A kormány is sokallja az államtitkokat

2007.06.27. 18:20

Enyhítene az államtitkok szigorán a kormány, de még nincs konkrét elképzelése arról, hogyan. A titokgazdák előbb átnyálazzák azt a nyolcvanezer oldalt, amit az olajügyekben nyilvánítottak bizalmassá a különböző szervek. A jogvédők szerint a jelenlegi rendszer szellemiségével van a baj, hiszen még az is titkos lehet, hogy mi nem az.

Nyolcvanezer oldalnyi, az olajügyekkel kapcsolatban keletkezett iratot kell átnyálaznia annak a bizottságnak, amely csütörtökön tartja első ülését. A testületben azoknak a szervezeteknek a képviselői kapnak helyet, amelyek titokgazdaként annak idején állam- vagy szolgálati titokká minősítették a dokumentumokat - jelentette be a szerdai kormányülés után Budai Bernadett és Daróczi Dávid kormányszóvivő.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendészeti Szervek Biztonsági Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség és a Pénzügyminisztérium képviselőinek azt kell eldönteniük, indokolt volt-e az iratok titkosítása. A munka várhatóan több hétig tart majd. A kormányszóvivők szerint minden információ nyilvános lesz, ami csak az lehet, de hozzátették: a kormány különösen fontosnak tartja az annak idején fedésben dolgozó nyomozók biztonságát.

Szilvásy, a titokgazda

Szilvásy György kancelláriaminiszter, aki július 1-től csak a titkosszolgálatok felügyeletével foglalkozik, szerdán egy televíziós interjúban azt mondta, a kormánynak szándékában áll megváltoztatni az állam- és szolgálati titokról szóló törvény felülvizsgálatát, mert a jogszabály túlságosan konzervatív. A miniszter azt mondta, Magyarországon azt is titkosítják, amit nem kellene.

Hogy a módosítás pontosan milyen rendelkezéseket érintene, arról a kormányszóvivők nem árultak el részleteket. Budai szerint először meg kell várni, amíg a most életre hívott bizottság befejezi munkáját, és a tapasztalatokat felhasználva kell megvizsgálni a jogszabályt. Daróczi pedig azt mondta, mivel Szilvásy július 1-től kizárólag a polgári titkosszolgálatok felügyeletével foglalkozik, lesz ideje kidolgozni a törvényjavaslatot.

A jelenlegi jogszabályt túl szigorúnak nevező Szilvásy egyébként maga is gyakran élt a titkosítás lehetőségével: az Egymásért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatát vizsgáló jelentést 20 évre, a bizottsági meghallgatásának zárt részén eléhangzottakat 10 évre, az őszi zavargások szervezői és a Fidesz állítólagos kapcsolatát vizsgáló NBH-jelentést pedig 80 évre titkosította.

Túl sok a titok

A jelenleg hatályos, 1995-ben elfogadott titoktörvény rossz megközelítést alkalmaz, szellemisége alapvetően eltér a nyilvánosság követelményét szem előtt tartó adatvédelmi törvénytől - mondta az [origo]-nak Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetője.
 
A törvény a jogvédő szerint túlságosan tág teret ad az állami titkolózásnak, hiszen a nemzetbiztonságra, a külkapcsolatokra vagy a bűnüldözés sikerességére hivatkozva rengeteg ügyet lehet titkosítani: a jogszabály mellékletét képező titokköri jegyzék több száz pontból áll. A titkosítás maximális időtartama ráadásul 90 év. Földes azt mondja, ez olyan, mintha ma derülne ki valamilyen információ az első világháborúról vagy Ferenc József haláláról.
 
Az állami titkolózás a jogvédő szerint nem csak a nyilvánosság elvét sérti, de jelentősen hátráltatja az államigazgatás működését, és drága is: nem derül fény például arra, egy adott ügyben ki követett el hibát, a rengeteg titkos aktát pedig valahol tárolni, őrizni kell. Földes szerint nemcsak a jogszabály módosítása, hanem a szellemiség megváltozása lenne a fontos, hogy a nyilvánosság legyen a fő szabály, és az alól csak kevés kivétel legyen: a tényleg védendő adatok, azok, amelyek illetéktelen kezekbe kerülése emberéleteket veszélyeztet vagy rendkívül súlyos kárt okoz.
 
Többféle lehetőség is létezik az államtitokká minősített iratok megismerésére, de a gyakorlatban ez általában komoly nehézségekbe ütközik. Ha valaki közérdekű adatot igényel, de azt a választ kapja, hogy a kért információ államtitok, megkísérelheti bíróságon megszerezni azt. A bírók azonban - mondja Földes - általában nem vizsgálják az adott anyag tartalmát, csak a titkosítás formai követelményeit, sőt, ha nincs nemzetbiztonsági átvilágításuk, még bele sem tekinthetnek az aktákba.
 
Aki államtitkot szeretne megismerni, fordulhat az adatvédelmi biztoshoz is. Az ombudsman - akit a törvény erre felhatalmaz  - tartalmilag is vizsgálhatja az iratokat, ha pedig úgy dönt, valami nem államtitok, akkor a minősítőnek kell bírósághoz fordulnia.
 
Még az is titkos, ami nem az
 
A jelenlegi törvény arra is kötelezi a titokgazdákat, hogy rendszeres időközönként - államtitok esetében 3, szolgálati titok esetében 5 évente - vizsgálják felül, szükséges-e a titkosítás fenntartása. A TASZ nemrég tesztelte az állami szerveket: egy sor intézményt megkértek, adják át a 2004. január 1. óta a titkosítás alól felszabadított iratok listáját.
 
A teszt Földes szerint vegyes eredményt hozott: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium például egy több ezer tételből álló listát adott át, míg a Nemzetbiztonsági Hivatal azt közölte, hogy nem mondhat semmit, nemzetbiztonsági érdekből - vagyis még az is titkos, hogy mi nem az. A TASZ perre ment a hivatallal, és első fokon veszített. Másodfokú ítélet szeptemberben lesz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK