Gyanús vagy te is, buzgó adós!

Gyakorlatilag teljesen önkényesen döntik el a bankok, hogy kiről jelentenek rendőrségnek pénzmosás miatt. A törvény homályos, készülő módosítása sem javít a helyzeten, a bankok pedig titkolják saját normáikat. A pénzmosás és a terrorizmus elleni törvények miatt mindenkit figyelnek a bankok, akinek bankszámlája van. A gyanús ügyleteket bonyolítókról minden adatot kötelezően a Nemzeti Nyomozó Irodába küldenek. Az [origo] által megkérdezett jogvédő szerint problémás az eljárás.

Elhallgatják a nagy magyarországi bankok ügyfeleik elől a szigorú pénzmosás és terrorizmus elleni törvény részleteit, pedig a jogszabály a banktitok alól is felmenti őket, így a hatóságokat segíthetik a nyomozásban. A 2003-ban elfogadott, az EU által megköveteltnél sok tekintetben szigorúbb törvény előírja, hogy a bankok ügyfeleikről sokféle adatot tároljanak. A pénzmosásgyanús tranzakciókat az ügyfél adataival együtt be kell jelenteniük a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI), szükség esetén pedig késleltethetik is a tranzakciót. Hogy ki és miért gyanús, a bankban dolgozóknak kell eldöntenie egy saját, belső szabályzat útmutatása alapján.

Gyanús vagy, ha:

A törvény egyáltalán nem részletezi, mitől tűnhet egy ügyfél pénzmosónak, ezt végig csak "pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény" formulával jelzi. A bankok belső szabályzatának elkészítéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kiadott egy ajánlást, de ettől el lehet térni. Ebben a szövegben pontokba szedik ugyan, mégis csak homályosan határozzák meg, mitől lesz egy tranzakció vagy egy ügyfél gyanús. Például attól, hogy - egyszerűsített megfogalmazásban - több számlán tart kisebb összegeket, problémás hiteleit hirtelen visszafizeti, vagy hamisnak látszó információkat nyújt a banknak. Az azonban nem derül ki, hány párhuzamosan vezetett számla kell ahhoz, hogy egy bank gyanút fogjon, vagy mitől lesz problémás egy hitel, mitől tűnik hamisnak az információ.

A belső szabályzat titkos, a megkeresett bankok nem közöltek belőle részleteket. A sajtóosztályok - az OTP kivételével - még egy üres folyószámla-szerződést sem voltak hajlandóak kiadni. Az [origo] ezért egy mintaszerződés reményében felkereste hat különböző bank - OTP, MKB, Raiffeisen, CIB, Erste és K&H Bank - egy-egy fiókját. Közülük háromban szintén azt közölték: üres bankszámla-szerződést nem adnak. A szerződésszövegekben pedig, amelyekhez az [origo] hozzájutott, nincs szó pénzmosásról és az NNI felé történő adatszolgáltatásról.

Zökkenőmentes ügyintézés

A PSZÁF ajánlásában - saját bevallásuk szerint ezzel összhangban készítették a bankok pénzmosás elleni belső szabályzataikat - szerepel, hogy "a zökkenőmentes ügyintézés érdekében" a bankfiókokban hirdetményben kell közzétenni egy tájékoztatót arról, hogy a pénzmosás elleni törvény miatt minden ügyfelet azonosítaniuk kell. A hat nagy lakossági bank egy-egy hatodik kerületi fiókjában teszteltük, valóban észrevehetik-e a betérő ügyfelek az erről szóló hirdetményt. Az eredmény: az MKB, a Raiffeisen és az Erste-fiókban kifüggesztettek, az OTP, a CIB és a K&H fiókjában viszont nem volt szembetűnő helyen a tájékoztató.

Az elszánt ügyfél akkor sem lesz sokkal okosabb, ha végigböngészi a bankok üzletszabályzatát vagy az általános szerződési feltételeket (ezek ugyanis a folyószámla-szerződésekhez tartoznak, elvileg minden számlatulajdonosnak ismernie kell őket). Ezekben mind a hat vizsgált bank utal ugyan arra, hogy a törvény szerint azonosítania kell ügyfeleit, az NNI-hez történő kötelező bejelentésről azonban az [origo] tapasztalatai szerint - egyet kivéve - nem esik szó.

A legkevesebb információ az OTP üzletszabályzatában található: mindössze annyi, hogy a szövegben nem rendezett kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett a pénzmosás elleni törvény az irányadó. Bár több bank is szentelt egy egész fejezetet szabályzataiban az azonosítás témájának, csak a K&H üzletszabályzata említi szűkszavúan a bejelentési kötelezettséget: eszerint az adatok átadására jogszabályi kötelezettsége van a banknak.

A pénzmosó úgyis tudja

Korrektebb lenne, ha a bankok tájékoztatnák ügyfeleiket a törvényről - mondta Földes Ádám, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője. Szerinte sokkal problémásabb, hogy a törvény homályosan fogalmaz annak kapcsán, milyen tranzakciók esetében kell az ügyfelek adatait rögzíteni. Földes kifogásolta azt is, hogy a bankok belső szabályzatait nem ismerhetjük meg.

A Bankszövetség azonban máshogy látja a helyzetet. Nem kell külön felhívni a törvényre az ügyfelek figyelmét, benne van a köztudatban - vélte Osváth Piroska, a Bankszövetség jogtanácsosa, aki szerint nem a bank, vagyis a jogalkalmazó dolga, hogy az állampolgárok tudnak-e egy hatályos törvényről. "Aki pénzmosó, az úgyis tudja, hogy létezik ilyen törvény, másokat pedig nem érint igazán" - fogalmazott. Osváth szerint mindenkinek el kell viselnie a szabályok létezését, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak. "A világon mindenütt csaknem ugyanezek a szabályok" - tette hozzá.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint az adatvédelmi törvény is kimondja, a személyes adatok védelme bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozható. Ezért szerinte nem jelent problémát, hogy a bankok belső szabályzata, vagyis az "algoritmusok, az értékelés szempontjai" nem nyilvánosak. Az ombudsman szerint viszont problémát jelent, hogy az állampolgár soha nem értesül arról, hogy őt gyanúsnak találták. Ehhez már nem fűződik bűnüldözési érdek - vélte.

Kockázati kategóriák

A pénzmosás elleni törvény módosítása az Országgyűlés előtt van, a napokban a parlamenti bizottságok tárgyalták is a tervezetet. Új szabályozást egy Magyarországra nézve is kötelező EU-s irányelv ír elő. A TASZ szerint az új szövegben is vannak adatvédelmileg problémás, helyenként indokolatlan rendelkezések. A megfogalmazás sokszor homályos Földes Ádám szerint. Így határozza meg például a tervezet szövege, hogy milyen esetekben lehet az ügyfelektől a minimálisnál több adatot kérni és rögzíteni: "az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a (...) belső szabályzatban meghatározott esetekben". A terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról pedig úgy rendelkezik a törvény, hogy nem határozza meg, pontosan mit is jelent a "terrorizmus" - tette hozzá.

A bankoknak a tervezet szerint olyan számítógépes rendszereket kell majd kiépíteniük, amelyek a jövőben folyamatosan monitorozzák az ügyfelek pénzköltési szokásait, vagyoni helyzetét - mondta el Binder István, a PSZÁF szóvivője. A számítógépes rendszer, ha szokatlan eseményeket észlel, jelzi, és ezután szűrik ki a valóban pénzmosásra használt ügyleteket. A bankok szoftverei az általuk kialakított ügyfélprofilok alapján három kockázati kategóriába sorolják majd az ügyfeleket. A tervek szerint a többség a kockázatmentes skatulyába kerül, annál jobban odafigyelnek viszont azokra, akiket gyanúsabbnak tartanak. A szabályok szerint továbbra sem tudhat minderről maga az ügyfél - magyarázta a PSZÁF szóvivője.

Binder szerint az ügyfeleket ugyanúgy azonosítják majd, mint eddig, a bankok azonban több dologra kérdezhetnek rá, érdeklődhetnek például, hogy miért utal nagyobb összeget egy másik számlára. A nagyobb bevételekkel kapcsolatban kérhetnek majd igazolást, hagyatéki végzést, vagy bármilyen olyan iratot, ami a pénz származását igazolja.

Osváth Piroska szerint az új szabályok sokba kerülnek majd, az informatikai költségek ugyanis biztosan jelentősek lesznek. A jogtanácsos szerint furcsa, hogy bár a bűnözők száma az összes ügyfélhez képest valószínűleg elenyésző, mégis az összes ügyfélre ró terheket. Osváth szerint arra viszont jók az új szabályok, hogy az NNI-hez kevesebb, de megalapozottabb bejelentés fusson be.