A Nemzetbiztonsági Hivatal nem próbálta befolyásolni az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyében folytatott nyomozást - állították a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a vám és pénzügyőrség vezetői. A most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből azonban kiderül, Galambos Lajos, a hivatal volt főigazgatója többször is élénken érdeklődött az nyomozásról és arról, hogy pozitívan értékelné-e a bíróság, ha megtérülne az okozott kár.

Nyilvánosságra hozták a nemzetbiztonsági bizottság június 12-i, az Egymásért Alapítvány és a titkosszolgálat kapcsolatát vizsgáló ülésének jegyzőkönyvét. Ezen az ülésen hallgatta meg a testület a vám és pénzügyőrség vezetőit, akik beszámoltak az alapítvány vezetői ellen milliárdos ÁFA- és vámcsalás gyanújával folyó vizsgálatról és arról, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában megkereste őket Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) azóta lemondott főigazgatója.

A jegyzőkönyv szerint Nagy János, a vám és pénzügyőrség országos parancsnoka azt mondta, a VPOP belső kockázatelemző rendszere jelezte számukra a az Egymásért Egy-másért Alapítvány és a Herba Hungary Zrt. üzleteit, és e miatt indítottak vizsgálatot tavaly ősszel. Ezzel cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az alapítvány vezetőjének volt barátnője jelentette volna fel a cégcsoportot.

Az összegyűlt adatok alapján a vámosok 2007. április 12-én kezdték meg hivatalosan a nyomozást, másnap tartottak házkutatásokat, majd néhány nap múlva előzetes letartóztatásba kerültek az alapítvány vezetői. A gyanú szerint az alapítvány és a vele együttműködő cégek 795 millió forint vámot és 424 millió forint ÁFA-t nem fizettek meg, arra hivatkozva, hogy jótékony célra kapták a távol-keleti élelmiszereket.

Az adatgyűjtés során a vámosok feltérképezték az alapítvány működését, és tudták, hogy a kuratórium tagjai közt van egy nyugdíjas és egy aktív NBH-tiszt is. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Galambos Lajos február 1-én megkereste Bencze József országos rendőrfőkapitányt, aki ekkor a VPOP rendészeti főigazgatója volt. Bencze szerint Galambos azt kérdezte tőle, hogyan látja a vámőrség az alapítvány ügyeit, és arról érdeklődött, hogy pozitívan értékeli-e az ügyészség és a bíróság, ha megtérül az államnak okozott kár. Bencze április 13-án sms-ben tájékoztatta Galambost a nyomozás megindításáról.

A főigazgató azonban ez előtt, március 8-án megkereste Nagy Jánost is. Az NBH-főnök az országos parancsnoknál is arról érdeklődött, mi a véleménye az alapítvány ügyéről, és kinek van igaza: az ártatlanságukat hangoztató alapítványi vezetőknek vagy a vámosoknak? Nagy azt mondta Galambosnak, hogy minden pénzügyőr szerv szerint bűncselekmény történt, mire a főigazgató úgy reagált: majd a bíróság eldönti, kinek van igaza. Galambos ugyanakkor közölte a vámosokkal, hogy az alapítvány nem az NBH fedővállalkozása.

A bizottsági meghallgatáson mind Bencze, mind Nagy azt mondta, a nemzetbiztonság nem próbálta befolyásolni a vámőrséget. Azt mondták, ha nem is gyakran, de voltak találkozók a VPOP és az NBH vezetői közt, és kölcsönösen tájékoztatták egymást a tudomásukra jutott ügyekről. Nagy János azt mondta, nem furcsálta Galambos megkeresését, hiszen tudta, az NBH egyik tisztje tagja az alapítvány kuratóriumának.

A vámos vezetők meghallgatásáról szóló jegyzőkönyvet 30 napra titkosították, hogy a VPOP kihúzhassa belőle azokat az adatokat, amelyeket továbbra is titokban akarnak tartani (a szöveg összefüggéseiből az derül ki, hogy legtöbb esetben az NBH-val kapcsolatot tartó pénzügyőrök neveit vették ki). A titkosítás július 12-én lejárt, de a jegyzőkönyvet csak több mint egy hét késéssel tette közzé a honlapján a nemzetbiztonsági bizottság.