Intézkedés közben járt el a keze, mégis jó rendőrnek

2007.09.17. 11:59

Az erőszakos múlt nem akadálya a rendőri munkának: két olyan rendőr ellen is vádat emeltek a tavaly őszi túlkapások miatt, akiket korábban már elítéltek, mert eljárás során megvertek valakit. Most olyan emberek bántalmazásával vádolják őket, akikről az ügyészség is megállapította, hogy semmi közük nem volt a zavargásokhoz. A két rendőr továbbra is tagja az állománynak, annak ellenére is, hogy korábban intézkedés során járt el a kezük. Igaz, egyikük betegállományban van, mert állítólag megviselte az ellene folyó eljárás.

A kőbányai rendőrkapitányság állományához tartozó N. Attila és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egyik bevetési egységénél szolgáló N. Péter a közé a 39 rendőr közé tartozik, akik ellen az ügyészség vádat emelt a tavaly őszi zavargások során elkövetett túlkapások miatt. A két férfi esete annyiban különleges, hogy nem először kerülnek ilyen helyzetbe.

Mindkettőjüket jogerősen elítélték évekkel ezelőtt, mert rendőri intézkedés során vertek meg valakit. A vád szerint a rendőrök által megvert emberek jogi képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet ügyvédjeinek tűnt fel, hogy volt már ilyen ügyük.

N. Attila ellen egy tavaly szeptember 21-i eset miatt emeltek vádat. Hajnali négy-öt óra körül érkezett meg a X. kerületi kapitányságra, és ott - áll a vádiratban - bántalmazott három férfit és egy akkor mindössze 14 éves fiút. Állítólag nem egyedül tette ezt, de a többi érintett rendőrt nem tudták azonosítani az ügyészek. A megvert férfiak között volt a perui születésű, de már évek óta Magyarországon élő Ángel Mendoza, akinek orrnyergét eltörték egy bottal.

Mendoza vallomásában a következőképp számolt be a történtekről: "A kezemet az arcom elé kaptam, de a fenti ütés mintha csak jel lett volna a többi rendőrnek, nekünk estek, tehát nemcsak nekem, hanem mind a négyünknek, és püfölni kezdtek minket, ahogy értek. Volt, akit sisakkal, volt, akit pajzzsal." Az egyik férfi és a Máté keresztnevű fiú fejét közben egymásnak is ütötték a rendőrök a vádirat szerint.

N. Attilát hivatali visszaéléssel és "védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés bűntettével" vádolja az ügyészség. A Helsinki Bizottság munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy a rendőr 1994 februárjában bántalmazott valakit, amiért jogerősen 1997-ben elítélték: 6 hónap fogházat kapott egy évre felfüggesztve.

Arról nem tudni részleteket, hogy pontosan mit követett el tizenhárom évvel ezelőtt. Ügyvédje, Bárándy György kérdésünkre azt mondta, nem is tudott arról, hogy védencét korábban már elmarasztalták. Az [origo]-nak sikerült azonban megtalálnia N. Attilát, aki azt mondta, bővebben csak később hajlandó nyilatkozni, de megerősítette, hogy elítélte már egyszer a bíróság. Részletekbe nem bocsátkozott, mert mint mondta, már nem is emlékszik pontosan a történtekre. Az ellene folyó mostani eljárást pedig "totális félreértésnek" nevezte, a vádaknak szerinte nincs semmi alapjuk.

"Hajánál fogva húzták"

A másik rendőrnek, N. Péternek szintén a tavaly szeptemberi zavargások egyik éjszakája miatt kell felelnie a bíróság előtt. A vád szerint több társával együtt (közülük rajta kívül még egy ellen emeltek vádat, a többieket nem tudták azonosítani) annyira megvert egy férfit az Aradi és az Eötvös utca sarkán szeptember 19-ről 20-ára virradó éjszakán, hogy az áldozat kórházba került. A vádirat szerint a Török Imre nevű férfit "hajánál fogva húzták, jobb szeménél megrúgták, majd fejére további ütéseket, bordáira, lábára rúgásokat mértek", aminek következtében a gerinccsigolya nyúlványa megrepedt, szeme pedig bevérzett.

Az ügyben már volt egy tárgyalás, ennek során hangzott el, hogy N. Pétert 1999-ben már elítélték hivatali eljárás során elkövetett bántalmazásért - mondta az [origo]-nak Török Imre jogi képviselője, Győző Gábor. Ennek részleteiről még kevesebbet tudni, mint a másik rendőr esetéről. N. Péter ügyvédje, Késmárki Károly még azt sem kívánta megerősíteni, hogy védencét korábban már elítélték bántalmazásért. Az [origo] megkereste a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot is - ahol N. Péter szolgál -, és a kapott válaszok is megerősítik, hogy a rendőrt egyszer már elmarasztalták bántalmazásért.

A két rendőr ellen folyó eljárást elvileg nem befolyásolja, hogy korábban már elítélték őket hasonló cselekményért. A vádirat nem is utal az elmarasztaló ítéletekre, az ügyészségnek ugyanis csak akkor kell ezt belefoglalnia, ha három évnél nem régebbi határozatról van szó - tudtuk meg Morvai Attilától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől. Morvai közölte azt is, a túlkapások miatt jelenleg vád alatt lévő 39 rendőr közül egyet sem ítéltek el az utóbbi három évben.

Továbbra is a helyükön vannak

Az időkorláttól függetlenül is kérdés azonban, miért alkalmaz a törvények betartatására ügyelő rendőrség olyanokat, akiket jogerősen elítélt a bíróság valamilyen vétségért vagy bűncselekményért. Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot - amelynek állományába N. Attila tartozik - és az N. Pétert alkalmazó Rebiszt is. Utóbbinál azt írták, a szervezet jogelődjének akkori vezetője "az összes körülményt mérlegelve döntött úgy, hogy tovább foglalkoztatja az ügyben érintett rendőrt" az őt elmarasztaló 1999-es ítélet után is. A BRFK nem kívánt részleteket közölni N. Attila ügyéről.

A rendőrség - amelynek nincs adata arról, hány olyan tagja van, akit bíróság elítélt - emlékeztetett rá: ha a jogszabály vagy a bíró nem írja elő, hogy a rendőr szolgálati viszonyát meg kell szüntetni, akkor az illetékes parancsnok dönt arról, megtartja-e az illetőt vagy sem. A bíróságok viszont nemhogy eltiltanák a vétkes rendőröket a foglalkozásuktól, hanem - jogvédők tapasztalatai szerint - kifejezetten elnézőek velük szemben. Mint arról korábban az [origo] beszámolt, előszeretettel alkalmazzák a bírók az előzetes mentesítést, amelynek lényege, hogy a bíróság elmarasztalja a vádlottat, de egyúttal kimondja azt is, hogy a hátrányos jogkövetkezmények - például nem kap erkölcsi bizonyítványt - nem vonatkoznak rá.

Úgy tűnik, a mostani vádemelések sem ingatták meg a parancsnokok bizalmát a két rendőrben, mert még csak fel sem függesztették őket az eljárás idejére. N. Péter továbbra is tagja a Rebisznek, N. Attila pedig ugyanúgy a X. kerületi kapitányság tisztje, mint egy éve, bár jelenleg betegállományban van, állítása szerint ugyanis nagyon megviselte az ellene folyó eljárás.

A megvertek ellen is nyomoztak

A két rendőr esete még egy szempontból hasonlít egymásra. A vád szerint általuk megvert emberek ellen is indult eljárás hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de a nyomozást az ügyészség megszüntette. Ángel Mendozát és a kamaszkorú Mátét is azzal gyanúsították meg, hogy megdobálták a rendőröket az egyik utcai zavargás során. Ők ezt tagadták, az ellenük valló rendőrök pedig ellentmondásokba keveredtek - derül ki az ügyészség határozatából, amely idén márciusban kimondta, hogy bizonyítottság hiányában megszűnik a nyomozás.

Török Imréről szintén bebizonyosodott, hogy nem vett részt a rendőrök elleni támadásokban. Ahogy ügyvédje, Győző Gábor fogalmazott, "rosszkor volt rossz helyen". A férfi egy ismerősével találkozott aznap este, majd az Aradi utca és az Eötvös utca sarkán sétált, amikor - idézte ügyvédje a vallomását - befutott oda sok tiltakozó, mögöttük pedig megjelent egy autó, amelyből rendőrök ugrottak ki. Török állítja, hogy ekkor verték meg a rendőrök, miközben neki köze sem volt a randalírozáshoz.

Két hetet előzetesben töltött, a felét kórházban, a sérülései ugyanis olyan súlyosak voltak, hogy egyből a baleseti intézetbe szállították aznap éjjel. Az ellene folyó eljárásnak annyi haszna volt számára, hogy így legalább kiderült, kik voltak azok a rendőrök, akik előállították és - állítása szerint - megverték. A vele szemben intézkedő rendőrök arcát ugyanis eltakarta a sisak, azonosító jelvényt pedig nem viseltek, így esélye sem lett volna, hogy felismerje állítólagos bántalmazóit.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK