Póthaj hozhat fordulatot a Zsanett-ügyben

2007.07.03. 16:16

Fordulat állhat be a Múzeum körúti erőszak ügyében az állítólag rendőrök által megerőszakolt lány ügyvédje szerint, ugyanis új bizonyítékok kerültek elő: E. Zsanett állítólag póthajat viselt az erőszak éjszakáján, amit most talált meg. Így újra meg kell vizsgálni a rendőrautóban talált hajszálakat, nem egyeznek-e meg a póthaj szálaival. A vizsgálatot indítványozta is az ügyvéd az ügyészségnél. Közben az ombudsman ajánlást adott ki, mert szerinte tarthatatlan, ami a "Zsanett-ügyben folyik".

Új indítványt nyújtott be hétfőn a gyanú szerint rendőrök által megerőszakolt lány, E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter - tudta meg az [origo]. A jogi képviselő elmondta, hogy vadonatúj bizonyítékok kerültek elő, ezért indítványozta az ügyészségnek ezek vizsgálatát. Védence, E. Zsanett takarítás közben ugyanis megtalált egy póthajat, amit még április végén tetetett fel egy fodrásszal - akit a védelem be is idézne tanúnak -, és az állítása szerint május 4-én történt erőszak idején még viselte. Utána már nem volt a hajához rögzítve, a későbbi DNS-vizsgálat idején sem, nem gondolta, hogy ennek jelentősége lehet.

A rendőrautóban összesen 30 hajszálat találtak, és ebből csak négyet vizsgáltak meg, ezt egyébként kifogásoltuk is - mondta Tuza Péter. A fodrászok által alkalmazott póthaj tulajdonképpen másvalakinek a hajából készül, ezért újra meg kell vizsgálni a most megtalált póthajtincseket. Ha ezek megegyeznek valamelyik rendőrautóban talált hajszállal, akkor ez azt jelenti, hogy Zsanett az autóban volt - magyarázta az ügyvéd.

Szerinte így az is elkerülhetetlen, hogy a múlt héten tett indítványának megfelelően újbóli DNS-vizsgálatot kérjenek, hiszen a másik ember hajából vett DNS-mintát is meg kell vizsgálni. Az [origo] kérdésére az ügyészség megerősítette, hogy megérkezett hozzájuk az új bizonyítási indítvány, azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy erről, valamint a megismételni kívánt DNS-vizsgálatról mikorra születhet döntés.  Információink szerint ez valószínűleg még a héten el fog dőlni. Az ügyészség egyébként erre hétre ígérte, hogy lezárja az ügyet, de a két új indítvány miatt meghosszabodik az eljárás.

Két gyanúsított rendőr ügyvédje is az [origo]-tól értesült az új bizonyítási indítványról. Egyikük, Somfainé Vajda Ágnes a póthaj előkerülésével kapcsolatban nem tudott nyilatkozni, mint mondta, majd az ügyészség eldönti, releváns-e ez az ügy szempontjából. Annyit tett hozzá, nem érti, hogy ezt miért nem mondta korábban a lány.

Egy másik rendőr ügyvédje, Magyar György is furcsának nevezte, hogy két hónappal az eset után állnak elő egy ilyen "póthaj-sztorival", amit ezért fenntartásokkal fogad. A DNS-minta, a lány testének, ruhájának vizsgálata is egyértelműen kizárta, hogy a rendőrök megerőszakolták volna, és ezekhez képest nincs jelentősége, hogy póthaj volt-e a fején - mondta. Ha semmilyen más bizonyíték nem lenne, esetleg akkor lenne érdekes a hajat vizsgálni - tette hozzá Magyar.

Tuza Péter teóriáját, miszerint a póthajnak köszönhetően kiderülhet, hogy a lány a kocsiban volt, azzal utasította vissza: ezt már szintén kizárták a térfigyelő kamerák felvételei, és műszaki szakvélemények alapján. Ezért az a véleménye, hogy az új fejleménynek nincs jelentősége az ügy lényege szempontjából, az ügyészségnek pedig mielőbb le kell zárnia az eljárást, különben újabb és újabb ötletekkel állnak elő.

Az ártatlanság vélelmét hiányolja az ombudsman

Közben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, mert aggódik: szerinte a büntetőügyek szereplői a médián keresztül próbálják befolyásolni az eljárások kimenetelét. "Szinte megfeledkeznek arról, hogy a döntés az igazságszolgáltatásra tartozik" - írja hétfőn kiadott ajánlásában Péterfalvi Attila. Mint az [origo]-nak elmondta, ez már évek óta megfigyelhető, de a "Zsanett-ügyben csúcsosodott ki". Szerinte a hatáskeltő sajtónyilatkozatokkal nemcsak mások személyes adatokhoz fűződő jogait sértik meg, hanem az ártatlanság vélelmét is. Ezt az elvet a gyanú szerint rendőrök által megerőszakolt lány esetében nem vették figyelembe, pedig az alkotmány rögzíti: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen nem állapítja meg.

"Hivatalból indítottam eljárást, mert nem lehetett nem észrevenni, ami itt zajlott, egyrészt előrevetítették a rendőrök bűnösségét, máskor pedig a lány szavahihetőségét vonták kétségbe, pedig nincs ma már olyan, hogy népítélet" - mondta. A médiában nyilatkozók mellett ebben a sajtó munkatársainak is nagy a felelősségük, mert nekik tudatosítaniuk kell például azt, hogy valakinek a letartóztatása, meggyanúsítása még nem jelenti a bűnösségét" - olvasható az ajánlásban. "Európa többek között azért is nőhetett ki a boszorkánypörök világából, mert az ártatlanság vélelmének jelentőségét felismerte" - tette hozzá Péterfalvi. Az ombudsman leszögezte, a törvény pontosan meghatározza, ki és hogyan nyilatkozhat, ezt mindenkinek be kell tartania, így az áldozat és a gyanúsítottak ügyvédjeinek, a rendőrségnek, ügyészségnek is.

A média előbb tud a bizonyítékokról

Az sem tetszik az adatvédelmi biztosnak, hogy több esetben a média előbb tudta meg egy bizonyítási eljárás - ilyen például a szakértői vélemény - eredményét, mint maguk az érintettek. Arról nem is beszélve, hogy a Zsanett-ügyében előfordult: a lányról a volt munkáltatója nyilatkozott, pedig ezt a munka törvénykönyve szigorúan megtiltja - mondta az [origo]-nak. Ezért Péterfalvi Attila arra kéri ajánlásában minden büntetőeljárásban szereplő személyt, hatóságot, hogy tartózkodjanak az ilyen megnyilvánulásoktól.

Az egyik gyanúsított rendőr ügyvédje, Magyar György szerint azonban fordított a helyzet: egy közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó, amelynek jelentős politikai-közigazgatási hatása volt - ilyen a rendőri vezetők leváltása, az igazságügyi miniszter távozása -, ezért természetes, hogy foglalkoztatja a közvéleményt. "Az emberek részéről jogos igény, hogy tájékoztatást kapjanak róla az eljárás szereplőitől, persze csak úgy, hogy ezzel büntető- és személyes érdekek nem sérülnek" - magyarázta. "Haladjon már a korral az ombudsman" - mondta, mert szerinte manapság, amikor a médiának köszönhetően ilyen fokú a nyilvánosság, az információáradat, korszerűtlen Péterfalvi Attila ajánlása.

Az a kérdés, ki kezdte

Magyar Györgyöt korábban éppen azzal vádolták, hogy megsértette Zsanett jó hírnevét, amikor egy rádióműsorban azt mondta: "a szakértői vélemény tartalmaz olyan elemeket, amelyek szerint a hölgy nem arról híres, amiről az angolkisasszonyok". Az ügyvéd utólag is úgy véli, ezzel ő pont finoman megkerülte a hozzá intézett kérdést, amely a lányról készült pszichológia szakvélemény tartalmát firtatta. Az ártatlanság vélelmének fontosságával ugyanakkor ő is egyetért, mint mondta, a gyanúsított rendőrök hetekig vadállatoknak voltak beállítva, a politika pedig szintén prejudikált, amikor a vezetők leváltásával reagált.

Ha a büntetőeljárás során nyilvánossá vált információkat vesszük, akkor inkább az a kérdés merül fel, hogy ki indította el ezt a folyamatot. "Nem a rendőrök, nem a rendőrök ügyvédjei és nem a hatóságok voltak azok, akik az eset után azonnal mentek a juj.hu-hoz beszámolni a történtekről" - jelentette ki, majd hozzátette, szerinte "nem az a felelős, aki utána válaszol", hanem aki ilyen mértékben a nyilvánosság elé viszi a történetet.

"Tiszteletben tartom az ombudsmani ajánlást, de még soha nem láttam olyan bíróságot, amelyet érdekelt volna, hogy ki mit nyilatkozik" - mondta E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter, aki szerint ő mindig az etikai normáknak megfelelően járt el.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK