El tud számolni a rajta keresett több mint egymilliárd forinttal - állította pénteken az Egymásért Egy-Másért Alapítvány csempészettel gyanúsított kuratóriumi elnöke. A szabadlábon lévő Földesi-Szabó László ügyvédje közölte, panasszal éltek a vámhatóság ellen, mivel szerintük hatáskörüket túllépve nyomoznak az ügyben.

Földesi-Szabó László, az Egymásért-ügy gyanúsítottja azt állítja, hogy el tud számolni azzal a pénzzel, amelyet a vámnyomozók szerint az alapítvány nem fizetett be vámként és áfaként. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pénteken tartott sajtótájékoztatót az ellene és társai ellen indított csempészési ügyről.

A továbbra is kuratóriumi elnökként dolgozó férfi szerint a rajta keresett 1,22 milliárd forintos összeg valójában a Herba Zrt.-nél van, amely bizományosi értékesítésre vette át díjmentesen a Távol-Keletről behozott élelmiszeradományokat, és 1,4 milliárd forinttal tartozik az alapítványnak. Földesi-Szabó először szólalt meg nyilvánosan szabadlábra kerülése óta. Állítja: az alapítvány a jogszabályoknak megfelelően végezte tevékenységét, az a folyamat, amelyet a nyomozóhatóság csempészetként értékel, az ő jogértelmezésük és a szakértő szerint sem volt jogellenes.

Az Egymásért-ügyben Földesi-Szabó Lászlót és hat társát azzal gyanúsítják a vámosok, hogy Hongkongból kapott élelmiszer-adományokat a Herba Zrt.-n keresztül jogellenesen értékesítettek magyarországi üzletláncoknak. A vámosok szerint a hatályos jogszabályok alapján az adományok ilyen jellegű értékesítését be kellett volna jelenteni, áfát és importvámot kellett volna fizetni utána. A vámnyomozók szerint a meg nem fizetett vám, illetve áfa összege 1,22 milliárd forint. Az ügyre azt követően derült fény, hogy a vám- és pénzügyőrség április 13-án több budapesti vállalkozásnál és az Egymásért Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítványnál házkutatást tartott.

Eltérő jogértelmezés

Az alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján részt vett Máté János igazságügyi vámszakértő is, aki szerint nem történt bűncselekmény, a vámhatóság eltérő jogértelmezése miatt indult a büntetőeljárás. A szakértő - akinek szakvéleményét a sajtó rendelkezésére bocsátották - közölte, részletesen szabályozott az, hogyan kell és lehet ilyen jellegű karitatív tevékenységet végezni.

Az egyik lehetőség, hogy közvetlenül osztják szét a vámmentesen importált árut a rászorulók között. A másik pedig, hogy közvetett módon, a vámkezelést követően az árut értékesítik, és az abból befolyt összeget fordítják jótékony célra. A szakvéleményből kiderül: a Herba Zrt.-t kötötte a bizományosi szerződés, az alapítvány látóköréből nem került ki az áru. A jogszabály lehetőséget adott az alapítványnak, hogy ne jelezze a hatóságoknak a bizományosi értékesítést, mert nem történt eltérő célú felhasználás.

Szabó Zsolt vámigazgató szerint azonban nincs szó eltérő jogszabályi értelmezésről, mivel a jogszabály egyértelműen fogalmaz, azon nincs mit eltérően értelmezni. Az alapítvány sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva részletesen kifejtette a szabályozást: a vonatkozó uniós rendelet alapján akkor vám- és áfamentes az áru, ha azt a szervezet ingyen kapja és ingyen osztja szét. Akkor sem kell vámot, adót fizetni, ha egy jótékony rendezvény keretében, nyilvános árverésen értékesítik, vagy ha unión kívülről küldi valaki ingyen, kereskedelmi szándék nélkül az érintett szervezet részére, ezt jótékony rendezvényen értékesítik, s a pénzt fordítják jótékonysági célra. Minden más esetben - például az áru átruházásakor, kölcsön vagy bérbeadásakor - az illetékes hatóságokat értesíteni kell - szögezte le Szabó Zsolt.

Hatáskörön túl

Radács Gyula, Földesi-Szabó László ügyvédje, aki szerint ugyancsak nem történt bűncselekmény, a nyomozás indokolatlan elhúzásával vádolta a a hatóságot. Az ügyvéd azt állította, a nyomozók hatáskörüket túllépve dolgoznak. Példaként említette, hogy a nyomozó hatóság olyan tanúkihallgatásokat végez, amelyek nincsenek összefüggésben a csempészettel. Ha értesülései igazak, akkor a vámhatóság olyan, általa feltételezett bűncselekményekben, csalásban, sikkasztásban nyomoz, amelyre nincs hatásköre. Ezekben az ügyekben ugyanis nem a vámhatóságnak, hanem a rendőrségnek kellene nyomoznia - közölte. Szerinte ezzel a vámnyomozók megszegték a törvényt, jogszabálysértő módon jártak el, és ezért panaszbeadványt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez.

Fröhlich Zsolt, a vámszervezet bűnüldözési parancsnokságának vezetője válaszképpen elmondta: a nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik. A Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztálya felügyeli a nyomozást, a nyomozási tervet az ügyészség hagyja jóvá, illetve előír egyes konkrét nyomozási cselekményeket, amely alapján az eljárás zajlik - tette hozzá.

Az MTI kérdésére, hogy az alapítvány az eljárás megkezdése óta kapott-e élelmiszeradományt és azt milyen módon használta fel, Földesi-Szabó László azt mondta: tavaly szeptemberben az alapítvánnyal szemben indult egy közigazgatási eljárás ugyanazoknak az adatoknak az alapján, amelyek miatt a büntetőeljárás zajlik, és ekkor leállították az ilyen adományozási formát.