Román epén hízik a makói klinika

2007.09.13. 13:57

Van napfényes oldala is az egészségügyi reformnak. Szülni, szemműtétre, epegörcs enyhítésére érkeznek Makóra azok az erdélyi és vajdasági betegek, akik több százezer forintot is hajlandók fizetni a kezelésért. Az OEP korlátozza az egy kórházban elvégezhető műtétek számát, viszont az így felszabaduló kapacitást értékesíti a makói klinika. A betegturizmusra külön iparág épül. Egy titokzatos 70 éves asszony rendszeresen fuvarozza Makóra a román és szerb higiéniára panaszkodó tehetőseket.

A magyar-román-szerb hármas határ közelében működő makói kórház megpróbálja előnyére fordítani a kórházak többsége által tragédiának megélt volumenkorlátot. A kórház a bevételkiesést úgy pótolja, hogy a Romániából és Szerbiából érkező betegeket lát el pénzért. A fizetős külföldiek pedig szép számmal jönnek. A kórház egyik dolgozója szerint azért ruccannak át, mert Makón korszerűbbek a gépek, többféle gyógyszer van, és jobb a higiénia.

A Csongrád megyei kórház - amelynek ellátási körzete 54 kilométeres szakaszon határos Szerbiával és Romániával - évek óta tudatosan készül a szomszédos országokban élők egészségügyi szükségleteinek kielégítésére. Két éve olyan sürgősségi központot működtet, ahol szerb és román orvosokat képeznek uniós finanszírozással. De profitál abból is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tavaly óta korlátozza a kórházakban elvégezhető műtétek számát. A kórházak többsége számára ez azért probléma, mert hiába tudnának többet műteni, az előírt szám feletti beavatkozásokat nem téríti meg az OEP. A makóiak viszont a felszabadult kapacitást a szomszédoknak kínálják pénzért.

Fellendülő betegturizmus

A sürgősségi eseteket a kétoldalú megállapodások értelmében ingyen el kell látnia a kórháznak, a tervezhető műtétekért azonban fizetniük kell a külföldieknek. A kórház ebben az esetben több pénzt kér, mint amennyit egy magyar állampolgár után fizetne az OEP. Szüléskor normál esetben 87 ezer forintot térít meg az egészségbiztosító, a makói kórház a határon túli terhes anyáktól viszont 131 ezer forintot kér. Az OEP szerint a kórház akkora tarifát szabhat meg, amekkorát akar. A díjakat azonban előre kell közölni a betegekkel, azonos beavatkozások után pedig egyforma összeget kell kérni. Az egészségbiztosító előírja azt is, hogy a külföldi beteget csak úgy lehet ellátni, hogy magyar állampolgár kezelése ne szenvedjen csorbát. 

"Egy határon túli magyar lánynak Csongrádban él a barátja, és Makóra hozta szülni a lányt" - említett egy példát Baráth Lajos főigazgató, aki szerint havonta átlagosan öt határontúlin végeznek műtétet. A kórházat nőgyógyászati (szülés), szemészeti (szemlencse-beültetés) és sebészeti (epe, bélműtét) beavatkozások miatt keresik fel a Romániából és Szerbiából érkezők, akik között nem csak határon túli magyarok vannak. A beavatkozásokból havi 1 millió 700 forint folyik be, de a havi 20 vizsgálattal közel 2 millióra nő a bevétel - mondta a főigazgató, aki szerint az extraprofit éves szinten a kórház költségvetésének 2 százalékát teszi ki, azonban már az is nagy szó, hogy a kapacitásuk ekkora részét tudják piaci alapon értékesíteni. 

"Ismerősük van a kórházban, vagy egy korábbi baleset miatt már feküdtek nálunk" - az egyik dolgozó szerint leginkább így szereznek tudomást a Temesvárról, Aradról vagy a Vajdaságból érkezők a makói lehetőségről. A kórházban dolgozó nő szerint ráadásul a külföldiek szemében fejlettnek tűnnek a magyar kórházak. A románoknak azért sem nagy érvágás átjönni, mert Romániában a betegeknek ki kell fizetniük a kezelés költségét, így mindenképpen pénzt kell adniuk a kezelésért. Bár ezt az összeget otthon visszatéríti nekik a biztosító, viszont csábítóak lehetnek a makói körülmények és az is, hogy - állította a makói kórházban várakozó egyik beteg - felgyorsul az ellátás, amikor a határ túloldaláról érkezők pénztárcája kinyílik.

A betegturizmusból néhányan megpróbálnak hasznot húzni. A makói kórház portása szerint egy 70 év körüli asszony hetente szállít 5-6 fős csoportokat Erdélyből. "Lóg a szájából a cigaretta, és a jég hátán is megél" - adott leírást a Jucus néven emlegetett asszonyról a portás. A nőnek nincs autója, Erdélyben toborozza a betegeket, az egyik gyógyulni vágyó autójába ülteti a többieket, így jönnek át a határon. "Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen" - utalt a portás arra, hogy az asszonynak valószínűleg megéri a beteghordás.

Közös tb-kártya szerbekkel, románokkal

Ráadásul viszonylag sokan érkeznek, évente átlagban több ezer beteg jön kezelésre Magyarországra - mondta az [origo]-nak Csókási Eszter, a 3 magyar, 4 román megyét és egy szerb tartományt tömörítő eurórégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) kht. ügyvezetője. A kht. ezért azt tervezi, hogy 2008-tól olyan tb-kártyát vezetnének be, amellyel a régióban élők ingyen vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy melyik ország kórházát keresik fel. Vagyis a régióban lakó román és a szerb állampolgárokat ingyen kezelnék a magyar egészségügyi intézményekben, míg a magyarok a Szerbiában és Romániában található intézményekben kapnának ingyenes ellátást. A kezelések költségét az országok megtérítenék egymásnak.

Hasonló kezdeményezés már van az EU-ban, ilyen tb-kártyát használnak a német-holland-belga határ közelében élők is. Belgiumban átlagban három hónapot kell várni egy csípőprotézisre, Hollandiában viszont hamar elvégzik a beavatkozást - mesélte Csókási, aki szerint ebben az esetben a belga beteg saját orvosát viszi Hollandiában, ahol a műtétet végzik majd. Az együttműködés előnye, hogy az országok egymás között elosztják a kapacitásokat, ráadásul összehangoltan végzik a fejlesztéseket. Az egyik országban például a sürgősségi beavatkozásokat, a másikban pedig a sebészetet kezdik el fejleszteni.


Keleti szemmel fejlett

A makói eredményeken kívül a közös tb-kártya mellett szól Csókási szerint a csaló szentesi orvosok esete is. A Csongrád megyei szentesi kórház igazgatóját és a sebészeti osztály vezetőjét tavaly azért ítélte el a bíróság, mert közel kétszáz alkalommal végeztek el külföldi betegeken műtétet úgy, hogy a beavatkozások árát ki akarták fizettetni az OEP-pel. Sólyom László köztársasági elnök végül megkegyelmezett a tb-csaló orvosoknak, így mindkettejük büntetését enyhítették. Az államfő döntését nem indokolta meg.

A közös tb-kártya bevezetéséhez az érintett ország jóváhagyása szükséges. A DKMT kht. csak az erről szóló tervezetet készíti el, arról a három ország egészségügyi minisztere dönt. Az [origo] megkereste az Egészségügyi Minisztériumot, a tárca az OEP-hez irányított bennünket. Balogh Tamás, az egészségbiztosító osztályvezető-helyettese azt mondta: nem zárkóznak el a kezdeményezés elől, az egészségbiztosító ugyanis 2004 óta vizsgálja, hogy a határ menti kórházak hogyan tudnák növelni bevételeiket külföldi betegek ellátásával.  

Támogatja, de szkeptikus az ötlettel kapcsolatban a makói kórház főigazgatója. Baráth Lajos szerint a bevezetéshez arra lenne szükség, hogy háromoldalú legyen a betegforgalom. Jelenleg azonban csak Magyarországra érkeznek betegek, a magyar betegek nem nagyon mennek Romániába és Szerbiába. Így pedig nem éri meg bevezetni a közös tb-kártyát. A külföldi kórházak ugyanis a magyar betegek hiányában nem kapnak térítést az OEP-től, így nem lenne fedezete a Magyországon kezelt szerb és román állampolgárok orvosi költségeinek. A makói kórház egyik dolgozója szerint "nem most lesz, hogy valaki Erdélybe vagy a Vajdaságba megy gyógyulni".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK