Bár a második Gyurcsány-kormány megalakulásakor a spórolás volt a jelszó, az utóbbi fél évben mégis egyre több államtitkári, tárca nélküli miniszteri és egyéb vezetői posztot hoztak létre. A szervezeti hízásra utalnak más adatok is: a Miniszterelnöki Hivatalban a tavalyi nagy selejtezés után - bár csak csekély mértékben, de - újra bővült a szolgálati autópark, a hivatali mobiltelefonok száma pedig visszaugrott a takarékoskodás előtti szintre. A MeH főként azért indult ismét hízásnak, mert a jelenlegi elképzelések szerint a hivatal keretében központosítják a kormány több tevékenységét is.

"Úgy kell átalakítani az állam működését, hogy az egyre kevesebb pénzébe kerüljön az adófizetőknek" - magyarázta kormányának célkitűzéseit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 júniusában az MSZP egyik rendezvényén. Az új kormány akkor nagy lendülettel vágott bele a közigazgatás leépítésébe: megszüntették a tárca nélküli miniszteri, a politikai és közigazgatási államtitkári posztokat, jelentősen csökkentették a kormánybiztosok számát, és komoly létszámcsökkentést hajtottak végre az államigazgatásban.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a lendület idén kifulladt, ugyanis újabb és újabb pozíciókat hoztak létre. 2007 januárjában öt új kinevezéssel kilencre nőtt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkárainak száma (ennyi volt az első Gyurcsány-kormány idején is), nyáron pedig visszatértek a tárca nélküli miniszterek: Szilvásy György a titkosszolgálatokat felügyeli (mellette dolgozik egy államtitkár is), Draskovics Tibor pedig az államreform végrehajtását.

A múlt héten három új kormánybiztos kapott megbízást: Sarkady Ildikó az audiovizuális médiapolitikáért, Kondorosi Ferenc az Új Rend programért, Garamhegyi Ábel a külgazdasági kapcsolatokért lesz felelős. Igaz, Sarkady eddig is a kormányzaton belül dolgozott, Garamhegyi pedig megtartja gazdasági államtitkári posztját is, így csak Kondorosi kinevezése jelent számszerű bővülést (eddigi helyére, a rendészeti tárca államtitkárságára új ember került).

Rajtuk kívül a MeH-ben öt szakállamtitkár, 25  főosztályvezető és 35 főosztályvezető-helyettes dolgozik, és ez a hivatal lesz a nyertese a 2008-as költségvetésnek is: a 2007-es 5,4 milliárd forintról jövőre 7 milliárdra nő az igazgatási feladatok támogatása. Ehhez járul még a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság költségvetése, amely az idei 4,7 milliárddal szemben 15,9 milliárdra nő. A két költségvetési sorból összesen több mint tízmilliárd forintot tesznek ki a személyi kiadások és azok járulékai.

Autók és telefonok

A tendenciát más adatok is alátámasztják. Az üvegzseb-törvény értelmében minden minisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia a mobiltelefonok számát. E szerint a MeH-ben 2006 januárjában 323 mobil költségeihez járultak hozzá valamilyen összeggel (58-nak volt korlátlan kerete), ami 2006 decemberre 257-re csökkent (40 korlátozás nélküli). Idén júliusban azonban ismét 321 telefont használtak (54-et korlátozás nélkül). A telefonok összköltsége ekkor már meghaladta a másfél évvel korábbi szintet: júliusban 2,5 millió forintot költöttek erre a célra.

Nagyobb sikerrel jártak az autók számának csökkentésével: 2006 januárban még 136 kocsi több mint 267 ezer kilométert futott, de 2007 májusra az autók száma 68-ra, a futott kilométereké kevesebb, mint 190 ezerre csökkent. Május után azonban itt is növekvő tendencia látható, hiszen a kocsik száma júliusra öttel, a megtett kilométerek száma majdnem 70 ezerrel nőtt. (Az autók és a telefonok összesítésénél is júliusból származnak a legfrissebb adatok.)

Újra növekszik a létszám

A 2006-os választások után bejelentett megszorítások és létszámleépítés eredményeként a szűken vett MeH létszáma 728-ról 644 főre csökkent, de ma már ismét növekszik. Azt azonban, hogy pontosan hányan voltak az elmúlt időszakban és hányan vannak ma, a MeH-ben nem tudták megmondani: állítólag több napig tart összeszámolni a létszámadatokat.

A MeH főként azért indult ismét hízásnak, mert a jelenlegi elképzelések szerint a hivatal keretében központosítanák a kormány több tevékenységét is. Ide került a személyügyi központ, ami idővel a minisztériumoktól átvenné a köztisztviselőkkel kapcsolatos összes munkaügyi feladatot, a szolgáltatóközpont pedig ugyanezt tenné a beszerzésekkel és az informatikai szolgáltatásokkal.