Nem sok vizet zavarnak a kirendelt védők

2007.07.18. 12:40

Mély válságban van a kirendelt védői intézmény - állítja a Magyar Helsinki Bizottság tanulmánya. A rendőrségen legtöbbször nem várják meg a kihallgatással a kirendelt ügyvédeket, de maguk a jogászok is kevésbé aktívak, ha nem a gyanúsított, hanem az állam fizeti az óradíjukat. A magyar rendszer sajátossága, hogy a nyomozók választják ki, kit szeretnének védőként látni a gyanúsított mellett.

A büntetőügyekben kirendelt védői rendszer Magyarországon nem tudja ellátni a feladatát, így súlyosan csorbul a terheltek védelemhez való joga - állapította megy a Magyar Helsinki Bizottság 2004-ben indult programja. A holland támogatással, a rendőrkapitányságokon végzett vizsgálatot lezáró, Védtelenül című tanulmány szerint a kirendelt védői rendszer mély válságban van, ezért nagy szükség lenne az átalakítására.

Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kirendelt védők nem jelennek meg a büntetőeljárás szempontjából kiemelten fontos első kihallgatáson - mondta a tanulmány bemutatásakor Kádár András, a Helsinki Bizottság társelnöke. A kirendelt védők aktivitása más tekintetben jelentősen alatta marad a meghatalmazott védőkének, például jóval kevesebb beadvánnyal bombázzák a hatóságokat.

Kihallgatás védő nélkül

Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint a megyei főkapitányságok közül 14-ben az első kihallgatások több mint felét anélkül végezték el a nyomozók, hogy jelen lett volna a kirendelt védő, Komárom megyében pedig 100 esetből mindössze 5-ben volt ott az ügyvéd. Kádár az [origo]-nak példaként említett egy ügyet, amelyben kirendelték ugyan a védőt, de a rendőrök az értesítést csak éjfél után faxolták el az ügyvéd irodájába. A nyomozók ezután kihallgatták a gyanúsítottat, még akkor is, ha esély sem volt rá, hogy az ügyvéd másnap reggel előtt odaérjen.

A jogszabályok magukban hordoznak egy beépített konfliktust is - mondta Kádár. A jelenlegi rendszerben a nyomozó vagy az ügyész választ védőt a gyanúsítottnak - az ügyvédi kamara által megadott listáról -, vagyis az, akinek prekoncepciója van az ügyről, és az az érdeke, hogy minél hamarabb eredményesen zárja le az eljárást. Ez a rendszer lehetővé teszi azt is, hogy a nyomozó ismerős, neki megfelelő ügyvédet rendeljen ki.

A jelenlegi rendszer zavarait jelzi, hogy nem lehet megmondani, mennyibe kerülnek a kirendelt védők a költségvetésnek. Az ügyvédek jelenleg bruttó 3900 forintos óradíjért végzik a munkát - ez mélyen alatta van a piaci árnak -, amit az a szerv előlegez meg nekik, amely kirendeli őket. Egyes esetekben a terhelteknek - ha elmarasztalják őket - vissza is kell fizetniük az ügyvédi költséget, de arról nincs adat, hogy végül mennyit költ az állam. Kádár szerint ezért azt sem lehet megmondani, gazdaságos-e a jelenlegi rendszer.

A Helsinki Bizottság a kutatás eredményeire hivatkozva azt javasolja, hogy a kirendelt védői rendszert rendeljék a már létező Jogi Segítségnyújtó Szolgálat irányítása alá: ez a szervezet rendelkezne a kirendelt védőkre szánt költségvetési pénzzel, döntene a kirendelt ügyvédek személyéről, és itt működhetne egy szakmai testület is, amely felügyelné a védők munkáját. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium már elkészített egy javaslatot, amely tartalmazza a védelem megújítását, ez hamarosan a kormány elé kerül. A tervek szerint az új rendszer 2010-től működhetne.

Ügyvédek, nem közalkalmazottak

A kirendelt védők nagyon rossz körülmények közt dolgoznak, de tény, hogy a munkájuk hagy maga után kivetnivalót - mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint a kialakult helyzetért az állam, a nyomozó hatóságok és az ügyvédek együtt felelősek. Bánáti azt mondta, a reform során az állam feladata a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése és az anyagi háttér biztosítása. Eu utóbbi különösen fontos, mert a kamara szerint a kirendelt védők ma "majdnem ingyen" dolgoznak.

A szabályozás ugyanakkor nem akadályozza meg a személyi összefonódásokat - vélte Bánáti -, vagyis a nyomozó vagy az ügyész olyan ügyvédet rendelhet ki, akiről tudja, "nem sok vizet zavar". Ilyen körülmények közt a kamara nem tudja biztosítani, hogy a legképzettebb ügyvédek legyenek a kirendelt védők, hanem főként a pályakezdő vagy a nyugdíjas jogászoknak jut ez a feladat. (A kamara egyébként tagdíjkedvezményt ad azoknak, akik feliratkoznak a kirendelt védők vagy a polgári ügyekben eljáró pártfogó ügyvédek listájára.)

Az ügyvédkamara ugyanakkor nem ért egyet azokkal a javaslatokkal, amelyek szerint a kirendelt védelmet egy független, önálló testületnek kellene ellátnia. Bánáti szerint a "közvédői hivatal" felállításának ötletét a szakma elvetette, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ne közalkalmazottak, hanem ügyvédek legyenek a kirendelt védők, a Jogi Segítségnyújtási Szolgálat pedig csak koordinálja és felügyelje a munkájukat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK