Egyedül a magánbiztosítók jogköre kapcsán tartalmazott újdonságot az egészségbiztosítási reform részleteiről szóló dokumentum, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a szaktárca. A tervezet szerint hiába lesznek kisebbségi tulajdonosai az új pénztáraknak a profitorientált cégek, a biztosító vezérigazgatóját mégis ők adják majd. A magáncégek szerepét növeli az is, hogy az általuk ellátott területen maguk dönthetnek arról, hogyan tartják féken a kiadásokat. A Fidesz szerint a magánbiztosítók a vártnál is nagyobb hatásköröket kaptak.

Nyilvánosságra hozta hétfő délután az Egészségügyi Minisztérium az egészségbiztosítási reform részletes koncepcióját. Az 58 oldalas dokumentum egyedül az újonnan létrejövő egészségbiztosítási pénztárak hatásköre kapcsán tartalmaz újdonságot. A dokumentum többi része összefoglalja azt, amit a kormánypárti politikusok az elmúlt hónapokban már elmondtak a reformról. A szöveg nem a törvénytervezet szövegét tartalmazza - az október végére készül el, ekkor nyújtják be az Országgyűlésnek -, hanem egy összefoglalót az új rendszerről.

Jogkörök

Eddig annyit lehetett tudni, hogy a létrejövő pénztáraknak a többségi tulajdonosa az állam lesz, kisebbségi tulajdonosként - maximum 49 százalék erejéig - pedig megjelenhetnek az üzleti biztosítók is. Újdonság viszont, hogy a kisebbségi tulajdonrész ellenére a profitorinetált cégeknek számos jogot biztosítanának. Döntő befolyásuk lesz például a pénztár irányítására, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezérigazgatót ők adnák. A többségi tulajdonost adó állam delegálhatja viszont a felügyelőbizottság elnökét.

A vegyes tulajdonú pénztárak beleszólhatnak abba is, hogy mekkora pénzt kapjanak a betegek után, valamint abba is, hogy mennyi legyen az egyes szolgáltatások díja. A szerepüket növeli az is, hogy az általuk ellátott területen maguk dönthetnek arról, hogyan tartják féken a kiadásokat, valamint hogy az egyes betegségek esetén milyen terápia jár. 

Licit

A biztosítási reformról szóló törvény elfogadása után, jövőre kezdődik az új rendszer kiépítése. Először az országot felosztják 22 ellátási egységre: ez a 18 megyéből jön össze, valamint Budapestből és Pest megyéből, amelyet 4 egységre osztanak. Ezek megvásárlására licitálhatnak majd a magánbiztosítók, értelemszerűen csak kisebbségi tulajdonrészre, a többségi tulajdonos ugyanis az állam lesz. A biztosítóknak várhatóan több megyére kell majd licitálniuk, mivel egy biztosítónak minimum 500 ezer ember ellátásról kell gondoskodnia. Vagyis annyi megyét kell megszereznie, hogy legalább 500 ezer ügyfele legyen. A megszerzett megyékből - például Zala és Somogy - jön létre egy egészségbiztosítási pénztár.

A létrejövő pénztárak azonban nemcsak a hozzájuk tartozó megyében élők ellátását szervezhetnék meg, hanem az egész országból toborozhatnának tagokat. A monopólium kialakulását úgy akadályozná meg a kormány, hogy egy pénztárnak sem lehetne 1,5-2 milliónál több tagja. Ráadásul csak két egymás mellett fekvő megyét szerezhetnének meg, ennél nagyobb egybefüggő terület ellátása nem lehet az övék. Az Egészségügyi Minisztérium becslése szerint a 22 terület ellátására várhatóan 8-10 pénztár jön majd létre.

Toborzás

Annak érdekében, hogy egy pénztárnak minél több ügyfele legyen, valószínűleg többletszolgáltatásokat kínál majd: például olyan szűrésvizsgálatot, ami egyébként nem járna ingyen, vagy elképzelhető az is, hogy elengedik a vizitdíjat - fogalmaz a dokumentum, amely szerint a betegek érdekét szolgálja az is, hogy a pénztár olyan kórházakkal szerződik majd, ahol rövidebb a várólista.

A tárca ígéretei szerint a befizetett járulékok összege nem változik majd, és a pénztárak nem szelektálhatnak az állampolgárok között. Tilos lesz a célzott toborzás is, vagyis nem lehet egy-egy korosztályt, lakosságcsoportot direkt marketinggel megcélozni. Amikor valaki szerződik egy biztosítóval, akkor egy egyszerű belépési lapot kell majd töltenie, ezen a név, a lakcím, a születési idő és hely, a tajszám szerepel majd. Az egészségi állapotáról semmilyen adat nem kérhető.

A járulékokat továbbra is az APEH szedi be, a tb-járulékokat pedig Országos Egészségbiztosítási Pénztárból (OEP) létrejövő úgynevezett Alapkezelő osztja el a pénztáraknak. A pénzt fejkvóta szerint osztják szét. Ez azt jelenti, hogy hiába fizet több járulékot egy egészséges jómódú férfi, utána kevesebb pénzt utalna az alap a biztosítónak, mint például egy nyugdíjas után. A nyugdíjas ellátására több pénz jutna az alapból. A fejkvóta összegét a biztosított kora, neme stb. határozza majd meg.