Bebetonozott tanácstagokat kifogásol Sólyom

Vágólapra másolva!
A saját maga által hozott szabályokat sem tartotta be a parlament, amikor az önkormányzatok megkérdezése nélkül sorolt át településeket egyik kistérségből a másikba - állítja Sólyom László, aki megfontolásra visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek. Az államfő az állami vagyonról szóló törvényt is visszadobta, mivel az hat évre betonozná be a tulajdonosi jogokat gyakorló tanács tagjait.
Vágólapra másolva!

Visszaküldte az Országgyűlésnek a többcélú kistérségi társulásokról és az állami vagyonról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök. A kistérségek kapcsán az államfő kifogásolja, hogy a parlament anélkül módosította több település besorolását, hogy azt az érintettek kezdeményezték volna. A vagyongazdálkodási törvénnyel kapcsolatban azt sérelmezi Sólyom, hogy a kormányfő hat évre nevezhetné ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorlatilag elmozdíthatatlan tagjait.

A tanácsot (tulajdonképpen az ÁPV Zrt. és Kincstári Vagyoni Igazgatóság utódjaként működő holding irányító testületét) az állami vagyonról szóló törvény a tulajdonosi jogok gyakorlására hozta létre. Tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre, a tagok megbízatása pedig csak alkalmatlanná válás vagy kötelezettségszegések miatt szüntethető meg.

Az államfő szerint a tanács olyan hatásköröket kap, melyek a kormány felelősségébe tartoznak, ezért nem ért egyet azzal, hogy a tanács tagjait hat évre bízzák meg. A köztársasági elnök szerint a parlamenti ciklusokhoz nem igazodó, négy évnél hosszabb megbizatások indokoltak ugyan a kormánytól független szervezetek esetében, de a kormányzati hatáskörök esetén nem elfogadhatók.

A fejük fölött döntöttek

A kistérségi törvény szerint egy település akkor léphet át másik térségbe, ha azt a képviselő-testület kezdeményezi, illetve a megyei és a regionális fejlesztési tanács is véleményezi. A parlamenti vita során azonban a képviselők elfogadtak egy módosító indítványt, amely értelmében a 11 településből álló Békés megyei Sarkadi kistérség megszűnt, tagjait más térségekhez sorolták, pedig ezt egyik település sem kérte.

A javaslatot beterjesztő Nagy László MSZP-s képviselő azzal indokolta a módosítást, hogy szerinte a Sarkadi kistérség nem a valós társadalmi viszonyok szerint jött létre, és lakosainak száma is csak a fele a megyei átlagnak. Sólyom László közleményében ezt a döntést "különösen aggályosnak" nevezte, mivel egy teljes kistérséget szüntet meg anélkül, hogy egyetlen érintett önkormányzat is kezdeményezte volna az átsorolását.

A másik elfogadott módosító indítvánnyal a Debreceni kistérséghez sorolták Bocskaikert és Mikepércs községeket. A javaslatot benyújtó Hajdú Attila szocialista képviselő szerint ezzel a lépéssel lehet elérni, hogy a korábban egyetlen településből álló Debreceni kistérség "képessé válik társult feladatok megoldására is". (Budapesten kívül Debrecen az ország egyetlen városa, amely önmagában alkot térséget, így ha akarna sem tudna más településekkel közös intézményeket létrehozni.)

A köztársasági elnök ezzel a döntéssel kapcsolatban is arra figyelmezteti az Országgyűlést, hogy Bocskaikert képviselő-testülete nem kezdeményezte az átsorolást, és a törvényben előírt regionális és megyei közigazgatási szervek sem fejtették ki véleményüket. Az államfő szerint az érintett települések kezdeményezése nélkül beterjesztett és elfogadott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés önmaga számára szabott eljárási rendet. Az államfő arra kéri az Országgyűlést, tárgyalja újra a jogszabály-módosítást és tartsa be a törvényi előírásokat.