Ismét csúszásokat, ígéreteket, "utolsó simításokat" találtunk, amikor egy újabb hónap elteltével megint számonkértük a minisztériumokon a 2007-es kormányzati munkatervben szereplő teendőiket. Kiderült, hogy a tárcák más határidőkkel számolnak, mint Gyurcsány Ferenc, de előfordul, hogy ugyanannak a feladatnak két határideje is van, miközben a minisztériumi tisztviselők szerint a munkatervnek ilyen formában kevés értelme van. Igaz, ők is valóságos fantomok. Bár nyárra nem ütemezett be feladatokat a kormány, a szakmai munka állítólag nem áll meg. Bizonyára a pótvizsgákra készülnek, az [origo] értékelése ugyanis: elégséges.

Februárban vette kezdetét - Gyurcsány Ferenc büszke bejelentésével - a kormányzati munkaterv megvalósítása, így éppen öt hónapja zajlik az "úttörő vállalkozás", amely a felelősök és az időpontok megjelölésével akarta rászorítani a tárcákat a pontos munkára. Az [origo] immár negyedik alkalommal tett eleget a miniszterelnök kérésének, és a hatékonyságra ösztönzés érdekében számonkérte mindegyik júniusra beütemezett kormányzati feladatot. Ennek végeredménye és a korábbi hónapok teljesítménye alapján értékeltük, hogyan teljesítette a kabinet "A Magyar Köztársaság kormányának munkaterve 2007. - Átfogó reformlépések és szakpolitikai döntések" című tervben foglaltakat:

Feladatmegoldás: elégséges (2)

Külalak: jeles (5)

Magatartás: közepes (3)

Szorgalom: közepes (3)

A jegyek kiosztásánál pontosan azt az osztályozási rendszert vettük alapul, amely az általános-, és középiskolákban jellemző, így 50 százalékos teljesítmény volt a kettes határa. Azt, hogy a Gyurcsány-kormány elégségesre vizsgázott, alapvetően az indokolja, hogy a megadott feladatsor megoldásában minden hónapban több volt a csúszás, mint amennyit sikerült időben kipipálni. Így jelentős mennyiségű munka halmozódott fel a minisztériumok többségénél, amelyet a kormányzatnak a következő félévben pótolnia kell, ha fel akar zárkózni.

Szinte minden hónap végén komoly erőfeszítésekbe került, hogy a megkeresett tárcák válaszoljanak a munkájukat firtató kérdésekre, és nehezen, később pedig egyáltalán nem segítettek abban, hogy a sajtóosztály helyett az adott kérdésben jártas minisztériumi szakember adjon tájékoztatást. Többször előfordult, hogy a hivatalos választ késve küldték el, ahogy olyan eset is akadt, hogy cikkünk megjelenése után - amelyben jeleztük, hogy a minisztérium nem reagált - szinte azonnal befutott a korábban hiába várt válasz. Ezért adtunk magatartásból és szorgalomból is hármast. Amikor viszont megérkezett a sajtó-, illetve PR-osztályon keresztül a válasz, akkor az - ha tartalmilag nem is - külalakját tekintve csak jelest kaphatott, akárcsak a munkaterv február 15-i beharangozásának ceremóniája.

A munkaterv egyes feladatainak késésével kapcsolatban a legkülönbözőbb magyarázatokat kaptuk.

Irreális határidők

A kormányzati munkaterv első hónapja után kiderült - és júniusban ismét bebizonyosodott -, hogy nem sok értelme van ennyire átfogó, korábban indult és minden bizonnyal még hosszan elhúzódó átalakításokat hónapos határidőkhöz kötni. Az [origo]- nak egyébként már a munkaterv első hónapjai után azt nyilatkozták minisztériumi tisztségviselők, hogy csak egy-egy jól körülhatárolt, konkrét feladatot lehetett volna ilyen időtávokon belül produkálni.

Ráadásul a megszabott határidők jelentős részéről kiderült, hogy eleve irreálisak voltak. Ebben viszi a pálmát, hogy a februári munkaterv az Oktatási és Kulturális Minisztériumra kirótt egy olyan feladatot - bevezetni a teljesítményalapú bérezést az oktatásban -, amely nem is szerepel a múlt év végén elfogadott, 2007-es költségvetésben, tehát nincs rá pénz. Mivel erre az ellentmondásra a májusi feladatok számonkérésekor rájöttünk, egy hónap elteltével rákérdeztünk, orvosolták-e a problémát. A tárca június végi közleményéből annyi derült ki: kérdéses, hogy egyáltalán ebben az évben megvalósul-e a tanárok teljesítményük alapján történő díjazása (határidő: május).

Az a hónap, nem az a hónap

Másrészt úgy tűnik, hogy a kormányzati naptárak nincsenek összehangolva, illetve a határidőket tekintve értelmezési nehézségek is vannak. Pedig a Gyurcsány-kormány munkatervének bevezető részében egyértelműen leszögezik: a felsorolt reformintézkedések megadott határidői azoknál, ahol a döntést az "Országgyűlés hozza meg, az országgyűlési benyújtás tervezett időpontja", míg a "parlamenti döntést nem igénylő kérdéseknél" a megadott határidő arra vonatkozik, mikor tárgyalja meg a kormány.

A júniusi produkció felmérésekor viszont úgy tűnt, egyes minisztériumokban ezt a részt nem olvasták el, mert azt állították, hogy nekik más - kivétel nélkül későbbi - határidőre kell elkészülniük azzal a feladattal. Ilyen volt például júniusban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az ütemtervben az áll: "Nemzeti park törvény - határidő: június". Kérdésünkre a tárca már a múlt hónapban azzal védekezett, hogy ez nem azt jelenti, hogy júniusra el kell készülnie a törvénynek, hanem, hogy mostanra fel kell vázolni a koncepciót, az elképzeléseket.

"Nem akarunk sietni"

A frissen kinevezett miniszter, Fodor Gábor is így vélekedett, az [origo] kérdésére elégedetten számolt be arról: a koncepció elkészült, az év második felében az országgyűlés elé tudják terjeszteni a nemzeti parkok helyzetét rendező jogszabályt. "Nem akarunk sietni, azt akarjuk, hogy jó és koncepciózus törvények legyenek" - mondta, majd hozzátette, hogy a törvény végleges formába öntését még "széles társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie".

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha a koncepció legalább már megvan, mi a véleménye erről a nemzeti parkoknak. "Csak annyit tudunk, hogy készül a törvény koncepciója, egy értekezleten pedig már szó volt róla, hogy majd megküldik a minisztériumból" - mondta az egyik magyarországi nemzeti park - nevének elhallgatását kérő - munkatársa.

Forrás: MTI

Nem fogadtak szót

A másik minisztérium, amely egy kissé belezavarodott abba, mit is várnak tőle az adott határidőn belül, a gazdasági tárca. Eredetileg áprilisra volt kitűzve az ország biztonságos energiaellátást garantáló, új koncepciójának a kidolgozása, júniusra eljutottak odáig, hogy ennek első, nyers változata kikerült a minisztériumi honlap, Civil fórum elnevezésű oldalára. Mostantól kezdődhet meg róla a társadalmi párbeszéd, amit a közigazgatási egyeztetés követ, míg be nem terjesztik az Országgyűlés elé.

Egy belső szakmai anyagot is rendelkezésünkre bocsátottak, amely szerint - mint azt a sajtóosztályon is megerősítették - a tárca ütemtervében ez a feladat a 3. negyedévre teljesíthető, szeptember körül az Országgyűlés elé kerülhet. Tehát vehetjük úgy, hogy szimbolikusan a fűtési szezon elejére elkészül, az viszont továbbra sem világos, akkor minek a határideje volt április a munkatervben. Mivel stratégiai fontosságú, és erősen szakmai kérdésről van szó, itt is többször kértük: egy energetikai területen dolgozó minisztériumi munkatárs foglalja össze, milyen változtatásokat terveznek a hatékonyabb, takarékosabb energiafogyasztás érdekében. A sajtóosztály azonban a Civil fórum linkjét, és a már említett belső prezentációs anyagot küldte el.

Március óta tartanak az utolsó simítások

A leginkább előtérben lévő egészségügyi tárca arról tájékoztatott, az "utolsó simításokat végzik" azon a szabályon, amely biztosítaná, hogy ugyanolyan egészségügyi ellátásban részesüljenek az emberek, akár egy kis településen, akár a fővárosban élnek. Ennek az eredeti határideje március volt, kérdésünkre két hónapon át azt válaszolták, hogy "nemsokára kinn lesz a honlapon". A múlt hónapban arról számoltunk be, hogy végre valóban nyilvánossá vált, de még meg kell várni, érkeznek-e hozzá figyelemre méltó észrevételek. A sajtóosztály júniusi kérdésünkre közölte: nemsokára kész, így "a jövő hét végén kikerül a honlapra", utána indul a törvényjavaslat kidolgozása. Kértük, legalább nagyjából saccolják meg, mikorra jutnak el a munkaterv szerinti - ott márciusra ütemezett - parlamenti szakaszba, de a sajtóosztályon azt mondták, a "végét nem tudnánk megmondani".

Nem egyszerű realizálni

Önellentmondásba is keveredett a kormány, ugyanarra a feladatra két különböző határidőt tűzött ki magának. A nyilvánossá tett munkaterv szerint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak kellett felülvizsgálnia a kistérségi lehatárolást, vagyis az ország kistérségi beosztását. Az ezt követő - munkaterv szerint - júniusi teendő az volt, hogy a jegyzők hatáskörét ezekhez az egységekhez igazítsák, így az ügyintézés legyen egyszerűbb, gyorsabb. Kérdésünkre, hogy ez hol tart, a tárca szűkszavúan annyit közölt: egy "szakmai alapozó anyag elkészült", azonban a koncepció csak a "politikai döntést követően realizálható". Az újabb csúszásnál sokkal meglepőbb volt, hogy hivatalos közleményükben az áll: a jegyzői rendszerre vonatkozó előterjesztést a "kormány II. féléves munkaterve" szerint októberben kell benyújtani.

Megint a pénzügy a stréber

A Pénzügyminisztérium teljesítménye ismét valamennyire felfelé húzta a kormány bizonyítványának átlagát. Legalábbis kérdésünkre azt közölték, hogy az Országgyűlés június 25-én elfogadta az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot, ami jelenleg aláírásra vár, és nemsokára közzéteszik. Ez a jogszabály a tárca szerint "teljes mértékben eleget tesz" a munkatervben meghatározott, állami vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatoknak. Ezt részletekbe menően számonkérni azért lenne nehéz, mert a munkaterv még a többinél is általánosabban írja körül, miért van szükség a "hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldásokra ösztönző, áttekinthető jogi szabályozásra".

A fejcserén átesett igazságügyi tárca is rákapcsolt: eredetileg májusi feladat volt a korkedvezményes nyugdíjak újraszabályozása, de egy hónapja kiderült, hogy a munkaanyag az érintett főosztályok között kering. Azóta meglett, sőt elkészült a rendőröknek, fegyveres testületek tagjainak munkában tartására szolgáló jogszabálytervezet. A kormány a hónap végén már határozott is róla, így pár hónapos csúszással ugyan, de mehet a parlament elé.

Nincs nyári szünet, de feladat se nagyon

Nyáron heti két kormányülés lesz, a reformok miatt a szokásos szerdai ülése mellé, a kormány egy pénteki tanácskozást is beiktat - jelentették be pár nappal ezelőtt, éreztetve, hogy a reformok időszakában szó sem lehet nyári lazulásról. Így nem teljesen világos, hogy a munkatervben miért csak egyetlen feladat szerepel, amit július-augusztusban kell kipipálnia a kormányzatnak, összes minisztériumával együtt. Megkérdeztük a Kormányszóvivői Irodát, nem kevés-e ez egy kicsit, hiszen elvileg a szabadságolások időszakában sem állhat le a szakmai munka a közigazgatásban.

Azt a választ kaptuk, hogy a 2007-es reformok kidolgozása folyamatos, ezért "az előre betervezett munkálatok a nyári hónapok alatt is zajlanak". Azt mondták, hogy már csak azért sem lehet szó lazsálásról, mert "a későbbi határidejű feladatok is el kell végezni". "Ráadásul ebben az időszakban olyan jelentős reformintézkedéseket is kell dolgozni, mint például az egészségbiztosítás reformja" - tették hozzá. Ami egyébként szintén szerepel a februárban meghirdetett munkatervben, csak ott az áll, hogy "határidő: április".