Hatékony, rideg profizmus diktál majd az új egészségügyben

2007.09.20. 11:09

Csúsztat az is, aki a világvégét hirdeti és az is, aki paradicsomi állapotokkal kecsegtet arra az esetre, ha az egészségügy szervezésében a mainál nagyobb szerephez jutnak majd a magáncégek. Egy létező példa azt mutatja, az egészségügyben nyomuló magáncégek úgy tesznek jót az egészségüggyel, hogy közben nem egy sérelmet is okoznak és maguknak is kaparják a gesztenyét. Az új rendszer sok kiskaput becsuk: véget érhet a pazarlás, az ésszerűtlen túlfoglalkoztatás. Az átlegbetegek jól, a problémásak viszont pórul járhatnak, a fejlesztések és az elbocsátások gyakorlatilag elválaszthatatlanok egymástól. De az új rendszer sem tökéletes: a régiek trükköket újak válthatják.

Áldás vagy átok - a pártok legtöbb esetben sarkítottan ítélik meg a magántőke szerepét az egészségügyben. A viták legutóbb az egészségbiztosítás reformja kapcsán csaptak fel. A Fidesz azzal riogatott, hogy a magántőke térnyerése után emelkednek a járulékok, hosszabbak lesznek a várólisták, kórházak pedig sorra zárnak majd be. Az SZDSZ szerint viszont a profitorintált társaságok megjelenésével jóra fordul minden, emelkedik a szolgáltások színvonala. A halogató taktikát folytató MSZP kezdetben az állami szerepvállalás fontosságát hansúlyozta, később rábólintott arra, hogy kisebbségi tulajdonosként megjelenhessen a magántőke az egészségbiztosításban.

Az [origo] egy létező példa kapcsán annak járt utána, hogy az egészségügyben eddig milyen eredményt mutattak fel a profitorientált cégek. A magánszolgáltatók már jelenleg is felbukkannak a háziorvosi ellátásban, a fogászatban, a betegszállításban, valamint a kórházak működtetésében is. Ez utóbbi azért érdekes, mert a kórházak irányításával foglalkozó cégek különösen fontosak lehetnek az egészségbiztosítási rendszer reformja után, sok helyen - akár mindenhol - ők vehetik át a kórházak költségvetésének kezelését. A kórházak irányításával foglalkozó vállalatok működési elve a következő: úgy akarnak nyereséget termelni, hogy hatékonyabb irányítási és betegellátási módszereket vezetnek be az általuk működtetett kórházakban.

Trükkök

A kiadáscsökkentő technikák széleskörű alkalmazása elkerülhetetlen lesz a biztosítási reform után - mondta az [origo]-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A SOTE munkatársa ezt azzal indokolta, hogy a létrejövő regionális egészségpénztárak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szemben rá lesznek kényszerítve, hogy a befolyó betegpénzekből kijöjjenek, hiány felhalmozása nélkül.

A közgazdász szerint a pénztáraknak - amelyben kisebbségi tulajdonosként megjelenik a magántőke is - az lesz az érdekük, hogy minimalizálják a kiadásaikat. Azaz, arra fognak törekedni, hogy minél kevesebb pénzt fizessenek ki a velük szerződésben álló kórházaknak. A kórházak pedig kénytelenek lesznek hatékonyabban működni. Erre a közgazdász szerint önerőből is képesek lennének, kevésbé pazarló technikák alkalmazásával, a meglévő munkaerő átszervezésével, valamint több kórház összefogásával.

Sinkó szerint a kórházakat fenntartó önkormányzatok - hacsak nem döntenek úgy, hogy továbbra is saját maguk kísérleteznek a legtöbb helyen veszteséges és nehézkes egészségügyi ellátás szervezésével - rákényszerülhetnek arra, hogy szerződjenek olyan megszorító technikákat kidolgozó egészségügyi vállalkozásokkal, mint amilyen például a Hospinvest és a Medisys. A magánvállalatok nem megveszik a kórházakat, csupán a működtetési feladatokat veszik át az önkormányzattól, a kórházi épület és a benne lévő műszerek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak. Az egészségbiztosító a betegpénzeket azonban már nem a kórháznak, hanem a cégnek fizeti ki, amely ebből hatékonyabb, olcsóbb ellátást próbál szervezni.

A működtetés átadásával már jelenleg is próbálkoznak az önkormányzatok, főként olyan településeken, ahol a kórház fenntartása annyira veszteséges, hogy a bezárás veszélye fenyeget. Magyarországon jelenleg nyolc városi kórházat irányít magáncég. A legnagyobb, befektető által működtetett kórház a kiskunhalasi, amelynek ellátási körzetéhez 130 ezer ember tartozik. A kiskunhalasi kórházat 2004-ben vette át a Hospinvest. Kószó János helyi MSZP-s képviselő szerint a 30 éves kórházi épület felújítása, az elavult műszerek cseréje több százmillió forintba került volna, ezt pedig nem tudta finanszírozni az önkormányzat.

Áldás

Az idei lesz az első év, hogy bevételekből fedezni tudjuk a kiadásokat - mondta az [origo]-nak Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke, aki szerint ezt úgy érték el, hogy számos racionalizáltást hajtottak végre. Növelték például az egynapos sebészetek és a rövid ápolást igénylő ellátások arányát, amelyekkel úgy lehet spórolni, hogy ezeket hétvégeken és éjjelenként nem működtetik. Ez megéri a betegeknek is, mert nem kell a kórházban időzniük napokat. De növelték a kúraszerű ellátásokat is. Ez utóbbi például napi 1-2 órás infúziót jelent, amelyekből egy kórházi ágyon napi többet is el lehet végezni. Közel másfél milliárd forintból ingatlanfejlesztésbe fogtak: a kórház telephelyeit egy épületbe költöztették. Az energetikai rendszer felújítása után pedig légkondicionáltak lesznek a kórházi termek.

A Hospinvest később a kiskunhalasi kórház ellátási körzetéhez tartozó rendelőintézetek - kiskunhalasi, jánoshalmai, keceli, kiskőrösi - üzemeltetését is átvette, amivel pedig még több megtakarítást tudott elérni. Megszűntették a párhuzamosságokat, egy helyre került az adminisztráció, ahol például a könyvelést, a bérszámfejtést végzik. Ugyancsak spórolást eredményezett, hogy a körzet számára szükséges gyógyszereket egy helyről szállítják. Kollányi szerint a racionalizálással emelkedett az ellátás színvonala. Amíg korábban egy településen nem érte meg füll-orr-gégészetet működtetni, mert kicsi volt rá az igény, addig a négy rendelő összefogva már meg tudja oldani, hogy mindennap máshol rendel a szakorvos - hozott fel egy példát a cég elnöke.

Kollányi hozzátette: az ellátás megszervezését ki akarják terjeszteni a dél-alföldi régióra, így valamilyen formában, de szeretnének együttműködni majd a kalocsai és bajai kórházzal is. Ha több intézményt átvesznek az egészségügyi vállalatok, kétségtelenül javíthatják a kórházak közötti együttműködést - mondta Sinkó, aki szerint ez azért előnyös, mert ilyen lépésekre maguktól az önkormányzatok nem képesek, mivel nincs erre önálló apparátusuk. A közgazdász is elismerte, hogy a profitorientált cégek valóban jók lehetnek abban, hogy csökkentsék a kórházak indokolatlan kiadásait. Elismerően szólt a magántőke szerepvállalásásról az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése is. A tavaly májusi jelentés azt emelte ki, hogy javult az ellátás szervezettsége, pozitívnak tartotta, hogy több helyen kezdődtek beruházások. 

Átok

Az előnyök ellenére a közgazdász szerint szerint felmerülhet egy komoly probléma: az ellátási kötelezettség az önkormányzatoké marad. Abban az esetben, ha a profitorientált társaság csökkenteni szeretné valamelyik, rossz finanszírozású osztály vagy szakrendelő aktivitását, akkor betegek maradnak ellátatlanul. Ennek az összes kellemetlensége pedig az önkormányzatokra csapódik. Az ÁNTSZ, valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet lassan reagál és avatkozik közbe, ezért az önkormányzatoknak oda kell figyelniük, milyen szerződést kötnek a cégekkel.

Ráadásul - mondta Sinkó - a profitorientált cégek a racionalizálást csak olyan esetekben teszik meg, amelyek a cég számára is előnyösek, azaz többletbevételt generálnak, alacsony kiadás mellett. Ugyanakkor Sinkó szerint az önkormányzatok néhányszor indokolatlanul bizalmatlanok, így nem mernek belevágni a szükséges átalakításokba. Az ugyanis több olyan népszerűtlen döntéssel járhat, mint például a kórházi dolgozók elbocsátása. Kiskunhalason például a 900 kórházi dolgozóból 200-at küldtek el. Ez azonban sokszor nélkülönözhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon a kórház gazdálkodása.

Problémákra hívta fel a figyelmet az ÁSZ is. Többek között kifogásolhatónak tratották, hogy a befektetők nem a saját tőkéjüket, hanem OEP-finanszírozást használják fel az adósságok kifizetéséhez és a fejlesztésekhez, miközben az önkormányzatok a működtetés kiadását legtöbbször pont a tőkebevonás szükségességével indokolják. A kiskunhalasi kórház esetében például a tőkebevonás a kórház nevére felvett hitellel történt meg, nem pedig magántőkéből. Az ÁSZ szerint aggályos az is, hogy hiába marad az önkormányzat tulajdonában a kórház épülete, a szerződésbontás után elképzelhető, hogy a beruházások ellenértékét meg kell térítenie az önkormányzatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK