Önbizalomhiány lehet a Gyurcsány-Orbán csörte oka

2007.06.22. 8:31

Gyomorforgató és ideggyenge - tovább gazdagodott a Gyurcsány-Orbán párbaj stílusa. Pszichiáterek szerint azonban míg a gyerekeknél még nem káros a másik sértegetése, 18 év felett már viselkedési zavarnak számít. Egy budapesti óvónő szerint egyébként a gyerekeknél se szokás a durva szidalmazás. Bár nemrég valamelyik óvodás köcsögözött, de hamar áttértek a Micimackóra.

"Gondolj bele Pistike! Hogy éreznéd magad, ha neked mondták volna, hogy hülye vagy?" - ezt a példát hozza fel Tringer László, a Semmelweis Egyetem pszichiátriájának volt igazgatója, számos szakkönyv szerzője arra, hogy miként kell kezelni az iskolatársát szidalmazó gyereket. Az orvosok által használt módszer neve "megindoklás", a lényege pedig az, hogy a másikat szidalmazó gyerekben tudatosítják, mit érezhet az, akit minősítgetett.

Azt nem tudni, hogy mit érzett Orbán Viktor, amikor a hét elején "szem- és gyomorforgatónak" nevezte Gyurcsány Ferenc, aki szerint a Fidesz-elnök "pénzért árulja beszédeit". És persze azt sem tudni, hogy a kormányfőnek miként esett a Fidesz-elnök kabinetfőnökének szerdai sajtótájékoztatója, amikor Deutsch-Für Tamás "ideggyengének" nevezte őt. Budai Bernadett kormányszóvivő reagált a miniszterelnök helyett. "Deutsch-Für Tamás olyan mélységbe süllyedt, ahova már nem érdemes követni őt: Orbán Viktor kabinetfőnökének elfogytak az észérvei, ami maradt, az a politikai nemtelenség" - írja közleményében Budai.

Orbán nem szólalt meg az ügyben, de ő is illette már erős szavakkal Gyurcsányt, többször is nevezte például beteges hazudozónak. A kormányszóvivő közleményére válaszolva Szijjártó Péter azt mondta, hogy a miniszterelnök idegi problémája nem magánügy, mert nem csak magának árt, hanem elsősorban az országnak. A Fidesz szóvivője hozzátette, Budai rutintalanságát mutatja, hogy másfél nap elteltével reagált Deutsch-Für Tamás nyilatkozatára.

Eddig is szidta egymást a két oldal, de ezek a jelzők - gyomorforgató és ideggyenge - még a politikát napi szinten figyelőket is meghökkenthette. Pedig még az elvileg kisebb önfegyelemmel rendelkező gyerekeknél sem jellemző az ennyire durva szidalmazás - legalábbis ez a tapasztalata az általunk felhívott budapesti óvoda nevelőjének. Ha mégis előfordul, annak két oka lehet. Egyrészt, akkor hülyézik társukat a gyerekek, ha valaki elveszi tőlük a játékukat. "Ilyet nem mondunk, csúnya beszéd" - egyszerűen csak így szól rájuk felügyelőjük ilyenkor, és máris csöndben maradnak. A név nélkül nyilatkozó óvónő szerint a másik, amikor a felnőttektől hallanak valamit, aminek sokszor a jelentését se tudják. "A köcsög szó volt legutóbb ilyen. Aztán gyorsan áttértünk a Micimackó olvasására, és már el is felejtették a gyerekek" - mesélte az óvónő.

Tringer azt mondja, gyerekeknél fejlődési zavarként jelenhet meg a másikat sértegető magatartásforma, de igazából nem extrém és nem káros ebben az életkorban. Tizennyolc éves kor fölött azonban már viselkedési zavarról beszél a szakma, amelynek hátterét vizsgálva két típust említ a szakirodalom. Az egyik mögött családi eredetű problémák húzódhatnak meg, míg a másiknál már összetettebb okok állnak a háttérben.

A viselkedési zavar egyértelmű jelei felnőtteknél, ha állandóan hazudozónak nevezik a másikat, vagy ha bármilyen más módon, de rendszeresen negatívan minősítgetik azt, akivel versenyeznek. Tringer állítja, olykor elég öt percet néznie a parlamenti tudósítást, és máris hallja az ilyen típusú mondatokat: "A politikai ellenfelemnek az a szándéka, hogy...". Márpedig a főorvos szerint ez szükségtelen rosszindulatú feltételezésen alapul.

A gyerekek nem piszkálják azt, aki másmilyen

Volt olyan neves pszichiáter, aki nem akart nyilatkozni erről a témáról, maga helyett Ranschburg Jenő gyerekpszichológust ajánlotta, mondván ő a hiteles ezen a területen. Ranschburg vállaltan baloldali beállítottságú, de úgy tűnt, a sértegetések tekintetében nem tesz különbséget a két oldal között. Általánosságban fogalmazva mondta azt, hogy a fiataloknál még nem súlyos magatartási probléma a társ sértegetése, ám a politikusok között egymás lejáratása már "rettenetes".

Tringer is azt mondja, nem tetszik neki, hogy saját magukat jónak, a másikat gonosznak állítják be állandóan a politikusok. A megkérdezett szakemberek szerint egyébként  jellemzően önbizalomhiányos viselkedés a piszkálódás. Tringer például a rendszeres támadás helyett inkább barátkozást ajánl. "Attól még, hogy akár állandóan más álláspontot képvisel a Parlamentben, mint ő, lehetne éppen a barátja is" -tanácsolja a professzor.

Ugyanakkor - mint azt a budapesti óvodában megtudtuk - már a kisgyerekek között is egyre kevésbé jellemző, hogy azért piszkálják társukat, "mert az másmilyen". A felhívott intézményben roma, arab, indiai, indonéz és különféle vegyes házasságokból származó gyerekek egyaránt járnak a többségében magyar kicsikkel együtt. Az óvónő szerint azonban ez egyáltalán nem ok a piszkálódásra, sőt, az ünnepségeken szülők és gyerekek egyaránt örülnek, amikor meg tudják mutatni a külvilágnak az óvodán belüli sokszínűséget.

KAPCSOLÓDÓ CIKK