Vaskos bukszával csábít az állam

2007.10.16. 11:13

Új rendszert vezetne be a minisztériumi alkalmazottak bérezésében Szetey Gábor személyügyi államtitkár. A tervezett bérreform a minisztériumi köztisztviselőket az alapján fizetné meg, hogy munkakörük mennyit ér a versenyszférában. Az erről készített felmérés szerint a felsővezetők jelentős béremelésre számíthatnak, az alacsonyabb munkakörök értéke azonban csökkenhet is. A rendszer nagy hangsúlyt fektet a teljesítmény alapján osztott jutalomra is, ezért a szakszervezetek attól tartanak, hogy a köztisztviselők politikával szembeni kiszolgáltatottsága nő.

A versenyszféra vezetői fizetéseihez igazítaná a minisztériumi vezetők bérét Szetey Gábor személyügyi államtitkár, hogy ezzel minél több tapasztalt, tehetséges szakembert csábítson a köztisztviselői pályára. Az egyelőre csak tervként létező fizetési reform - amelyet a Népszabadság szellőztetett meg pénteki számában - az elvégzendő munka alapján tenne különbséget a most még azonos kategóriába sorolt minisztériumi munkakörök bérezése között, és várhatóan komoly fizetésemelést jelentene a felsővezetők számára.

A változtatásra az államtitkár szerint azért van szükség, mert a mostani rendszer elavult: "Itt nem is egy vezetői béremelésről, hanem egy modern európai fizetési rendszer behozataláról van szó" - mondta az [origo]-nak Szetey. A mostani rendszerben ugyanis nem lehet különbséget tenni például egy sok munkával és felelősséggel járó pénzügyminisztériumi főosztályvezető és egy kisebb minisztérium kevesebb munkát igénylő főosztályvezetői posztjának bére között.

Az államtitkár szerint a legnagyobb munkát végző vezető köztisztviselők bére jelenleg csak töredéke annak, amennyit hasonló felelősséggel járó munkáért egy multinacionális cég fizetne nekik. "Sok fiatal, tehetséges ember éppen ezért dönt úgy, hogy nem vállal munkát a közszférában; pedig minden szervezet olyan jó, amilyen jók a vezetői" - magyarázta az államtitkár. Igaz, Szetey maga is egy multinacionális dohánycég vezető tisztségét hagyta ott az államtitkári posztért, de - mint fogalmazott - "nem várható el mindenkitől, hogy pusztán hivatástudatból hozzon ilyen döntést."

A vezetőnek több, a beosztottnak kevesebb

A Miniszterelnöki Hivatal a szerinte aránytalan bérek megváltoztatásáért felmérést készített a minisztériumi pozíciókhoz kötődő felelősségekről, hatáskörökről, illetve az adott munkák elvégzéséhez szükséges képzettségekről. Az üzleti világban jól ismert Hay munkakör-értékelési módszerrel pontozták az egyes vezetői állásokat, a kapott adatok alapján pedig 2010-re két lépcsőben szeretnék megemelni a minisztériumi vezetők fizetését. A cél az, hogy a fizetések elérjék a magánvállalatoknál hasonló munkakörben adott minimum és maximum bér közötti sáv alsó 10 százalékát. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott munkakörért a versenyszférában legalább havi 1 millió, legfeljebb 2 millió forintot adnak, akkor a jövőben az ilyen poszton dolgozó minisztériumi tisztviselőnek 1 100 000 forint lesz az illetménye.

Egy a Népszabadság által idézett példa szerint a most 712 ezer forintért dolgozó szakállamtitkárok a versenyszférában hasonló felelősségű munkáért 2,5-3 millió forintot keresnének. A köz- és versenyszféra közötti különbség a ranglétrán lefelé exponenciálisan csökken: legalul már az is előfordulhat, hogy a közszolga többet keres, mint amennyit a munkaköre valójában ér. Szetey szerint ugyanakkor a tervezett átalakítás senkinek nem jelent majd fizetéscsökkenést, aki ugyanis ebbe a sávba tartozik, az jelenlegi bérét kapja továbbra is, a csökkentett fizetés pedig csak az újonnan felvettekre lesz érvényes.

Biztonság és büntetés

A koncepció első körben csak a minisztériumi dolgozókat fogja érinteni, de Szetey siker esetén kiterjesztené rendszerét a többi köztisztviselőre is. Rájuk addig is a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, Draskovics Tibor nevével fémjelzett, szintén még csak formálódó illetményreform fog vonatkozni.

Draskovics rendszere éves teljesítményértékelés alapján határozná meg a közszolgák bérét, míg Szetey modelljében a munkakör alapú illetmény mellett a dolgozók éves jutalmában jelenne meg a teljesítményelvűség. Ez az elem korántsem elhanyagolható, mivel az államtitkár szerint egy "csillagos ötösre értékelt dolgozó" akár éves bére 50 százalékát is hazaviheti majd jutalomként. A minisztériumoknál tehát egy vegyes, munkakör és teljesítmény alapú modell várható, amivel Szetey szerint egyensúlyt teremtenek a köztisztviselők biztonsága és munkájuk hatékonysága, a rossz munkavégzés büntethetősége között.

Mézes madzag és politikai befolyás

A szakszervezetek ugyanakkor nem az egyensúlyt, hanem a növekvő kiszolgáltatottságot látják az átalakítások mögött. "Ha egy ilyen rendszert bevezetnének, azzal a közigazgatási állások soha nem látott mértékben válnának a politika zsákmányává" - vázolta félelmeit Fehér József, az MKKSZ főtitkára. "Átalakítják az eddig jól működő rendszert azzal a mézesmadzaggal, hogy majd jelentős béremelést fog indukálni"- vélekedett.

Hiába ugyanis az üzleti világban elismert munkakör-értékelés, a szakszervezeti vezetők szerint nem mérhető össze egy magáncég alkalmazottjának felelőssége és munkaköre egy köztisztviselőével. "Teljesen más a piac és a közigazgatás logikája, az egyiknek profitot kell termelnie, a másiknak viszont stabil és biztonságos ellátást kell teremtenie" - magyarázta Fehér József: "Erre a szektorra nem lehet egy akármilyen dohánygyári rendszert alkalmazni" - fogalmazott.

"A köztisztviselők minden nyugat-európai országban a törvénynek vannak alárendelve, nem pedig a kormánynak, így visszautasíthatják a politikusok jogszabályokkal ellentétes elvárásait"- magyarázta Fehér. "Magyarországon viszont a kormányzat teljesen átpolitizálja és magához láncolja a közigazgatást; a közigazgatás vezetői, a szakállamtitkárok például már a kormánnyal együtt elvesztik mandátumukat, pedig ilyen a világon nincs" - tette hozzá.

A szakszervezeti vezető úgy látja, hogy az üzleti szféra mintájára alakított bérezés és a teljesítmény alapú értékelés a munkaadó, végső soron a politika kezébe adja a köztisztviselők sorsát. Mint elmondta, nincsenek teljesen a teljesítmény-értékelés ellen, de azt csak a jelenlegi rendszer megtartása mellett, plusz jövedelemként tudják elképzelni. A munkakör-alapú rendszerrel viszont az a bajuk, hogy nem látják, milyen garanciái maradnak az így differenciált, szétforgácsolt struktúrában a munkakört váltó alkalmazottaknak.

Fehér legjobban azon háborodott fel, hogy egy ilyen súlyú átalakítás előkészítéséből teljesen kihagyták őket: "Sértő, megalázó és elfogadhatatlan, hogy mindezt titkos társaságok dolgozták ki" - fogalmazott. Szetey is elismerte, hogy az egyeztetések még nem kezdődtek el, de arra hivatkozott, hogy még csak egy koncepcióról van szó, amin az utolsó simításokat végzik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK