A piramis csúcsáért alkudoznak a könyvvilág szereplői

Mohó kereskedők és folyton olvasó magyarok képe rajzolódik ki a könyvesboltok bőséges kínálata láttán. Jóval több a könyv, mint amennyire igény van, a fontos műveket mégis nehéz megtalálni. Bár a hangulat egyesek szerint bazári, a könyves világ kőkemény üzleti alkukról és titkos megállapodásokról szól. Mik azok a biztos befutók, és hogy lehet a könyvpiramis csúcsára jutni?

A bejárattal szemben könyvekből épített piramis tetején ismerős angol színész arca mosolyog egy borítóról, szinte minket - leendő olvasókat - néz. Nem a véletlennek vagy a könyvárus ízlésének köszönheti, hogy megkapta a legjobb helyet a boltban, sorsáról üzleti érdekek döntöttek. A feltűnő hely valóban beválik, jobban fogynak ezek a könyvek - mondta egy közepes méretű könyvesbolt vezetője, aki név nélkül nyilatkozott az [origo]-nak.

Mindig vannak könyvek, amelyeknek a boltokon belül pontosan meghatározott helyeken kell lenniük, a kereskedőknek ebből a szempontból kevés mozgásterük van. Jó helynek számít még az "újdonság piramis" és a sikerlistás könyveket bemutató polc is, de általában elmondható, hogy előnyösebb helyzetben van az a könyv, amelynek a teljes borítója látszódik, mint az, amelyiknek csak a gerince.

"Pokoli nehéz megtalálni, amit keresek" - mondta Kulcsár Szabó Ernő, az ELTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének professzora. Még inkább elveszett az, aki azt se tudja, hogy konkrétan mit keres, mert nincs kitől tanácsot kérni, Kulcsár Szabó szerint a könyvkereskedők elsődleges feladata már nem az, hogy fogódzót nyújtsanak az olvasóknak. Az értékes világirodalom keveredik a szórakoztató ponyvával, de a magas irodalom inkább csak a hátsó sorokban kap helyet a professzor tapasztalatai szerint.

A hazai boltok kínálata profitmohóságról árulkodik, erre utalnak például a sűrűn telepakolt kirakatok is - mondta Kulcsár Szabó. Hiányoznak a nyugat-európai áruházakban bevett figyelemfelkeltő módszerek, amikor egy könyvre mini kiállítással, fotókkal, vetítésekkel hívják fel a figyelmet. A professzort egy németországi könyvesház nyűgözte le leginkább, ahol komolyzenei koncerteket is rendeznek. Hiányoznak Magyarországról az egyetemi könyvesboltok is, Nyugat-Európában szinte könyvesboltokkal és - standokkal van kikövezve az egyetemek felé vezető út, itthon ez teljesen ismeretlen.

A biztos befutó és a bukásra ítélt

A legnagyobb harc a kiadók között azért folyik, hogy könyveik a legjobb helyekre kerüljenek a boltok polcain, az elrendezés kemény üzleti tárgyalások eredménye. Egy könyvnek azonban először egyáltalán esélyt kell kapnia a megjelenésre, valamelyik kiadónak meg kell látnia benne a lehetőséget. Az általunk megkeresett kiadók vezetői szerint nehéz megjósolni, hogy mi lesz a nyerő, de azért mindig vannak biztos befutók. Magyarországon ilyenek például a könnyen érthető pszichológiai témájú, életvezetést segítő könyvek.

Vannak viszont például olyan krimik, amelyek Nyugat-Európában nagy sikert értek el, itthon mégse mert belevágni senki a forgalmazásukba. Mostohagyereknek számítottak eddig a képregények is, amelyeket például a francia könyvesboltokban sokkal előkelőbb helyekre tesznek ki, mint itthon, bár a képregények az utóbbi egy évben felfutóban vannak.

Nem várt nagy nyertesekre is akad példa, ilyen például a Harry Potter sorozat, melynek első részéért nem hogy verseny nem volt, a kiadók sorban utasították vissza a hazai megjelentetés lehetőségét. Ha a könyv nem kell a nagyoknak, általában - és ebben a konkrét esetben is - egy kisebb kiadó próbálkozik meg a megjelentetéssel.

Sok címmel törnek előre

A kiadók erejét abban mérik, hogy egy adott időszakban hány címet - vagyis hány új könyvet - tudnak megjelentetni. A nemzetközi könyvvásárokon mindig vannak húzó címek, tuti befutók, ezeknek a könyveknek a hazai megjelentetési jogáért szabályos verseny, licitálás alakul ki. Az a kiadó jelentetheti meg itthon a könyvet, amelyik több pénzt ajánl a megjelentetés jogáért. A könyvpiac egyik erős szereplője, az Ulpius-Ház például a 10 napja véget ért Frankfurti könyvvásár óta már 20 címet vásárolt meg. Ezek a könyvek jövőre jelennek meg, a minőségi fordításhoz nem elég két hónap - mondta az [origo]-nak az Ulpius-Ház főszerkesztője, Huszti Gergely.

A kiadók a saját arculatuknak, az olvasóik ízlésének megfelelő könyvekre vadásznak a külföldi könyvek között. Vannak olyan munkatársaik, akiknek - nyelvtudásuknak megfelelően - szétosztják az új könyveket, később ők tehetnek javaslatot, hogy szerintük érdemes-e egy-egy könyv fordításába belevágni. Az Ulpius általában 3-5 ezer darabot nyomat egy könyvből, ha később utánnyomásra van szükség, az már nyereséget jelent. A bevételnek ugyanis fedeznie kell a kiadóra jellemző erős marketinget is.

Esélytelen áldozatok a bazárban

"Igazi bazári hangulat van, de ez nem baj" - mondta a jelentős túlkínálatra utalva Rados Richárd, a Jaffa Kiadó igazgatója. Szerinte Magyarországon jelenleg 3-4-szer annyi könyv jelenik meg, mint amennyit az emberek képesek megvenni, elolvasni. A hatalmas mennyiségből a kereskedők pedig leginkább aszerint válogatnak, hogy mit lesz legkönnyebb eladni. Ennek a helyzetnek pedig időnként könyvek, sőt teljes kiadók esnek áldozatul.

"Ha a kereskedő úgy dönt, hogy nem érdekli például egy elismert angol pszichiáter korszakalkotó műve, akkor az a könyv be se tud mutatkozni, nem kap esélyt" - mondta Rados Richárd. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte nem baj, hogy a kiadóknak kemény piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodniuk. Náluk 8-10 ezer példány eladása egyértelmű sikert jelent, de 5 ezer eladott példány után "már mosolyognak".

Legnehezebb dolguk azoknak van, akik maguk vágnak bele saját szerzeményük kiadásába, mert a könyvesboltok alapvetően a velük szerződésben álló nagykereskedésektől vásárolnak. A nagykerhez bejuttatni egy könyvet pedig ismét pénzkérdés: egy saját kiadásba belevágó szerző az [origo]-nak elmondta, hogy ötezer forintért árult könyvének minden egyes eladott példányából 2500 forint a nagykereskedő bevételét növeli, ez volt a feltétele ugyanis annak, hogy egyáltalán foglalkozzanak a könyvével. Beleszólhat abba is, hogy a boltban hová kerüljön a könyv, kérheti, hogy bekerüljön az áruház prospektusába, sőt dedikálást is szerveznek a boltok - mindezt több százezer forintért cserébe.

Homályos listák

A könyves népszerűségi listák hitelességét többen kétségbe vonják, az ELTE professzora például azt mondta, hogy nem tudja, vajon mi alapján készülhetnek, de azt feltételezi, hogy "bizonyos kulturális erőcsoportok" befolyásolják őket. A listák hitelességének megkérdőjelezhetőségét csak erősíti, hogy a kiadók erről a témáról nem akartak nyilatkozni.