Melegszendvicset sütni, lámpafénynél olvasgatni, barkácsolni, tévét nézni - ezek a hétköznapi tevékenységek is veszélyessé válhatnak, ha valaki hazaviszi, és gyanútlanul üzembe helyezi azokat a műszaki cikkeket, amelyek fennakadnak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzésein. Idén már 29 ilyen árut tartalmaz a letiltott termékek listája. Ezek a holmik nem felelnek meg az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek, mivel rendeltetésszerű használatuk áramütés- , tűz- vagy balesetveszélyes. A forgalomból azonnal kivonják őket, mihelyt kiderül, hogy hibásak.
A fogyasztóvédők nem csak a veszélyes termékek pontos adatait teszik közzé a honlapjukon, hanem azt is, hol bukkantak rájuk. A felsorolásból az derül ki, hogy ismert multinál vásárolni sem mindig jelent garanciát arra, hogy a kiválasztott műszaki cikk biztonságos.
A Tesco polcain például találtak tűzveszélyes kézigyalut, áramütéssel fenyegető tévéantennát és fázisceruzákat, a Praktiker barkácsáruházban pedig olyan asztali lámpát és sarokköszörűt árultak, amelyek tüzet okozhattak volna. "Időnként valóban előfordul ilyesmi" - ismerte el Hardy Mihály, a Tesco szóvivője. A Praktiker marketingigazgatója, Dömötör Péter úgy fogalmazott: "egy ilyen hatalmas cégnél sajnos nagy ritkán, de előfordul, hogy "hiba kerül a mátrixba"".
A fogyasztóvédelmi törvény kimondja, hogy forgalomba csak biztonságos áru hozható. Erről a gyártó köteles gondoskodni, de a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kéne, hogy nem biztonságos. "Ez a gyakorlatban jelenti egyrészről a dokumentációk meglétének és tartalmának folyamatos ellenőrzését, adott esetben pedig jelentheti a termékek szúrópróbaszerű vizsgálatát" - tudtuk meg Kathi Attilától, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivőjétől.
A Tesco szóvivője szerint ezeket a feladatokat náluk részben a beszerzők és az üzletkötők látják el, de minőségbiztosítási osztályt is foglalkoztatnak. A legszigorúbban az úgynevezett sajátmárkás termékekkel bánnak, az ilyen műszaki cikkeknél szúrópróbaszerű, előre be nem jelentett ellenőrzéseket is tartanak már a gyártásnál - állítja Hardy. A Praktiker marketing-igazgatója is arról írt az [origo]-nak, hogy munkatársaik ellenőrzik a termékeket és a hozzájuk tartozó dokumentumokat, és szúrópróbaszerűen vizsgálják azokat azután is, hogy már az üzletbe kerültek.
A Tesco szóvivője szerint vannak olyan gyártói ügyeskedések, amelyeket nagyon nehéz kiszűrni: valószínűleg így kerülhettek a letiltott termékek listáján szereplő áruk a polcokra. Előfordul például, hogy az üzletkötő rendben talál egy terméket, de később a gyártó más, silányabb árut kezd futtatni ugyanazon a cikkszámon. "Ez sokszor a világ legnagyobb ázsiai országából származó termékeknél fordul elő" - jegyezte meg Hardy, nyilvánvalóan Kínára utalva.
Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője szerint a probléma hátterében a magyar vásárlók árérzékenysége áll, ami azt eredményezi, hogy a nagy cégek is az olcsóságra utaznak. "Előfordul, hogy olcsó húsnak híg a leve. Ha a cégek sok olcsó terméket hoznak be, akkor bizony megtörténhet, hogy olyanokat is behoznak, amik nem felelnek meg az alapvető biztonsági követelményeknek sem" - mondta Szép. Hozzátette, hogy a nyugati termékpalettát összehasonlítva a magyarral az látszik, hogy olyan áruk, amik itthon slágerterméknek számítanak, az ottani piacon forgalomba sem kerülnek, mert annyira elavultak, rossz minőségűek.