Az [origo] Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult, mert a 4-es metró biztosa nem akarta kiadni a beruházás költség-haszon elemzését, amelyet az EU-s támogatás elnyeréséhez készítettek. Péterfalvi álláspontja szerint az elemzés jelenlegi fázisban valóban nem nyilvános, abban viszont a metróbiztos tévedett, hogy a dokumentáció később sem ismerhető meg.

Miután hiába kértük a Fővárosi Önkormányzatot, hogy adja ki a 4-es metró projekt EU-támogatási kérelmének megalapozására készült költség-haszon elemzést, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól kértünk állásfoglalást, hogy a főváros jogszerűen járt-e el, amikor megtagadta a dokumentum kiadását.

A költség-haszon elemzés annak a dokumentációnak a része, amelynek az alapján a kormány dönt a kérelemnek a brüsszeli hatóságokhoz történő benyújtásáról. Péterfalvi álláspontja szerint a támogatási kérelem akkor tekinthető kész dokumentációnak, amikor ezt a kormány jóváhagyta és döntött a benyújtásáról. Az [origo] információi szerint a kormány decemberben tárgyalja majd az elemzést.

Péterfalvi szerint ezt a kész dokumentációt már nem kezelhetik titkosan, vagyis Becker László metróbiztos tévedett, amikor azt állította, hogy a költséghatékonysági elemzés majd csak a brüsszeli döntés után lehet nyilvános. "A kormány határozatával ugyanis magyar részről a pályázati kérelem benyújtásáról döntés születik, ettől az időponttól tehát a dokumentációt bárkinek joga van megismerni. Ezáltal ellenőrizhető, hogy a kérelem előkészítése és az arról való kormányzati döntés megalapozott volt-e" - áll Péterfalvi Attila hozzánk eljuttatott válaszában.

Az adatvédelmi biztos szerint ebből a szempontból annak nincs jelentősége, hogy a metrót már építik, mert a közel 20 százalékban már megvalósult beruházáshoz történő uniós forrásbevonásról a kormány 2007 augusztusában döntött.

A költség-haszon elemzés azért kulcsfontosságú, mert uniós támogatás csak akkor nyerhető el, ha az ötszázmilliárdos projekt több tekintetben is megtérül. Az Európai Bizottság nem támogatja a projektet, ha az soha nem térül meg (például nem spórol meg elég utazási időt, nem csökkennek eléggé a felszíni közlekedés által okozott károk). Legutóbb 1996-ban készült hasonló tanulmány, az azonban mára elavult, ezért kellett újat írni, ami már az uniós módszertan szerint készült. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) korábban azt állította, hogy a 4-es metró sem a várható utasszámot, sem az utazási idő lerövidítését tekintve nincs arányban a költségekkel.