Pártkasszákon át visz az út a tiszta közélet felé

A választási kampányok és a pártfinanszírozás áttekintését tartják a korrupcióellenes harc legalapvetőbb elemének azok a civilek, akik szerepet vállaltak a legújabb antikorrupciós bizottság munkájában. Az Eötvös Károly Intézet azt javasolja, hogy minden kampánypénz nyilvános számlán mozogjon, igaz, egy ehhez hasonló törvénytervezet már egy éve porosodik a parlament asztalán is. A civilek szerint csak a nyilvánosság lehet garancia arra, hogy a testület munkája nem fullad maszatolásba, de ha mégis megtörténik, felállnak az asztaltól.

"A helyzet sokkal rosszabb, mint azt a hivatalos adatok mutatják" - indokolta az [origo]-nak Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, miért vesz részt a kormány által életre hívott Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) munkájában. A testület csütörtökön tartja első rendes ülését, működésének célja, hogy hosszú távú stratégiát és rövid távú, 2010-ig érvényes cselekvési tervet alkosson a korrupció ellen.

Az AKT létrehozását idén júniusban jelentette be a kormány, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot (és Nagy Britannia, illetve Belgium kivételével minden tagállamot), amiért nem iktatta törvénybe az unió korrupcióellenes szabályait. Franco Frattini igazságügyi biztos szerint a tagállamok törvényei nem zárják ki például a nonprofit szervezetek korrupcióját.

A testületben a minisztériumok képviselői mellett helyet kapnak a nem kormányzati állami szervek: a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az adatvédelmi ombudsman. A testület tagja lett hat civil is: Hack Péter, az ELTE jogi karának oktatója, volt SZDSZ-képviselő, Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem tanára, Lengyel László, a Pénzügykutató elnöke, Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, Báthory Ágnes, a Transparency International (TI) munkatára és Dénes Balázs is.

Közepesen fertőzött

A TI 2006-os jelentése szerint Magyarország korrupcióval közepesen fertőzött, indexe a tízes skálán (az egyes a legrosszabb érték) 5,2-es, amivel 18. az Európai Unió 27 tagállama közül. Ez az index azonban csak azt mutatja, hogy a megkérdezett üzletemberek mennyire érzékelik a korrupciót, ami Alexa Noémi, a TI magyarországi ügyvezetője szerint azzal is összefügghet, hogy mennyit foglalkozik a nyilvánosság az ilyen ügyekkel.

Magyarországon a média viszonylag sűrűn ad hírt korrupciógyanús ügyekről, ehhez képest kevés büntetőeljárás indul, ezért Alexa szerint kriminalisztikai adatok alapján nem is lehet világos képet alkotni a korrupció mértékéről. Azok az ügyek, amelyekben eljárás indult, főként a hétköznapi, kisebb összegű megvesztegetésekről szólnak: pénzért betegeket leszázalékoló orvosokról, vagy félrenéző közterület-felügyelőkről.

Bár a politikusok gyakran vádolják korrupcióval ellenfeleiket, ezekből az ügyekből nagyon ritkán lesz tényleges eljárás, még ritkábban születik elmarasztaló ítélet. Az egyetlen, igazán komoly büntetést Székely Zoltán volt kisgazda képviselőre mondta ki a bíróság: hat évet kapott, de ehhez az kellett, hogy az ügyészségi nyomozók tetten érjék a Gellért Szálló parkolójában, amikor épp átvett 20 millió forintot egy vállalkozótól.

Pártkasszák mélyén

A korrupció-ellenes harc Dénes Balázs szerint nem elsősorban jogszabályi kérdés, inkább a mentalitásnak kell megváltoznia. A hatékony fellépéshez azonban szükség lehet törvény-módosításokra is, például a nagy állami beruházások átláthatóságának javítására. A közbeszerzéseket nevezte az egyik legfontosabb áttekintendő területnek Alexa Noémi is, aki azt is hozzátette, ezzel szorosan összefügg a párt- és kampány-finanszírozás kérdése.

A pártfinanszírozásról ráadásul a civilek már kész javaslattal érkeznek az antikorrupciós testületbe: az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet egy tavalyi tanulmányában konkrét javaslatokat tett egy új párt- és kampány-finanszírozási rendszerre. A tervezet legfontosabb eleme az úgynevezett nyilvános kampányszámla: a pártoknak minden befolyó adományt erre kellene irányítaniuk, illetve minden költségüket erről kellene fizetniük, a pénzmozgásokat pedig az ÁSZ ellenőrizné.

Az Eötvös Károly Intézet javaslataihoz hasonló törvényjavaslatot készített az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, ez azonban tavaly július óta fekszik az Országgyűlés előtt: az általános, majd a részletes vitát is lefolytatták, módosító javaslatokat nyújtottak be hozzá, de azóta nem vették ismét napirendre. Azóta többször is felmerült a pártfinanszírozás átalakítása, több egyeztetés is volt a pártok közt a témáról. Elvben ugyan minden párt egyetértett a változtatás fontosságával, de valódi előrelépés nem történt.

Majtényi László, az intézet elnöke korábban az [origo]-nak azt mondta, koncepciójuk fontos eleme lenne az is, hogy a pártoknak pénzt adományozók személye ismerté váljon. Ma ugyanis csak elvétve szerepelnek nagy, 500 ezer forint feletti adományok a beszámolókban, pedig a kampányokban milliárdokat költenek a pártok. A pénz - állítja a tanulmány - szinte biztosan az üzleti szféra törvénytelen adományaiból származik.

Majtényi koncepciója szerint a pártoknak minden 50 ezer forintnál nagyobb összeget adományozó nevét nyilvánosságra kellene hozniuk. Ez arra ösztönözné a politikusokat, hogy több embertől kérjenek kisebb összegű adományokat, ami a közélet általános állapotának is jót tenne: a pártoknak szorosabb kapcsolatot kellene tartaniuk potenciális választóikkal, jobban oda kellene figyelniük az igényeikre, vagyis erősíteniük kellene társadalmi beágyazottságukat.

A nyilvánosság erejével

Az AKT nem az első testület, amelynek a korrupció elleni fellépés a feladata: ilyen volt a Medgyessy Péter exminiszterelnök által létrehozott Köztársasági Etikai Tanács, vagy a Keller László egykori közpénzügyi államtitkár által vezetett Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért elnevezésű szervezet is, de ezek nem tudtak érdemi eredményt felmutatni, és rövid idő után meg is szűntek.

Alexa azt mondta, azzal a feltétellel adták a nevüket a munkához, hogy érdemi munkát végezhetnek. "Ha nem így lesz, kilépünk" - mondta az ügyvezető, aki szerint a civilek részvétele egyfajta társadalmi kontrollt jelent. Dénes Balázs azt mondta, a TASZ azért is van benne a testületben, hogy becsatornázza más civil szervezetek véleményét, illetve szándékai szerint tájékoztassa a nyilvánosságot a munka állásáról.

Alexa Noémi szerint ahhoz, hogy valóban csökkenjen a korrupció, átláthatóbbá kell tenni a döntéshozatali folyamatokat, és javítani kell a közérdekű adatok való hozzáférést is. "A nyilvánosság lehet a legerősebb fegyver a korrupció ellen" - mondta.