A magyar állam a közelmúltban úgy döntött, menekültként befogad 29 kubai menekültet, akiket a Kuba és az USA közötti tengerből halásztak ki, és eddig az Egyesült Államok guantánamói támaszpontján vártak. Közülük tizenheten éhségsztrájkot folytattak tiltakozásul amiatt, hogy az Egyesült Államok megtagadta tőlük a menedékjogot. A menekültekre a Külügyminisztérium szerint hazájukban üldözés várhat, ezért Washington közreműködésére a befogadásuk mellett döntött Magyarország.
A kubai külügyminisztérium az ügy kapcsán hivatalos közleményben támadt Magyarországra. "A magyar kormány úgy jár el, mint az amerikai birodalom cinkosa. Buzgólkodik. Várja a jutalmát. Szolgalelkűen igyekszik megmutatni hatalmas és agresszív gazdájának, hogy számíthat alantas hűségére" - áll a közleményben, amelyet a hivatalos szerdai sajtó első oldalon ismertetett.
Budapest "hazudik és gúnyt űz" a menedékjogból, mert "jól tudja, akárcsak a pártfogója, hogy ezeket az embereket nem üldözik Kubában". "Még kevésbé a kubai ellenzék személyiségeit" - olvasható a szövegben. Kuba szerint "gazdasági menekültekről" van szó, "akik feltehetően nem voltak képzettek vagy nem érték el" az Egyesült Államokba való befogadáshoz szükséges "szintet".
A közlemény azzal vádolta meg Washingtont, hogy "megsérti" az 1903-as guantánamói szerződést és a két ország közötti bevándorlási megállapodásokat. A dokumentum idézi "Fidel elvtárs" (Castro) egyik minapi cikkét, amelyben az elnök "üres szóbeszédnek" nevezte azokat az amerikai intézkedéseket, amelyekkel a kubaiaknak az Egyesült Államokba irányuló tömeges kivándorlását akarják megakadályozni az államfő halála esetén.
A Külügyminisztérium csütörtökön határozottan visszautasította aa kubai bírálatokat és az ezzel kapcsolatban kiadott nyilatkozat hangnemét. A tárca szerint a magyar parlamenti pártok egyetértenek a kubai demokratizálási folyamat támogatásának szükségességével, de a kubai menekültek befogadásáról elsősorban humanitárius megfontolások miatt döntöttek. A külügy "a történtek ellenére ugyanakkor ezúttal is leszögezi, hogy a fentiekben vázolt elvi keretek között és a nemzetközileg elfogadott diplomáciai normák alapján a továbbiakban is kész a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére".