Környezetük küzd a nyughatatlan gyerekekkel

Húszmillió gyógyszerfüggő gyerekkel riogat az egyik legtekintélyesebb üzleti lapban, az Economistban indított reklámkampány. A kampány arra a problémára hívja fel a figyelmet, hogy egyes vélemények szerint a gyógyszerekkel lenyugtatott, hiperaktív gyerekek örökre gyógyszerfüggők lesznek. Magyarországon az a gyakoribb, hogy a hiperaktív gyerekek szülei inkább nem fordulnak pszichológusokhoz, pszichiáterekhez, annyira tartanak az orvosságoktól. Az iskolák viszont nehezen bírkóznak meg a lassítani képtelen gyerekekkel, az ostor pedig sokszor a többi diákon csattan.

A hiperaktivitás Amerikában bevett kezelési módjának a veszélyeire hívja fel hetek óta futó kampányában egy szervezet az Economist című lapban. A felhívás 20 millió gyógyszerfüggő gyerekről beszél, akik talán sosem élhetnek majd gyógyszerek nélkül. Az Egyesült Államokban már eddig is sok szülőt aggasztott annak a veszélye, hogy hiperaktív gyerekeik gyógyszerfüggők lesznek, bár kutatások nem támasztják alá, hogy ezek a szerek függőséget okoznának. Igaz, a gyerekeknek általában hosszú éveken át kell szedniük ezeket, sőt van, aki felnőttkorában sem hagyhatja abba.

Amerikában a hiperaktivitás kezelésének bevett módja a gyógyszeres kezelés. A gyerekeknek olyan pszichotrop gyógyszert adnak, ami nyugtató hatással vannak rájuk és lehetővé teszi, hogy kontrollálni tudják saját magukat. Ezek a szerek valójában stimulánsok, ugyanezek a gyógyszerek a felnőtteket éberebbé teszik, a gyerekeknél viszont csökkentik a hiperaktivitás tüneteit.

Fél óra alatt hat a szer

A gyógyszeres kezelés elterjedésében szerepet játszhat, hogy ez a kezelési módszer gyors megoldást nyújt. A viselkedésterápia sokkal lassabb eredménnyel kecsegtet és a felállított szabályokat se könnyű betartani, nem lehet kihagyni egy-két napot például azért, mert a gyerek a nagyszüleinél vagy a barátainál van.

Gyerekek beszámolói szerint a gyógyszer 30-60 perc alatt kezd hatni, a bevételt követően tisztábban tudnak gondolkodni, könnyebben megértik a szülők vagy a tanárok kéréseit. Ha két-három stimuláns sem válik be a hiperaktív gyereknél, második körben antidepresszánsokkal próbálkoznak.

A hiperaktív gyerekek nem egyszerűen sokat, hanem rendezetlenül, nem a megfelelő módon mozognak, előbb cselekszenek, és csak utána gondolkodnak. Nehezen figyelnek egy dologra, feledékenyek, szinte megállás nélkül beszélnek, belevágnak mások szavába. Szakemberek körében megoszlik a vélemény, hogy a hiperaktivitás egyáltalán betegség-e, vannak, akik egyenesen azt állítják, hogy a hiperaktivitás egy jól működő üzlet, amelyben egészséges gyerekek millióit gyógyszerezik.

Itthon a tanárok küszködnek velük

Nem tud a padban ülni, váratlanul kirohan a táblához, de az igazi ámokfutás szünetben kezdődik - így jellemezte a hiperaktív gyerekeket a Fillér utcai Általános Iskola igazgatója, aki szerint az iskolában ez főleg akkor jelent problémát, ha a túlzott aktivitás agresszióval is párosul és a gyerek társai, vagy akár a tanár ellen fordul. Kerekes Zsolt szerint voltak már a 470 fős iskolában gyógyszerrel kezelt hiperaktív gyerekek, sőt akár most is lehetnek, hiszen "a szülők nem mindig kötik az iskola orrára, hogy gyerekük milyen kezelést kap".

A szülők többségére viszont inkább az a jellemző, hogy tehetetlenül szemlélik furcsán viselkedő gyereküket és az iskolától várnak megoldást. A legtöbb általános iskolának nincs kerete arra, hogy a különleges igényű gyerekek számára speciális képesítésű pedagógust alkalmazzon, ezért az alapképzettségű tanárok küszködnek a hiperaktív gyerekekkel. A helyzetet tovább nehezítette, hogy szeptembertől több fejlesztő iskola megszűnt, - a főváros második kerületében például ilyen volt a Fenyves utcai iskola és a Csillagszem iskola is - a gyerekek pedig szétszóródtak a kerületi iskolákba.

Gyógyszer nélkül is lehet

Az iskoláknak a területi családsegítő központok nyújtanak némi segítséget, az ottani szakemberek rendszeresen felkeresik az iskolákat és a nehezen kezelhető gyerekek családjával is felveszik a kapcsolatot. Ezek a szakemberek javasolhatják a szülőknek azt is, hogy a gyerekkel keressenek fel pszichológust, illetve súlyosabbnak ítélt esetben pszichiátert. A szülők nem mindig fogadják meg ezeket a tanácsokat, sokan félnek a gyógyszeres kezeléstől. "Rögtön azt kérdezik, hogy ugye, gyógyszert nem kell szednie a gyereknek" - így reagálnak a szülők Szontagh Pál, a Vajda Péter Általános Iskola igazgatója szerint.

Pedig van gyógyszer nélküli megoldás a hiperaktív gyerekek számára - állítja Alpár Zsuzsa pszichológus, az Ego Klinika munkatársa. Ebben a magánintézményben is foglalkoznak hiperaktív gyerekekkel, akiket nem gyógyszerrel, hanem terápiás beszélgetésekkel, illetve játékos formában kezelnek. Ritkán előkerül egy-egy olyan gyerek, akit pszichiáterhez irányítanak, de ezeknek is csak egy részéről állapítják meg, hogy gyógyszert kell szednie. A pszichológus tapasztalatai szerint nincsenek tipikus körülmények, amelyekben a hiperaktivitás könnyebben kialakul, de előfordulhat, hogy a gyerek gyakran kerül szorongásos helyzetekbe, ezt kompenzálja a túlmozgással.

Másfél liter kóla

Míg az izgága gyerekeket gyógyszerekkel próbálják lenyugtatni, ezzel párhuzamosan növekszik a serkentőket tartalmazó üdítők fogyasztása a gyerekek körében. Bár az általunk megkérdezett szülők kivétel nélkül azt állították, hogy gyerekeik csak hírből ismerik a koffeinnel dúsított italokat, az iskolaigazgatók és pszichológusok ennek az ellenkezőjét tapasztalják.

Ugyanazok, akik a szülői értekezleten hangosan szót emelnek a szénsavas üdítők ellen, a kirándulásokra másfél literes kólát küldenek a gyerekkel - mondta az egyik iskola igazgatója. Ezek a gyerekek este sokáig fent tudnak maradni, másnap viszont kókadoznak a fáradtságtól az iskolában. A tanárok ezért, néha az óra kellős közepén kénytelenek tornagyakorlatokkal felélénkíteni őket.