távozniuk kellene a testületből. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint gyakran születik ilyen ítélet akkor is, ha szándékos cselekményért ítélnek el egy rendőrt. Hasonló tapasztalatai vannak egy másik jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért elnökének, Dénes Balázsnak is, aki azt mondta, évek óta kifogásolják ezt a szerintük felháborító gyakorlatot.

A bíró széttárja a kezét

A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumvezetője, Frech Ágnes vitatja, hogy általános gyakorlatról van szó, bár írásos válaszából kiderül, ő sem tudja számokkal bizonyítani igazát. "Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a megkeresésére, szükséges lenne átnézni az egyes, adott tárgyban indult büntetőügyek iratait. Ide vonatkozó statisztikát a bíróságok nem vezetnek és az ügyválogatás nem egyszerű" - fogalmazott a kollégiumvezető, aki szerint a vádlottak foglalkozása alapján nem válogathatók ki a bűnügyek.

A kollégiumvezetőnek ellentmond a Fővárosi Bíróság egyik határozata, amelyet pár évvel ezelőtt, bántalmazásért elítélt rendőrök perében adott ki. Ez éppen arról szólt, hogy bevett gyakorlatnak számít az előzetes mentesítés. Az MTI beszámolója szerint az FB a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire hivatkozott ítéletében, és azzal érvelt, ha a bíróság nem alkalmazza mellékbüntetésként a szolgálati viszony megszüntetését, akkor "felfüggesztett szabadságvesztés mellett általában nem mellőzhető az előzetes mentesítés". A TASZ elnöke szerint egyébként ez az érvelés azért nem állja meg a helyét, mert Magyarországon nincs precedensjogi rendszer, és a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseinek nincs kötelező ereje az alsóbb szintű bíróságokra.

"Ritka, kivételes eszköz"

Az általunk megkérdezett, büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek - Futó Barnabás és Zamecsnik Péter - szerint is általában "ritka, kivételes eszköz" az előzetes mentesítés, amikor civilekre szabnak ki felfüggesztett szabadságvesztést. Zamecsnik egyébként nem ért egyet a jogvédőkkel abban, hogy általános lenne a rendőrök esetében ez a gyakorlat, bár azt hozzátette, náluk felmerül az a szempont, hogyha nem mentesítik őket, akkor elveszítik kenyérkereső munkájukat. Dénes Balázs viszont úgy véli, ha egy rendőr gondatlanságból követ el egy bűncselekményt, akkor indokolt lehet az előzetes mentesítés, de ha hivatali eljárása részeként, vagyis munkája során szándékosan bántalmaz valakit, akkor nem. A bíróságok nem feltétlenül osztják ezt az érvelést, legalábbis a Helsinki Bizottság több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amely megerősíti ezt, és az [origo] is talált ilyen eseteket.

Akit sarokkal megtapostak

Figyelemreméltó például Lemberg László József története. A festő-mázolóként dolgozó férfi - akit az eljárás során a Helsinki Bizottság képviselt - ügye 2004. szeptember 4-éig nyúlik vissza. A VIII. kerületi Baross utcában, egy gyorsétterem előtt álldogált kollégáira várva, amikor - állítása szerint - két nő ellopta pénzét és mobiltelefonját. Erre ő segítségért kiabált és megkérte a biztonsági őrt, hívja ki a rendőrséget. A járőr megérkezett, de végül a férfit vitte be a VIII. kerületi kapitányságra, mert ő állítólag a közelben járkáló nők megszurkálásával fenyegetőzött. A bírósági ítélet szerint Lemberg László a kapitányságon kérte, hogy beszélhessen az ügyeletes tiszttel, de az őt felügyelő két rendőr - K. Béla és B. Ernő - a "követelőző, fenyegetőző és kiszámíthatatlanul viselkedő" férfit két kezénél, két bilinccsel egy földhöz rögzített székhez bilincselték a fogda egyik helyiségében.

Órákkal később, este tíz óra körül el akarták bocsátani a kapitányságról, de Lemberg László ragaszkodott hozzá, hogy beszélni akar az ügyeletes tiszttel. Ekkor K. Béla derékszíjánál fogva megragadta őt, az előállító helyiségből kihúzta az előtérbe, majd - áll az ítéletben - többször arcon ütötte ököllel, megrugdosta, és sarkával megtaposta a földön fekvő férfit. A másik jelenlévő rendőr, B. Ernő tenyérrel és ököllel ütötte, és egyszer bele is rúgott, de aztán látva kollégája - ahogy a bíróság fogalmazott - "cselekményének intenzitását", felszólította K. Bélát, hogy hagyja abba a verést.

Előléptették a verekedő rendőrt

Így is eltört azonban a férfi három bordája, megsérült a gégéje és zúzódások keletkeztek az arcán. A két rendőr mentőt hívott, Lemberg Lászlót az Országos Baleseti Sürgősségi Intézetbe szállították, és tizenegy nap múlva engedték ki. Feljelentést tett a rendőrök ellen, ők azonban tagadtak mindent, és azt állították, hogy a férfi úgy szerezte sérüléseit, hogy háttal ráesett egy székre. Az eljárás során meghallgatott szakértők azonban ezt nem fogadták el, a bíróság pedig kimondta, hogy a rendőrök verték meg Lemberg Lászlót.

A bántalmazás idején 55 éves férfi - saját elmondása szerint - az eset után nem tudott visszamenni ahhoz a vállalkozóhoz, akinek dolgozott, mert az időközben felvett valaki mást. A két rendőr, a jelenleg 30 éves K. Béla és 33 éves B. Ernő azonban azóta is a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományában van - mondták el kérdésünkre a kapitányság sajtóosztályán. A bíróság ugyanis a tavaly májusban meghozott jogerős ítéletében felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte ugyan mindkettőjüket, de előzetesen mentesítésben részesítette őket. Ennek során figyelembe vette az ítélőtábla azt, hogy a két rendőrrel a parancsnokuk meg volt elégedve, olyannyira, hogy időközben magasabb beosztásba is helyezte őket.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK