Eldugott iratok után kutat az ügynökbizottság

2007.07.23. 15:21

Kenedi János tudományos kutató vezeti azt a bizottságot, amely a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok kutatja majd. A bizottság feladata az lesz, hogy listát készítsen azokról a dokumentumokról, amelyeket a nemzetbiztonsági szolgálatok nem adtak át a történeti levéltárnak. A kormány ígérete szerint a testület elnöke minden iratba betekinthet majd.

A bizottság felállításának célja, hogy le lehessen zárni a múltat, és a jövővel lehessen foglalkozni - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő hétfőn, amikor bejelentette annak a történészekből álló bizottságnak a megalakulását, amelynek az lesz a feladata, hogy elemezze, hogyan lehetne javítani a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumainak megismerését.

A bizottság elnöke Kenedi János történész. A testület tagja lesz Varga László, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária, a Történeti Levéltár tudományos kutatója és Reisz T. Csaba, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese.

A testület felállítása azért szükséges, mert több, a múlt rendszert kutató történész állította: a titkosszolgálatoknál még mindig találhatók olyan iratok, amelyeket a törvények szerint át kellett volna adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A mulasztást bizonyítják azok az iratok, amelyek Martonyi János egykori fideszes külügyminiszter, illetve Kondor Katalin volt rádióelnök múltjával kapcsolatban szivárogtak ki.

A titkosszolgálatok a dokumentumok körülbelül 25 százalékát tartották vissza nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva, de a kiszivárgott iratokból kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) olyan számítógépes adatbázisokkal is rendelkezik, amelyeket az előző rendszer titkosszolgálatai állítottak össze, és amelyekről a 2003-as iratátadást felügyelő, Gálszécsy András volt titokminiszter által irányított bizottság tagjai sem tudtak.

Maradnak titkok

"Bizonyos korlátok természetesen maradnak" - válaszolta Daróczi arra a kérdésre, hogy a bizottság tagjai tényleg minden bizalmas dokumentumba betekinthetnek-e. Kivételt képez a bizottság elnöke, Kenedi János, aki a kormányszóvivő szerint felhatalmazást kap arra, hogy valamennyi dokumentumot megismerje. Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő közölte, a történészek mindannyian átestek az úgynevezett C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon.

A most felálló bizottság feladata lesz, hogy egy listát készítsen a dokumentumokról, amelyek még nincsenek a levéltárban. Emellett a történészek megvizsgálják, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a kutatók és a nyilvánosság a jelenleginél jobban megismerjék az iratokat, illetve törvénymódosítást is javasolhatnak. A testület szeptember 30-ig készíti el első jelentését, ekkor derül ki, folytatnia kell-e a munkáját.

A kormányszóvivő szerint nem pontosak azok a sajtóhírek amelyek szerint vita volt a koalíciós pártok között a bizottság tagjairól. Daróczi szerint arról volt egyeztetés, hogy Ungváry Krisztián és az NBH kölcsönösen beperelték egymást, ezért "furcsán nézett volna ki", ha a perben állók egyike vizsgálja a másikat. A helyzet megoldása érdekében a felek az eljárásokat átmenetileg felfüggesztették.

Információs kárpótlás

"A rendszerváltás egyik legnagyobb adóssága a társadalom információs kárpótlásának elmaradása" - mondta Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának SZDSZ-es tagja. A szabad demokraták szerint elfogadhatatlan, hogy az állambiztonsági szolgálatok utódszervezetei dönthetnek arról, milyen adatokat engednek át a levéltárnak - mondta Gulyás - ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy a koalíciós megállapodás mellékletébe kerüljön bele az állambiztonsági iratok sorsának rendezése.

Gulyás az [origo]-nak azt mondta, bíznak benne, hogy a politika részéről megvan az akarat arra, hogy tényleg minden irat átkerüljön a levéltárba, ami nem sért nemzetbiztonsági érdeket. Ha pedig a titkoszolgálatok mégsem engednének betekintést mindenbe - tette hozzá -, akkor bíznak Kenedi Jánosban, hogy nem hagyja ezt szó nélkül.

"Szocialista trükk"

Az MSZP-SZDSZ kormányok öt éven keresztül egyetlen lépést sem tudtak tenni az úgynevezett ügynökkérdés megoldása felé - reagált a bejelentésre Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Szijjártó szerint a kormánypártok "a már jól ismert szocialista trükkhöz nyúlnak", amikor egy újabb bizottságot hoznak létre. Ráadásul a vizsgálatot egy, a kormány által felkért bizottság végzi, azért, hogy a szocialisták számára kellemetlen iratok még véletlenül se kerülhessenek nyilvánosságra - közölte a szóvivő.

A bizottság függetlenségét a kormányszóvivő szerint a tagok eddigi tudományos munkássága garantálja. A történészek közül többen más ügyekben már vállaltak konfliktust a koalíciós pártokkal - mondta Daróczi.

KAPCSOLÓDÓ CIKK