Lelakott senkiföldjévé lett a Hajógyári-sziget

2007.08.31. 8:13

Húsz éve alig nyúltak hozzá a Hajógyári-sziget közparkjaihoz, miközben többféle rendezvény, illegális szemetelők, vandálok és hajléktalanok is rombolják Budapest egyik legnagyobb zöldterületét. A fővárosi önkormányzatnak se pénze, se ötlete nincs a fejlesztésre, csak azt tudják biztosan, hogy nem akarják őrizni a szigetet. A kerület szeretne hatóságként fellépni, de még nincs hozzá jogosítványa.

"Tipikus lenyomata ez annak, hogy állunk hozzá mi, magyarok a környezetvédelemhez" - vezette körbe az [origo] munkatársait a budapesti Hajógyári-szigeten Toplak Zoltán, III. kerületi környezetvédő aktivista. A nagyobb törmelék- és szeméthalmokat a Sziget Fesztivál szervezői júliusban elszállították ugyan, és a rendezvényen keletkezett szemetet is összegyűjtötték, de ma is hajléktalantanyák, szemétkupacok és kivágott fák csonkjai csúfítják a város egyik legnagyobb zöldterületét.

Toplak szerint a szigetet a főváros évtizedek óta csak használja, míg a megőrzéséért, fejlesztéséért nem tesz semmit. A környezetvédő példaként említi, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben legalább háromszáz fát vágtak ki a szigeten - ő maga 288 csonkot fényképezett le - új fákat nem telepítettek. Kivételt csak az az ötven fűzfa jelent, amelyet egy alapítvány ültetett el, de ezek fele is kiszáradt már, mert nem öntözték őket.

A szigeten nincs egyetlen vécé sem, a padok nagyobb része tönkrement, a sportpályákat térdig érő gaz borítja, az esőházak tetőszerkezete évekkel ezelőtt leégett - sorolja Toplak azokat a problémákat, amelyeket meg kellene oldani. A környezetvédő egyetlen pozitívumot tud mutatni a területen: azt a játszóteret, amelyet 2005-ben épített a főváros, 170 millió forintért. Mivel azonban a sziget közterületi részét nem őrzi senki, az új játszóteret máris elborította a graffiti.

Az őrzés hiányára vezethető vissza, hogy a szigeten több hajléktalan is tanyát vert, akik télen rengeteg fát vágnak ki. A magára maradt sziget ideális helyszín az illegális gyorsulási versenyeknek is, amelyek már nem csak Toplak Zoltán szemét szúrják. Iványi András, a III. kerületi önkormányzat osztályvezetője az [origo]-nak azt mondta, ők már kérték a fővárostól, hogy telepítsen fekvőrendőröket a versenyzők útjába. A fővárostól azonban azt a választ kapták, hogy nincs rá pénz, ezért építse meg a kerület, ha akarja.

Hatásköri zűrzavar

A Hajógyári-sziget szinte teljes északi része a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, de közigazgatásilag a III. kerülethez tartozik. Iványi szerint azonban ez utóbbi csak arra jogosítja fel őket, hogy mint minden tulajdonost, a fővárost is felszólítsák a telkének rendben tartására, ahogy tették ezt a nyáron fellelt hulladék esetében is. Közterület-használati engedélyt a szigetre a fővárosi közgyűlés városképvédelmi bizottsága adhat.

A főpolgármesteri hivatal - amelynek illetékes ügyosztályvezetője többszöri próbálkozásunk ellenére sem nyilatkozott személyesen, csak a sajtóirodán keresztül - az [origo] érdeklődésére azt közölte, ők a Főkert Zrt.-t bízták meg a terület kezelésével. A cégnél azonban azt mondták, ők csak kertészek, nem hatóság, bírságolni vagy területet lezárni a hivatalnak vagy a fővárosi közterület-felügyeletnek lenne joga.

Fotó: Pályi Zsófia
Egy hajléktalan-tanya maradványai - Még több kép

A budapesti hatásköri dzsungellel Toplak Zoltánnak is meg kellett küzdenie, amikor arra próbálta rávenni a hivatalokat, hogy szállítsanak el a szigetről egy kiégett autót. Majdnem egy év sikertelen levelezés után végül az árvíz oldotta meg a helyzetet: a víz elvonulta után a védekezésben részt vevők eltakarítottak maguk után, és ennek keretében elszállították a roncsot is.

A hatásköri átfedéseket egyszerűsítheti valamelyest, hogy a III. kerület szeretné átvenni a fővárostól az összes közterület ellenőrzését. Iványi András az [origo]-nak azt mondta, ha a terveiknek megfelelően novembertől létrejönne az önálló kerületi közterület-felügyet, már rendelkeznének hatósági jogosítványokkal is, és hatékonyabban tudnának fellépni a szabálysértőkkel szemben - a Hajógyári-szigeten is.

Se pénz, se terv

Hiába lesznek azonban hatósági jogosítványai a kerületnek, a tulajdonos a főváros marad, a szükséges fejlesztéseket csak ők valósíthatnák meg, ha lenne rá pénz. "A költségvetési szigornak nem a környezetvédelem a nyertese" - mondta az [origo]-nak Balogh Pál, a közgyűlés környezetgazdálkodási albizottságának elnöke, amikor a szigeten uralkodó állapotokról kérdeztük.

Fotó: Pályi Zsófia
Focipálya 2007 - Még több kép

A fővárosi költségvetésből idén 1,8 milliárd forint jut  környezetvédelmi fejlesztésre, ami egymilliárddal kevesebb, mint tavaly. Emellett 1,4 milliárd forint jut a meglévő zöldterületek karbantartására, amiből több mint 540 hektár, a főváros kezében lévő kiemelt zöldterületet kellene rendben tartani.

Balogh szerint jelenleg csak az biztos, hogy a túlterhelt Margitsziget helyett a Városliget, a Népliget és a Hajógyári-sziget felé szeretnék irányítani a zöldbe vágyó budapestieket, de a nem tudta megmondani, ennek érdekében milyen beruházások lesznek a szigeten. A fővárosi költségvetésből idén nem jut a Hajógyári-sziget fejlesztésére, és az [origo] érdeklődésére a hivatalban azt közölték, jelenleg elképzelés sincs erre. Azt azonban határozottan kizárták, hogy állandó őrséget állítsanak a K-hídhoz, pedig azzal Toplak Zoltán és Balogh Pál szerint is meg lehetne akadályozni az illegális szemétlerakást és a gyorsulási versenyeket.

Ingyenes használat

Az idén nyáron fellelt, több ezer köbméternyi szemetet és törmeléket a Sziget szervezői szállították el, Toplak szerint azonban a fesztivál - más rendezvényekkel együtt - nagymértékben felelős a terület leromlott állapotáért. Példaként megmutatta azt a helyet, ahol a szervezők négy fát vágtak ki talajszinten, csak mert útjában volt egy ideiglenes járdának.

Fotó: Pályi Zsófia
Több száz fát vágtak ki - Még több kép

A környezetvédő értetlenül áll az előtt, hogy ez a magántulajdonban lévő üzleti vállalkozás ingyen használja a közterületet, miközben az ott árusító vendéglátósoktól, a hirdető cégektől, sőt idén már a civil szervezetektől is pénzt kér. (A főpolgármesteri hivatal kimutatása szerint 2007-ben nyolc rendezvényhez kértek közterület-használati engedélyt a szigetre, közülük csak a Sziget Caffe fizetett azért a 30 négyzetméterért, amin a vendéglátó egység volt.)

A Sziget területhasználatával kapcsolatban Ughy Attilának, a fővárosi városképvédelmi bizottság fideszes elnökének is vannak aggályai, de az [origo]-nak azt mondta, a testület kormánypárti többsége minden évben megszavazza az ingyenes használatot. A támogatók arra hivatkoznak, hogy a Sziget közvetve nagyobb turisztikai bevételt termel, mint amennyit a főváros nyerne a közterület-használati díjjal.

A fesztivált szervező cég minden évben elszámol a Főkerttel, és kifizeti a gyepben, a cserjékben és a fákban esett kárt. Toplak Zoltán azonban azt mondja, olyan, mindenkire kötelező díjat kellene megállapítani, ami minden felmerülő költséget fedez, és időt is kellene hagyni a természetnek a regenerálódáshoz. "Lehet, hogy itt lenne az ideje, hogy ne itt legyen a Sziget Fesztivál" - vetette fel a környezetvédő.

KAPCSOLÓDÓ CIKK