Gyurcsány hangulatkeltéstől félti csomagját

Vágólapra másolva!
Hétvégén ugyan Gyurcsány Ferenc meggyőzte a szocialistákat a tisztasági csomagról, de az SZDSZ visszafogná a gyeplőt. A liberálisok koalíciós egyeztetést akarnak a javaslatokról, mielőtt azokat benyújtják a parlamentnek. A miniszterelnök viszont attól tart, hogy hangulatkeltés miatt elbukik javaslatcsomagja. Az Országgyűlés felfüggesztette Lengyel Zoltán mentelmi jogát. Az [origo] minden parlamenti ülésnap előtt összegyűjti, miről lesz szó aznap, ez kiknek és hogyan befolyásolhatja a sorsát. Tudja meg, mi folyik a parlamentben!
Vágólapra másolva!

Beszédek

Gyurcsány Ferenc nem szólalt fel napirend előtt a parlamentben, de rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a tisztasági csomagról. Azt mondta, szerinte hangulatkeltés alakult ki, amely miatt elveszhet az elmúlt 15 év legjobb lehetősége arra, hogy a pártok megállapodjanak a magyar politikai élet rossz kompromisszumainak feloldásáról. Gyurcsány közölte: javaslataikat benyújtották az Országgyűlésnek, és a nap folyamán népszavazási kérdéseiket is eljuttatják az Országos Választási Bizottsághoz. Nem népszavazást szeretnénk, hanem megoldást - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: bíznak a pártokban, de nem naivak. Úgy látja: erőteljes ösztökélésre van szükségük a pártoknak, hogy ne akarjanak, végső esetben pedig ne tudjanak felállni a tárgyalóasztal mellől.

A miniszterelnök október 1-én jelentette be hétpontos tisztasági csomagját, amely szerinte visszaállítaná a politika hitelét. Gyurcsány új párt- és kampányfinanszírozási törvényt fogadtatna el, és szabályozná a pártok ifjúsági szervezeteinek juttatásait is. Főállásúvá tenné a parlamenti képviselőket, az uniós pályázatokból pedig kizárná a döntéshozókat, családtagjaikat és cégeiket. Gyurcsány rendezni akarja a képviselői költségtérítések kérdését és a civil szervezetek támogatását is.

Gyurcsány javaslatait még saját pártjában is ellenérzéssel fogadták, az ellenzék szerint pedig a miniszterelnök csak a Zuschlag-ügyről akarja elterelni a figyelmet. A bírálatok hatására a kormányfő bejelentette, ha a parlamentben nem jár sikerrel, népszavazást kezdeményez javaslatairól. Az MSZP-frakcióban szombaton sikerült kompromisszumot kiharcolnia, bár a képviselőcsoport polgármester tagjai hétfőn kijelentették, elfogadhatatlannak tartják, hogy az új szabály értelmében vezető önkormányzati tisztviselők nem lehetnének képviselők.

Az SZDSZ népszavazást nem akar, és hétfőn közölte, arra kéri a szocialistákat, hogy vonják vissza a nap folyamán benyújtott törvényjavaslataikat, mert a liberálisok koalíciós egyeztetést akarnak a közélet tisztaságát célzó törvénycsomagról. A Fideszt Gyurcsány azzal próbálja meggyőzni, hogy nyolcadik pontként beépítette az ő javaslatukat is, amely a kormánytagok jövedelmi viszonyait tenné átláthatóvá. A Fidesz ugyanakkor bejelentette, hogy miután a kormányoldal megkerülte őket a javaslatok beterjesztésével, ezért ők is benyújtják népszavazási kezdeményezésüket a közélet tisztábbá tételéről. Az MSZP és a Fidesz népszavazási kérdéseit elolvashatja ide kattintva. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője arra a kérdésre, megvizsgálják-e érdemben az MSZP, illetve Gyurcsány Ferenc javaslatait, azt mondta, nem ismerik az előterjesztéseket, amiket az OVB-hez eljuttattak, de hajlandók megvitatni a kérdéseket, akár a parlamentben, akár az ötpárti tárgyaláson. Hozzátette: azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy "Gyurcsány Ferenc megzsarolta a képviselőket".

A törvényjavaslatok részletei

A kampányfinanszírozás átalakítására vonatkozó javaslat szerint a pártok kötelesek lennének 10 millió forintos költségvetés felett független könnyvizsgálót alkalmazni, az Állami Számvevőszék által elfogadott beszámolót benyújtani és nyilvánosságra hozni. Szintén nyilvánossá kell tenniük a 130 ezer forint - pontosabban a minimálbér kétszerese - feletti támogatások adományozóit. Annak érdekében, hogy a pártokat arra ösztönözzék a szabályok, hogy tagságuktól és támogatóiktól jussanak bevételhez, a központi költségvetés minden egyes 130 ezer forint alatti támogatáshoz ugyanennyit hozzátenne.

A javaslat szerint a pártoknak nyilvánosságra kell hozniuk a választási kampányban elköltött összegeket, azt is be kell majd vallaniuk, ha a párt helyett más fizeti ki a hirdetéseket vagy rendezvényeket. A pártokat támogató civil szervezetek költségei is a párt kampányköltségei között jelennek majd meg. Az indítványban az áll: a pártok csak 21 napig hirdethetnek majd a médiában, ebben az időszakban a kormány és a kormányzati szervek nem reklámozhatják saját tevékenységüket. Kampányidőszakban a kormánytagok nem használhatják az állami infrastruktúrát sem. A benyújtott javaslatok alapján a pártok költségvetési támogatását a jelenlegi, összesen 2,5 milliárd forintról 7,5 milliárd forintra, a választási évben pedig 11,25 milliárdra emelik.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó javaslat szerint - értesült az MTI - nem indulhat pályázaton és nem kaphat közpénzből támogatást senki, aki részt vesz a pályázatok előkészítésében, vagy aki az elmúlt öt évben pártokhoz kötődött. Nem vehet részt semmilyen pályázat elbírálásában a miniszterelnök, sem a miniszterek, az államtitkárok, a szakállamtitkárok, a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, közeli hozzátartozóik és gazdasági érdekeltségeik sem. Az indítvány szerint - ezt már szombaton bejelentették - a parlamenti képviselők 2011. január 1-től nem lehetnek vezető tisztségviselők az önkormányzatokban.

A kormány beterjeszti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó előterjesztést és a kormánytagok jogállásáról szóló törvény módosítását. A jogállási törvény módosítása szerint, ha valakinek megszűnik a kormánytagsága, azonnal vagyonosodási vizsgálatot kell végezni nála az Állami Számvevőszék ellenőrzése alatt, és ez a javaslat biztosítaná a személyi jövedelemadó-bevallás nyilvánosságát - közölte Varju László, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

Határozatok

A pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáról
Benyújtó: Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Az interpellációk és a kérdések után a képviselőknek határozniuk kell a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének népi kezdeményezéséről, amely a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáról szól. Az érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy a kötelező óraszám álljon vissza a 2006-os módosítás előtti szintre, vagyis 22-ről 20-ra csökkenjen, tehát a tanároknak kevesebb órát kelljen tartniuk.

Az óraszámemelés a tavaly nyári megszorító intézkedések része volt, a szakszervezetek azért tiltakoznak ellene, mert jelentős létszámleépítéssel jár együtt. Mivel a szakszervezet összegyűjtötte, és még júliusban benyújtotta a szükséges 50 ezer aláírást, a parlamentnek tárgyalnia kell a kezdeményezést, de a kormánypárti többség minden bizonnyal leszavazza azt.

Lengyel Zoltán mentelmi ügye

Az Országgyűlés hétfőn felfüggesztette Lengyel Zoltán független képviselő mentelmi jogát. A parlament 280 igen szavazattal, 11 ellenében, 11 tartózkodás mellett határozott így. A mentelmi jog felfüggesztési eljárás hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt zajlott le.

Lengyelt azzal gyanúsítják, hogy idén nyáron összeverekedett az őt igazoltató rendőrökkel a budapesti Alagút utcában. A képviselő ügyvédje korábban azt mondta, Lengyel - aki maga is feljelentést tett a rendőrök ellen, mert szerinte bántalmazták - maga is kéri a felfüggesztést, hogy az eljárás során tisztázhassa magát.

A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési, és egyeztetési folyamat feladatairól
Benyújtó: Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), Béki Gabriella (SZDSZ)

Várhatóan a késő esti órákban kezdi meg az Országgyűlés annak az ötpárti egyetértéssel benyújtott határozati javaslatnak a tárgyalását, amely Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési, és egyeztetési folyamat feladatairól szól. Ennek értelmében létre kell hozni a hazai Fenntartható Fejlődési Tanácsát, ahol társadalmi vita folyna arról, hogyan lehet biztosítani a gyarapodást a nélkül, hogy ezzel megnehezítenénk, vagy teljesen lehetetlenné tennénk a jövő nemzedékeinek boldogulását.

Törvények

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről
Benyújtó:
a kormány (a pénzügyminiszter)

A parlament várhatóan határoz a foglalkoztatói nyugdíjról. Ez a fajta ellátás - amelynek lényege, hogy legalább részben a munkáltató gondoskodik alkalmazottainak nyugdíjáról - Magyarországon még ismeretlen intézmény. 2006 októberében az Európai Bizottság hivatalosan is felszólította Magyarországot, hogy vegye át az erre vonatkozó közösségi irányelveket, ezért kell erről törvényt alkotni. A törvény értelmében a cégek nyugdíjbiztosító részvénytársaságokat alapíthatnak saját alkalmazottaik ellátására.

A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról
Benyújtó: a kormány (az igazságügyi és rendészeti miniszter)

Napirendre kerül a szolgálati nyugdíjról szóló törvényjavaslat is, hétfőn a benyújtott módosító indítványokról szavaznak a képviselők. A tervezet célja, hogy maradásra bírja azokat a rendőröket, katonákat, tűzoltókat és börtönőröket, akik a nyugdíjtörvények változásai miatt még az idén nyugdíjba kívánnak vonulni. A szaktárca javaslata szerint a legalább 20 év szolgálati viszonnyal rendelkezők a későbbiekben is az idei szabályok szerint megállapított nyugdíjat kaphatnák. A Fidesz szerint a javaslat még így is hátrányos a hivatásos állományúak számára, ezért több módosító indítványt is benyújtottak hozzá.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról
Benyújtó: a kormány (az igazságügyi és rendészeti miniszter)

A gyűlöletbeszéd elleni fellépést tenné lehetővé a polgári törvénykönyv módosítása. A javaslat értelmében vallási, faji, nemzeti, illetve szexuális kisebbséghez tartozók, vagy szervezeteik polgári perben kérhetnének elégtételt a kirekesztő eszméket hirdetőktől. A parlament hétfőn a törvénytervezethez benyújtott módosító indítványokról szavaz, amelyek főként azt igyekeznek pontosítani, hogy milyen cselekmények miatt és kik indíthatnak keresetet.

Civil jogvédők már korábban jelezték, elhibázottnak tartják a törvénymódosítást, mert korlátozza a szólásszabadságot. A javaslat másik problémája, hogy az új polgári törvénykönyv kidolgozása jelenleg is zajlik, viszont ez a jogszabály még a régit módosítaná. Korábban az MSZP többször megkísérelte a büntető törvénykönyvben szabályozni a gyűlöletbeszédet, de ezt egyrészt az SZDSZ nem támogatta, másrészt az Alkotmánybíróság előtt vérzett el a szólásszabadság kolátozása.