Az eldugott naplókra is kíváncsi az ügynökbizottság

2007.07.31. 13:28

A hajdani állambiztonság hivatásos tisztjeinek aktáira és a tisztek által vezetett munkanaplókra lenne leginkább kíváncsi Kenedi János, az úgynevezett ügynökbizottság elnöke. Szerinte ezek a dokumentumok olyan titkos irattárakban lapulhatnak, mint amilyet ő is látott a BM épületében. A bizottság munkáját a szabadságolások és a nemzetbiztonsági átvilágítás is késlelteti.

A C típusú nemzetbiztonsági átvilágítások és a nyári szabadságok miatt csúszik az állambiztonsági iratokat vizsgáló bizottság munkájának megkezdése. Kenedi János történész, a testület elnöke az [origo]-nak azt mondta, az átvilágítás három hetet vesz igénybe, de hátráltatja a munkájukat az is, hogy sokan szabadságon vannak, illetve zárva tartanak közgyűjtemények is. A bizottság tagjai ezért ezen a héten még nem hivatalos formában üléseznek.

Kenedi az [origo] érdeklődésére félreértésnek nevezte azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a történészekből álló bizottság mandátumát túl szűkre - szeptember 30-ig -  szabták, így egy új kormányrendelet nélkül nem tudja befejezni a munkáját. A testület elnöke szerint a júliusi rendelet a bizottság felállításáról szólt, a későbbiekben pedig egy, a kutatók munkáját szabályozó jogszabályra is szükség lesz.

A hivatalosan július 23-án létrejött bizottság feladata, hogy listát készítsen azokról a dokumentumokról, amelyeket a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervek jogutódjai (a mai titkosszolgálatok) nem adtak át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Emellett a történészek megvizsgálják, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a kutatók és a nyilvánosság a jelenleginél jobban megismerjék az iratokat.

Kenedi az [origo]-nak azt mondta, több olyan levéltárról is tudomása van, ahol ezeket az iratokat őrizhetik. 1995-ben például az akkori iratvizsgáló bizottságot nem engedték be a Belügyminisztérium egy helyiségébe, amelyben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) iratait őrizték. A kutatók nem tudják azt sem, hol tárolják a az egykori személyzeti főosztály iratait: ezek a dokumentumok tartalmazzák az egyszerű ügynökök, titkos megbízottak fölött álló, hivatásos állományú szt-tisztek adatait.

Az állambiztonsággal kapcsolatban állók egy részéről - a hivatalos kapcsolat, társadalmi kapcsolat, alkalmi kapcsolat, lakossági bejelentő - nem készült nyilvántartás, pedig ők sokkal fontosabb információkkal látták el a szolgálatokat, mint a hálózati személyek (ügynökök). Kenedi szerint ezekről a kapcsolatokról csak akkor szerezhetnének érdemi információkat a kutatók, ha ismernék az egyes tisztek munkanaplóit. Ezekből kaphatnának információkat az állambiztonság napi, hierarchikus működéséről is, de ezeknek az iratoknak sem ismert a holléte.

Az állambiztonsági iratok újabb áttekintése (1995-ben és 2003-ban is volt egy-egy kísérlet) az SZDSZ nyomására került bele a koalíciós szerződés kiegészítésébe. Ez alapján állt fel a bizottság, amelynek tagjai:  Varga László, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária, a Történeti Levéltár tudományos kutatója és Reisz T. Csaba, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese.

A testület felállítása azért volt szükség, mert több, a múlt rendszert kutató történész állította: a titkosszolgálatoknál még mindig találhatók olyan iratok, amelyeket a törvények szerint át kellett volna adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.

KAPCSOLÓDÓ CIKK