Nem segít a rettegőkön a befuccsolt távoltartás

2007.07.22. 8:22

Egy éve vezették be a távoltartás intézményét Magyarországon, de tavaly július óta kevesebb mint harminc esetben döntött úgy a bíróság, hogy ezzel az eszközzel óvja meg a családon belüli erőszak áldozatait. A statisztikák szerint a bírák kevesebbszer hallgatnak a védelemért könyörgő áldozatra, mint a távoltartást kérő ügyészre. Nem ritka, hogy a segítséghez nem jutó, éveken át terrorizált áldozatoknál elszakad a cérna. Az osztrák módszer sokak szerint megoldás lehetne: Ausztriában már a rendőr is elrendelhet távoltartást, a védelem pedig indokolt esetben kitart a bírósági ügy lezárultáig.

"A középkorú családapa az egyenruhások jelenlétében is megütötte feleségét, ezért bilincsben állították elő" - a májusi rendőrségi közleményben leírt eset után távoltartást rendelt el a férj ellen a bíróság. Egy éve van erre lehetőség. A cél, hogy ha a bántalmazott úgy dönt, feljelentést tesz, megvédhesse magát a bosszútól. Az elkövetőnek ki kell költöznie a közös lakásból, nem mehet azoknak az iskoláknak, templomoknak, kórházaknak a közelébe, ahol gyakran megfordul az áldozata, és semmilyen módon nem szabad kapcsolatba lépnie vele, még az sms és az e-mail is tilos.

A bántalmazótól megszabadult családok azonban csak rövid időre lélegezhetnek fel. Míg a büntetőeljárás általában hosszúra nyúlik, a távoltartás legfeljebb 30 napra szól. Hétfőn Lamperth Mónika szociális miniszter is elismerte: "jelenleg nem elégséges" a törvény, felül fogják vizsgálni.

"Félresiklott ez az egész jogintézmény" - állítja Spronz Júlia, az áldozatokat segítő Patent Egyesület jogásza. A legfrissebb - áprilisi- adatok szerint kevesebb mint harminc esetben rendeltek el távoltartást, több megyében egyáltalán nem. Ennél lényegesen több olyan büntetőeljárás indul, ami családon belüli erőszakkal hozható összefüggésbe: ilyen a testi sértés, a kiskorú veszélyeztetése, az élet elleni bűncselekmény - mondta Kapossyné Czene Magdolna kollégiumvezető bíró, aki az áprilisig elrendelt távoltartásos eseteket vizsgálta.

Nehézkes eljárás, elutasított kérések

A jogszabály leggyakrabban bírált eleme a 30 napos korlátozás. "Sok ügyfél azt mondja, hogy ha maximum 30 nap, akkor nem is kérik, mert nem ér semmit" - számolt be tapasztalatairól Spronz. A távoltartást meghosszabbítani nem lehet, legfeljebb újra kérvényezni. Ez nehézkessé teszi az eljárást a bírónő szerint. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztályán a szűkös határidőt azzal magyarázták, hogy ha az elkövető egy előre belátható, jól meghatározott időtartamra áll távoltartás hatálya alatt, nagyobb valószínűség szerint fogja azt betartani.

Czene Magdolna vizsgálata során arra jutott, hogy a távoltartás kiharcolásának nehézsége részben a bírák és ügyészek szemléletnek tudható be, másrészről viszont a törvényt is módosítani kellene. De a hozzáálláson sok eset eldőlhet. A vádirat benyújtása előtt az ügyész és a sértett is benyújthat távoltartást kérő indítványt, csakhogy az áldozat kérését gyakrabban utasítják vissza. A Legfőbb Ügyészség 2006-os statisztikái szerint, melyeket az IRM juttatott el az [origo]-hoz, tavaly hétszer történt ez meg, míg ha az ügyész volt a benyújtó, csupán kétszer.

Zárt falak közt erős az elkövető

Ha az ügy bírósági szakaszba kerül, a bíró hivatalból is elrendelhet távoltartást, ám idén áprilisig ilyen csak háromszor fordult elő. Hiába volt meg a törvény adta lehetőség, nem rendelt el távoltartást a bíró abban a Czene által felidézett, évek óta húzódó bántalmazási esetben sem, amely tragédiával végződött. A házaspár több mint harminc év után elvált, de továbbra is egy lakásban éltek, a nő családon belüli erőszak áldozata volt. "Többször indult büntetőeljárás, de a nő mindig meggondolta magát, szép szóra vagy fenyegetésre" - mondta a bírónő. A férfi végül közvádas bűncselekményt követett el a volt felesége ellen, így már a nő kérése nélkül is elrendelhetett volna a bíróság távoltartást. Ez nem történt meg. A tárgyalás másnapján a hosszú ideje bántalmazott nő hátba szúrta a férfit.

Pedig Czene vizsgálata szerint a távoltartás hatékonynak bizonyult abban a néhány esetben, amikor sikerült keresztülvinni. A bíróság gyakran arra kötelezte az elkövetőt, hogy meghatározott időközönként - hetente egyszer, kétszer - jelentkezzen a helyi rendőrkapitányságon. "Úgy érezhette, hogy a hatóság szeme rajta van. Ez megfelelő visszatartó erő, az elkövető ugyanis akkor nagyon erős, ha zárt falak között van" - magyarázta a bírónő. Igaz, a rendőrség már nem túl magabiztos a távoltartás betartathatóságát illetően. Az ORFK honlapján olvasható tanulmány szerint a jelenlegi intézményen keresztül nem oldható meg, hogy ellenőrizzék és az újabb bűncselekménytől visszatartsák, akivel szemben a távoltartást elrendelték. A szerző végkövetkeztetése, hogy "a hatályba lépett norma - bár sokan ettől várták a probléma megoldását - csak rövid távon és csak különösen súlyos esetekben nyújt megoldást".

"Rettenetesen sok áldozat él rettegésben"

A Szegedi Rendőrkapitányság családi összekötő tisztje, aki munkája során gyakran kerül kapcsolatba bántalmazott nőkkel, úgy látja, hogy a távoltartás többeken segítene akkor, ha nem csak büntetőügyben lehetne elrendelni. "Rettenetesen sok áldozat él rettegésben, akik lehet, hogy eljutnak odáig, hogy segítséget kérjenek, viszont nem kívánják, hogy az elkövetőt megbüntesse a bíróság" - mondta Sövényházy Edit rendőr főhadnagy.

A tiszt hiányosságnak tartja azt is, hogy zaklatók ellen nem lehet távoltartást elrendelni, pedig az ilyen ügyek könnyen végzetessé válhatnak. Az ok, hogy a magyar büntetőjog több más ország jogrendszerével ellentétben nem ismeri a zaklatás fogalmát, így ezek az esetek legfeljebb veszélyes fenyegetésnek minősülnek, de ennek is csak akkor, ha elhangzik a fenyegetés. Ha valakit folyton hívogatnak, követnek, szidalmaznak, nem tartozik ebbe a kategóriába. Ráadásul a veszélyes fenyegetés is csak szabálysértés, nem a távoltartásra lehetőséget adó bűncselekmény. Az egyik szegedi zaklatásos ügy odáig fajult, hogy a volt férj a síró gyerekek előtt szegezett tapétavágót az anya torkának a nyílt utcán. Az eset nem került bíróság elé, a nő csak akkor került biztonságba, mikor a férfi az ország másik végébe költözött egy állás miatt.

Az igazságügyi tárca sajtóosztálya szerint viszont nem is lehet elvárni, hogy bármely eset megoldását kényszerintézkedés jelentse, hiszen a családon belüli erőszak jelensége "elsősorban nem jogi kérdés". A szegedi rendőr főhadnagy szintén úgy gondolja, hogy a távoltartás mellett elengedhetetlen lenne, hogy a szociális védőháló belépjen a képbe.

Sövényházy ugyanakkor az osztrák megoldások alapján arra jutott, hogy ezek átemelése megkönnyítené a fenyegetettségben élők megóvását. Bécsben a rendőrök is elrendelhetnek távoltartást már a helyszínen, még a bántalmazó kulcsait is elvehetik. A bíróság később felülvizsgálja, hogy indokolt volt-e az intézkedés, és ha megalapozottnak látja, az ügy lezárultáig biztosítja a bántalmazott számára, hogy ne férkőzhessen a közelébe az elkövető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK