Erkölcsileg elavult idők legendája élteti Horn Gyulát

2007.07.05. 11:17

Annak ellenére, hogy egyesek megkérdőjelezik Horn Gyula szerepét a vasfüggöny lebontásában, Sólyom László köztársasági elnök szerdán azt írta Gyurcsánynak, ő nem vitatja el a volt kormányfő rendszerváltásban szerzett érdemeit. Az államfő Horn 1956-1957-es szerepvállalását kifogásolja, és azt, ahogyan ma gondol ezekre az időkre.

Horn ugyanis pufajkás volt, vagyis tagja volt az 1956. november 8-án létrehozott, a Kádár-rendszer megszilárdítására hivatott Magyar Forradalmi Karhatalomnak. Tisztázatlan, hogy Horn pontosan mit csinált 1957 júniusáig a karhatalomban, mert ezredének járőrnaplója hiányos. Mindenesetre megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet, ami aktív szolgálatot feltételez.

A karhatalom december elején kezdte meg a forradalom utóvédharcainak a megtörését, a munkástanácsok tevékenységének korlátozását és a forradalom résztvevőivel szemben indított megtorlást. Budapesten és több vidéki nagyvárosban, településen - Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, Pécsett, Gyomán, Zalaegerszegen, Egerben - végrehajtott akcióik következtében közel száz civil is életét vesztette.

Horn 2006-ban a Die Welt című lapnak adott interjújában azzal magyarázta a belépését a pufajkás osztagba, hogy "a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot". Azt állította, hogy a bátyját megölték a felkelők, a lánya pedig éppen október 30-án született, ő pedig a karhatalomban "a törvényes rendet védte".

Varga László történész szerint azonban ezek a kijelentések nem állják meg a helyüket. "A törvényes kormány feje Nagy Imre volt, akit törvénytelen módon, külföldi beavatkozással távolítottak el. Ezek után nehezen lehet azt kijelenteni, hogy a Kádár-kormány szolgálata a törvényes rend értelmében történt" - mondta a történész. Horn azt is állította a német lapnak, hogy "közönséges bűnözők" ellen kellett fellépniük. Varga viszont ezzel kapcsolatban azt mondta, azokat minősítették köztörvényes bűnözőknek, akik november 4-e, a forradalom eltiprása után is fegyveresen harcoltak, és ellenük lépett fel a karhatalom. 

mek.oszk.hu
Pufajkás osztag 1956-'57 fordulóján

Varga László mindezek miatt egyetért Sólyom László döntésével a kitüntetés visszautasításáról. Szocialista politikusok szerint azonban Horn, a pufajkás múlt ellenére is méltó lett volna a kitüntetésre, és az sem zavarja őket, hogy vitatott módon emlékezik meg saját szerepéről. Gyurcsány úgy méltatta: "progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben".

Horn azonban kevés jelét mutatta, hogy megváltozott volna a véleménye 1956-ról és a Kádár-rendszerről. 1989. február 10-én például az MSZMP központi bizottsági ülésén is védte azokat, akik a szovjetek oldalára álltak: "Nem is szabad megengednünk azt, hogy 1956 kapcsán valamiféle lelkiismereti válság keletkezzen mindazoknál, azokban, akik akkor fegyvert fogtak, mert akik fegyvert fogtak novemberben, és novemberben felléptek, azok az ellenforradalommal szemben léptek fel."

Nézetei később sem változtak, hiszen 2007. februárjában az MSZP kongresszusán nyíltan leszólta Gyurcsány Ferencet, aki éppen a múlttal való szakítás és a Kádár és Nagy Imre közötti választás fontosságát ecsetelte a küldötteknek. Idén márciusában pedig odáig ment, hogy a párt nyugdíjas tagozatának egyik fórumán azt mondta: "Kádár János, nyugodtan merem mondani, szociáldemokrata politikus volt."

Horn mindössze egyetlen alkalommal utalt arra, hogy megbánt valamit 1956-os szerepvállalásából. 1994. július 14-én, miniszterelnöki székfoglalójában a forradalomra utalva azt mondta: "Hiszem, hogy el kell hárítani minden akadályt, amely elválaszt vagy szembeállít bennünket a történelem, az emberi sorsok vagy az emberi tévedések következtében. Hogy mi indít erre engem? A tisztelet, a megkövetés, az őszinte megbékélés szándéka."

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK