Betegnyúzás lehet a koalíciós paktumból

Hosszabb várólisták lesznek és fizetőssé válhatnak jelenleg ingyenes beavatkozások - mondta az [origo] által megkérdezett egészségügyi közgazdász a koalíció elképzeléséről, amivel az egészségbiztosítási rendszert alakítanák át. Bár az MSZP ezt tagadja, még az SZDSZ tanácsadója is elismeri, hogy a rendszerben benne van a burkolt privatizáció lehetősége. Egy biztosítótársaság szerint még annyira homályos a világon sehol máshol nem alkalmazott modell, hogy azon egyelőre elgondolkodni sem érdemes.

Valószínűleg növelni fogja a betegek kiszolgáltatottságát - mondta az [origo]-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász arról az egészségbiztosítási modellről, amelyről több hónapos huzavona után nagy vonalakban vasárnap állapodott meg az MSZP és az SZDSZ. Sinkó szerint a betegek szempontjából a modell legnagyobb hátránya, hogy az új rendszer 3-5 éven belül növelni fogja a várólistákat, és nagyobb önrészt követel majd az állampolgároktól.

A részleteiben még ki nem dolgozott javaslat lényege, hogy 2008 januárjától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fokozatosan megszűnik, feladatának ellátására öt-hét, részben magánkézben lévő biztosító jön létre. Az újonnan létrejövő pénztárak többségi tulajdonosa az állam maradna, kisebbségi tulajdonosként - maximum 49 százalék erejéig - azonban megjelenhetnek az üzleti biztosítók is.

Jelenleg az OEP kezeli azokat a pénzeket, amiket egészségbiztosítási járulék formájában fizetünk. Az állam ebből fedezi orvosi, kórházi ellátásunkat, amelyekhez mindenki egyformán férhet hozzá az általa befizetett járulék mértékétől függetlenül. Az új rendszerben ezt a feladatot vennék át a részben magánkézben lévő biztosítók.

A tervek szerint az új pénztárak 6-12 hónapot kapnának arra, hogy ügyfeleket szerezzenek maguknak. Ezt követően a hat magyarországi régiót sorsolással felosztanák közöttük. A biztosítókhoz azért kell egy-egy régiót rendelni, mert a kormány így akarja garantálni, hogy minden állampolgár kapjon egészségügyi ellátást. Ha ugyanis valaki nem tud választani, akkor az adott régió pénztára köteles lesz szerződni az ott élőkkel, a tervben ilyen formában megjelenik az MSZP által kiemelten kezelt szolidaritási elv.

Egyelőre az biztos, hogy a befizetett járulékért cserébe az alapszolgáltatás járna majd a betegeknek. A biztosítók viszont előállnának különféle kiegészítő biztosításokkal, vagyis pluszszolgáltatásokat kínálnának több pénzért azoknak a betegeknek, akik ezért hajlandóak fizetni.

Kiszolgáltatott betegek

Az egészségbiztosítás az utóbbi években komoly ráfizetéssel működött. Az új rendszerben azonban - állítják a tervezet előkészítői - az államnak és a magánbiztosítóknak is érdeke lesz a nyereséges működés biztosítása, mivel a létrejövő új pénztárakban mindkettő tulajdonos lesz. Mivel azonban a kormány - a közgazdász és a koalíciós pártok képviselői szerint - várhatóan nem fogja növeli a járulékokat, ezért úgy fogják gazdaságosabbá tenni a rendszert, hogy további térítési díjakat vezetnek be. Sinkó szerint olyan szabályokra kell számítani, mint az a pár hónapja bevezetett rendelkezés, amely szerint ha valaki beutaló nélkül érkezik egy kórházba, akkor ki kell fizetnie az ellátás költségének 30 százalékát. A szakértő szerint valószínűleg szűkülni fog a járulékokért cserébe járó alapcsomag is.

Az OEP megszüntetésével a közgazdász szerint csökkenni fog a biztosítók feletti kontroll, azaz több olyan eredménye lehet az átállásnak, ami az orvoshoz fordulókat, kórházi ellátásra szorulókat érinti majd hátrányosan. Sinkó szerint az OEP hiányában nehezebb lesz például meghatározni, hogy milyen hosszú várólista fogadható el orvosszakmai szempontból. Mivel az ezzel való tilitoli segítheti a megtakarítást, azaz míg a biztosítóban tulajdonos államnak és magánbefektetőknek érdeke lesz a listák megnyújtása, addig ez a műtétekre váró betegeket hátrányosan értinti.

Egy állami biztosító a hosszú várakozást úgy számolja fel, hogy még több elszámolható teljesítményt engedélyez a kórházaknak vagy több kórházzal köt szerződést, az OEP hiányában erre azonban semmi nem fogja ösztönözni az egymással versengő pénztárakat - mondta a közgazdász, aki szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet csak egyéni panaszokat tud majd orvosolni, csoportos problémákat nem.

Politikai tákolmány

Az SZDSZ és az MSZP által is támogatott koncepció egyértelműen politikai tákolmány, vagyis azt úgy rakták össze, hogy az mindkét pártnak jó legyen - mondta az [origo]-nak egy név nélkül nyilatkozó egészségügyi kérdésekben jártas szabad demokrata politikus, aki szerint komoly munka lesz a tervezetet olyan szakmai tartalommal megtölteni, hogy az jól is működjön. A különböző koncepciókból összegyúrt tervezet hátránya viszont, hogy ilyen modell - az [origo] által megkérdezett, egészségüggyel foglalkozó közgazdászok és politikusok szerint - jelenleg sehol nem működik a világon. Ezt azonban nem tartja problémának se az SZDSZ, se az MSZP.

A javaslat néhány fontos kérdésben inkább az SZDSZ elképzeléseihez áll közelebb - mondta [origo]-nak Sinkó. A közgazdász szerint a liberálisok teveihez hasonlóan a biztosítók menedzsmentjét valószínűleg a magánbiztosítók adják, amelyek egy idő után többségi tulajdont is szerezhetnek majd a pénztárakban. A rendszer így néhány év után átalakulhat az SZDSZ által óhajtott holland modellé, ahol kizárólag profitorientált biztosítók által irányított pénztárak versengenek egymással, az állam szerepe csökken vagy teljesen megszűnik.

Ezt megerősítette az [origo]-nak Mihályi Péter, az SZDSZ tanácsadója is. Mihályi szerint a magánbiztosítóknak csak akkor éri meg szerepet vállalni, ha ígéretet kapnak a többségi tulajdonszerződés lehetőségére. Mihályi szerint az eddigi privatizációk is hasonló elven működtek, a magántőke előbb kisebbségi, majd többségi tulajdont szerzett. A közgazdász példaként a Matáv privatizációját említette, amely hasonló módon lett államiból magánvállalat. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke ezzel szemben azt mondta a Népszabadságnak, hogy a magánbiztosítók nem kaphatnak ígéretet a majdani többségi tulajdonra.

Juhos András, az UNIQA igazgatósági tagja szerint kulcsfontosságú., hogy megkapják-e a menedzsment-jogokat, ennek hiányában ugyanis erősen kérdéses, hogy mennyire éri meg részt venni az egészségbiztosítás szervezésében. Juhos szerint mivel a javaslat még kidolgozatlan, ezért lehetetlen megmondani, hogy a magánbiztosítóknak megéri-e tulajdont vásárolni a létrejövő pénztárakban. Juhos szerint a tervezet kapcsán rengeteg kérdés merül fel, nem világos például az, hogy hogyan látja el a szabolcsi ügyfeleket egy biztosító, ha például a nyugat-magyarországi régiót kapja meg. Ha pedig egy biztosító bárhol jelen lehet, akkor mi értelme egy régiós címkét ráragasztani? - kérdezte Juhos.