Különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsít több fiatal szocialista politikust a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. Az MSZP-sek alapítványokon keresztül több mint ötvenmillió forint értékben kaptak éveken át támogatást az ifjúsági minisztériumtól és a Fővárosi Önkormányzattól, de ebből "egy fillért sem" fordítottak arra, amire elnyerték a pénzt. A legismertebb gyanúsított, Zuschlag János azt mondta az [origo]-nak, hogy semmi köze az ügyhöz. Az MSZP nem nyilatkozik, "nem akarja befolyásolni" az igazságszolgáltatást.

Zuschlag János volt parlamenti képviselő, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt fővárosi vezetője, Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista tagja és Kullai Tamás, aki az előző ciklusban volt kecskeméti önkormányzati képviselő - ők a gyanúsítottjai három másik személy mellett annak az ügynek, amelynek nyomozását még 2005-ben indította a megyei főügyészség. Zuschlag volt titkárát, Lados Istvánt körözi a rendőrség.

A hvg.hu számolt be arról hétfő délután, hogy Z. János és társai - K. Csaba, K. Ferenc, K. Tamás, M. Balázs, Ő. András,  V. Zsolt - ellen "különösen nagy kárt okozó csalás" gyanúja miatt folyik a nyomozás. A gyanúsítás szerint több civil szervezet - a XXI. Századi Kulturális Egyesület, az Atlas Egyesület, a  Biztos Pont Ifjúsági Egyesület, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, a Holnap Városáért Alapítvány,  a Hoppá Egyesület, a Szövetség a Modern Magyarországért, a Vörösfenyő Egyesület és az Y-Generáció Egyesület - 2000 óta rendszeresen nyert pénzt az ifjúsági minisztériumtól. A 2005 óta folyó nyomozás szerint a több mint 50 millió forinttal azonban nem tudnak elszámolni.

"Abból egy fillért sem arra fordítottak, amire elnyerték a pénzt" - közölte az [origo]-val Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője. Az állami és önkormányzati pénzt különféle ifjúsági programokra, oktatásra, gyereküdültetésre stb. kapták, de annak nyoma veszett. A hét gyanúsítottból hatot kihallgattak, de vallomást csak egyikük tett, mondta Szabó, aki csak monogramot használt a gyanúsítottak esetében. Kérdésünkre ugyanakkor nem cáfolta, hogy Zuschlagról, Marsovszkyról, Katusról és Kullairól van szó.

A nyomozás jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy, bár Zuschlag neve nem szerepel a szervezetek okmányaiban, a háttérből ő mozgathatta a szálakat.  "Egyértelművé vált a vallomások és egyéb bizonyítékok alapján, hogy a háttérben minden esetben Z. János állt" - közölte Szabó Ferenc. Bár a nyomozás a vége felé jár, annak további részleteiről a szóvivő nem kívánt bővebben nyilatkozni.

Nincs közük hozzá, vagy nem nyilatkoznak

"Ellenvetéssel éltem a gyanúsítás ellen. Bűncselekményt nem követtem el, semmi közöm hozzá" - közölte az [origo]-val Zuschlag János. A politikus 2004. október 18-án adta vissza parlamenti mandátumát, miután néhány nappal korábban a Terror Háza előtti megemlékezésen a nyilas diktatúra áldozatain viccelődött tévékamerák előtt.

Társa, akivel poénkodott a múzeum előtt, pont az a Marsovszky Balázs volt, aki pár hónappal ezelőtt még az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fiatal Baloldalnak volt fővárosi elnöke. Marsovszky a gyanúba került alapítványok közül a Biztos Pont Ifjúsági Egyesület képviselője a Nemzeti Civil Alapprogram honlapja szerint. Megkeresésünkre Marsovszky mindössze annyit mondott, hogy "erről az ügyről nem nyilatkozom".

Szintén az nca.hu-ról származó információ szerint Katus Ferenc a Hoppá Egyesület, valamint a Szövetség a Modern Magyarországért nevű civil szervezet képviselője. A szocialista politikus jelenleg a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja. Kullai Tamás - a gyanúba keveredett Y-Generáció nevű alapítvány képviselője - szintén nem akart beszélni. "Még nem gondoltam át ezt az egész ügyet, ezért egyelőre nem nyilatkozom. Talán majd később" - közölte a politikus.

Zuschlag gyanúba keveredéséről hallott már Nyakó István MSZP-szóvivő, ugyanakkor meglepődött, amikor a párt többi politikusát soroltuk. A szóvivő kis szünet után azzal utasította vissza, hogy az MSZP részletesen reagáljon a gyanúsításra: "A nyomozóhatóság tegye a dolgát, meg az igazságszolgáltatás is. Mi semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a munkájukat."

A különösen nagy kárt okozó csalás kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható - mondta Szabó Ferenc. A szóvivő ugyanakkor hozzátette: mivel ebben az ügyben felmerül a bűnszövetségben történt elkövetés, akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet a büntetés.