Semmittevő biztosító is jól járhat az új egészségügyben

2007.11.12. 9:04

Biztosra mehetnek az új egészségbiztosítási rendszerbe beszálló cégek egy szakrendelőket tömörítő szervezet számításai szerint. Ebből kiderül, hogy az országban 14 olyan megye létezik, amelyik már eddig is hatékonyan működött, azaz hasznot termelt és mindössze öt megye fenyeget veszteséges működéssel. A egészségbiztosítási bizniszbe beszálló cégek nem tehetik zsebre számolatlanul a pénzt, de a Medicina 2000 számítása alapján akár úgy is elérhetik a törvénytervezetben megjelölt maximális 2 százalékos profitot, hogy a kisujjukat sem mozdítják.

Tizennégy megyében és a fővárosban akkor is nyereségesek lehetnek az egészségbiztosítási reformmal létrejövő, felerészt magánkézben lévő egészségpénztárak, ha nem csinálnak semmit - derül ki a szakrendelőket tömörítő Medicina 2000 által készített feljegyzésből. Ezekben a megyékben így várhatóan akkor is nyereségesen működnek majd a biztosítók, ha érdemben nem javítanak az egészségügyi ellátó rendszer működésén.

A Medicina 2000 kiszámolta, átlagban mennyi az egy főre jutó egészségügyi kiadás az országban. A 2003-as adatok alapján egy főre átlagosan 40 533 forintot költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), azaz ennyi pénz jut egy főre, ha az összes éves egészségügyi kiadást elosztjuk a lakosságszámmal. A szervezet ezt az átlagot vetette össze az OEP által ténylegesen kifizetett pénzekkel.

5 milliárddal csábít Pest megye

Budapesten és 14 megyében az egészségbiztosító kevesebbet fizetett a betegek után, mint az országos átlag. A legnyereségesebb Pest megye volt, a számítások szerint itt több mint 5 milliárd forintot lehetne évente megtakarítani.

Veszteséget a számítások szerint csupán öt megye termelne: a legtöbbet Baranya - évente közel 12 milliárd forintot -, valamint Somogy, Zala, Veszprém és Hajdú-Bihar. Pál Miklós, a Medicina 2000 elnökségi tagja szerint ennek oka, hogy a déli megyékben több az olyan nagy kórház, amit nem tudnak megtölteni a betegek, azaz a rendszer nem hatékony. Pest megye például vonzza az ország más részén élőket is, a veszteséges megyékre azonban ez nem jellemző.

A szervezet 2003-as adatokkal számolt, vagyis nem vette figyelembe, hogy április elsejétől közel 16 ezerrel csökkent a kórházi ágyak száma. Pál Miklós szerint azonban ennek hatása csak 1-2 éves időtartamon belül érvényesül majd. Szerint ezt érdemes is lenne kivárni, mert így lehetne reálisan belőni, hogy egy-egy megye mennyire nyereséges, azaz mennyiért érdemes adni azon a licitáláson, ahol a magánbefektetők az ország különböző területeit felosztják majd egymás között. A kórházi ágyak megszüntetése elvileg épp a hatékonyság növelését szolgálta, azaz feltehetően nem ront majd az amúgy is nyereséges megyék helyzetén.

Nem tehetnek zsebre mindent

Akármilyen nyereséges is egy megye, ez még nem jelenti azt, hogy a befektetők milliárdokat kaszálnak majd a jól működő rendszerekkel. Az egészségbiztosítás átalakításáról szóló tervezet ugyanis 2 százalékban maximalizálja a rendszerből kivehető profit mennyiségét. A Medicina 2000 számításai alapján azonban a befektetőnek elég lesz a megfelelő megyét kiválasztania - vagyis a 14-ből és a fővárosból válogatni -, és biztosított lesz számukra a profit.

Az egészségbiztosítási törvény tervezete próbálja kiküszöbölni az egyenlőtlenségeket: a terv szerint a pénztárak nem az ügyfeleik adózáskor befizetett járulékait kapják meg, hanem egy olyan rendszer alapján jutnak pénzhez, ami kiegyenlíti a különböző társadalmi csoportok közötti kockázatot. Erre azért van szükség, mert ha minden biztosított után ugyanakkora összeget fizetne az állam a pénztáraknak, akkor az a pénztár csődbe menne, amelynek túl sok idős ügyfele van. Vagyis a különböző szociális tényezők figyelembe vételével súlyozni kell, hogy az egyes csoportok után mekkora pénzt kapnak a pénztárnak. Ez az úgynevezett fejkvóta.

Pirossal a veszteséges, kékkel a nyeereséges megyék

Bár a fejkvóta lényege az lenne, hogy kiküszöbölje a különböző területeken élők közötti különbségeket, a Medicina 2000 szerint ez sem fog érvényesülni a gyakorlatban. A jelenlegi törvénytervezet szerint ugyanis a fejkvóta számításához csak két tényezőt (nem, kor) vesznek figyelembe. Így ugyanazt az összeget kapja a pénztár a 45 éves alkoholista segédmunkásért és az értelmiségiért - írja a tárcának megküldött anyagban a szervezet. A rendszer jelenlegi formájában tehát nem túl kifinomult.

Képviselői lobbi

Az Egészségügyi Minisztérium a Medicina 2000 felvetéseire érdemben nem kívánt reagálni, a tárcánál mindössze annyit mondtak: tanulmányozzák a javaslatokat. A minisztérium korábban azonban azt mondta az [origo]-nak: a reform után felálló 5 tagú fejkvótabizottság feladata lesz a fejkvóta-képlet összeállítása, vagyis annak meghatározása, hogy az alaptényezőkön felül (nem és kor) mely tényezők, milyen súllyal befolyásolják majd az értéket. A fejkvótabizottság - amely csak javaslatot tesz, a végső döntés a szaktárca hozza meg - a jelenlegi törvényjavaslat értelmében három tagját a kormány, két tagját pedig az egészségbiztosítási pénztárak jelölik majd. A minisztérium eredeti tervezetében még az szerepelt, hogy 2-2 tagot jelöl a kormány és a pénztárak szövetsége.

Annak ellenére, hogy a fejkvóta határozza meg majd, hogy mennyi pénzt kapnak a biztosítók, az [origo] által megkérdezett közgazdászok mégsem arra számítanak, hogy az állam és a pénztárak között alakul ki harc a kvóta meghatározásában. Ehelyett elképzelhetőbbnek tartják, hogy a nyereséges és a veszteséges megyét birtokló pénztárak fognak majd vetélkedni: mindenki igyekszik olyan tényezőket betuszkolni a fejkvóta alá, ami a hozzá tartozó biztosítottakat reprezentálja, tehát több pénzt hozhat a cégnek. Nagy József, a GKI Egészségügykutató munkatársa szerint torzíthatja a fejkvótát a képviselői lobbi is. A kórházreform során is sikerült elérni, hogy több bezárásra ítélt vidéki kórházat megmentsenek, így elképzelhető, hogy kvótát úgy alakítsák, hogy az a nagyobb lobbierővel bíró képviselő választókörzete számára legyen előnyös - közölte Nagy.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK