A reform után is betegpénzeken ülne a koalíció

2007.06.13. 11:44

Az MSZP és az SZDSZ is államilag ellenőrizné a betegpénzek kezelését az egészségbiztosítási rendszer átalakítása után. A dolog érdekessége, hogy az állam jelenleg rossz gazdája a pénzünknek, és még a pártok szakértői is azt állítják, hogy az egészségbiztosítás ki lesz szolgáltatva a politikai huzavonának az új rendszerben is. A civil kontrollnak nyoma sincs.

Bár jelenleg rossz gazdája az állam az egészségbiztosítási pénzeknek, egyik koalíciós párt reformjavaslata sem változtatna érdemben ezek kezelésén, és a rendszer politikai kiszolgáltatottsága is megmaradna. Míg az MSZP erősítené az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) és több döntési jogkört juttatna a szervezetnek, de a politikai ellenőrzést fenntartaná. Ezzel szemben az SZDSZ gyengítené az állami biztosítót, az OEP-től a tervek szerint más szervezethez kerülő pénzeket viszont továbbra is az állam felügyelné.

Nincs civil kontroll

Az [origo] által korábban már ismertetett MSZP-s elképzelés az egyetlen egészségbiztosítót, az OEP-et úgy tenné hatékonyabbá, hogy zrt.-vé alakítaná. Az intézmény döntési jogosítványai így nőnének, a gazdálkodása után pedig el kéne számolnia. A szocialista tervezet összeállításában részt vevő Dózsa Csaba, aki korábban az OEP-nél is dolgozott, az [origo]-nak elismerte, hogy a biztosító ebben az esetben is ki lenne szolgáltatva a politikának. A biztosítót ellenőrző felügyelőbizottságba ugyanis valószínűleg a kormányon lévő pártok delegálnák a tagokat.

Dózsa hozzátette: a koncepció kidolgozói a politika intelligenciájában bíznak, vagyis abban, hogy a pártok belátják: nem túl szerencsés, ha állandóan dróton rángatják az állami egészségbiztosítót. Az SZDSZ egyik neve elhallgatását kérő egészségügyi szakértője azt mondta: ha a szocialisták tervezte valósul meg, akkor az irányítás továbbra is a politika játszótere maradna. A hangoskodó pártembereket felügyelőbizottsági helyekkel vásárolnák meg - mondta az SZDSZ vegyes modellje mellett kardoskodó, neve elhallgatását kérő elemző, aki szerint ebből a szempontból mindegy lenne, hogy rt. vagy zrt. formájában döcögne tovább az állami vállalat.

A liberális elemző szerint az OEP-et úgy lehetne jobb teljesítményre ösztönözni, ha mellette megjelennének a profitorientált biztosítók. A folyamat ahhoz lenne hasonló, mint amikor a '90-es évek elején megjelentek a magánbankok. Ezek pár év múlva sokkal jobb teljesítményre sarkallták az akkor állami tulajdonban lévő, a csőd szélén lavírozó OTP-t, amelyet ezt követően sikerült privatizálni. A szakértő szerint az OEP megtartása mellett egyedül az szól, hogy enélkül logisztikailag elég nehéz lenne az átállás a magánbiztosítós rendszerre.

Ennek ellenére az SZDSZ tervezetéből is az tűnik ki, hogy a több-biztosítós rendszerben is megmaradna a politikai kontroll az állampolgárok által befizetett járulékok felett. A liberális párt által javasolt modell ugyanis létrehozna egy Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapot, amely a pénzek felett őrködne. Az ide befolyó pénzt osztanák tovább a kezelt betegek után a biztosítóknak, amelyek közül egy lenne az OEP. Az alap ellenőrzése azonban a mostani rendszerhez hasonlóan állami kézben maradna.

Ezt aggályosnak tartja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is, aki szerint szerencsésebb az a nyugati országokban meghonosított gyakorlat, hogy nem az állam, hanem a járulékot befizetők képviselői, például szakszervezetek, felügyelik a pénzeket. A közgazdász szerint ehhez hasonló volt az a rendszer, amikor 1993-98 között a kormány helyett az egészségbiztosítási önkormányzat felügyelte a pénzügyi alapot. Mindenképpen hasznos az ellenőrzésben a civil kontroll erősítése - tette hozzá a közgazdász.

Nem jó pénztáros az OEP

A befizetett tb-járulékokból álló egészségbiztosítási alap, amelyet az OEP kezel, az elmúlt években rendszeresen hiányt termelt. Az OEP adatai szerint 2003-ben 310 millió, 2004-ben 344 millió, 2005-ben 375 millió, 2006-ban pedig 111 millió forint volt a hiány. Tehát az OEP a gyógyítótevékenységre (kórházi kezelések díja, műtétek költsége stb.) és a gyógyszer-támogatásra több pénz fizetett ki, mint amennyi a járulékokból befolyt.

A korábbi évek hiányaiért nem csak OEP volt a felelős, a törvények megkötik a kormányzati szervként működő biztosító kezét. Az OEP így döntéseket nem hozhat, egyik fő funkciója az, hogy a kórházak, háziorvosok felől érkező teljesítéseket kifizesse. Többször azonban ezt a feladatot se tudta megfelelően ellátni. Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter tavaly októberben példát is mondott erre: volt olyan férfi, aki az OEP adatai szerint 2001-2003 között hétszer jött a világra, egyszer még nőgyógyászati ultrahangon is átesett, végül hét alkalommal felboncolták. Ez közel 3 millió forintos felesleges pluszkiadást jelentett.

Az OEP tehát Molnár szerint olyan ellátásokat is kifizetett, amelyeket el sem végeztek. Hasonló esetek korábban is előfordultak. Két éve például egy szúrópróbaszerű ellenőrzés során az derült ki, hogy táppénz, gyes, gyed indokolatlan felvétele miatt 138 millió forintot fizetett ki munkaadóknak az OEP. Major Zoltán, az egészségbiztosító főigazgatója pedig áprilisban maga ismerte el, hogy többek között az egészségbiztosító is felelős azért, amiért nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarországon hány embernek van egészségbiztosítási jogviszonya.

Az idei év első hónapjaiban azonban már többletet mutat a kassza, az első négy hónap adatai alapján 23 millió forint a megtakarítás. Sinkó Eszter szerint a többlet oka, hogy az OEP ápriliban megkezdett ellenőrző akciója óta egyre többen fizetnek járulékot. A közgazdász szerint a megtakarításhoz hozzájárult az is, hogy amióta korlátozták az egy hónapban elvégezhető beavatkozások számát, azóta csökkent a finanszírozott műteték száma. Sinkó hozzátette: a többlet árnyoldala, hogy ezt annak árán érte el a kormány, hogy jóval többet kell várni a bevatkozásokra, ráadásul a kórházak több kvótán felüli műtétet is megcsinálnak, amiért pedig nem kapnak pénzt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK