Szentesítik a kameramentes parlamentet

Vágólapra másolva!
Évek óta tartó sikertelen egyeztetések után a parlamenti pártok megállapodtak a házszabály módosításáról. A javaslat több, az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezést is pótol, és szabályozza a televíziós közvetítések rendjét: a házszabály megerősíti a korábbi gyakorlatot, hogy a tévétársaságok kameráinak nincs helyük az ülésteremben.
Vágólapra másolva!

Kilenc éve tartó mulasztásos alkotmánysértést számolhat fel az Országgyűlés, ha a pártok elfogadják a hétfőn - ötpárti egyetértéssel - benyújtott házszabály-módosítást. Az Alkotmánybíróság (Ab) 1998-ban kötelezte a parlamentet, hogy szabályozza újra a frakcióalapítást. Az akkori szabályok szerint a frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre volt szükség, míg a Magyar Igazság és Élet Pártjának csak 14 képviselője volt. Csurka István pártja az Ab-hez fordult, amely igazat is adott nekik, így létrehozhatták a képviselőcsoportjukat.

A most benyújtott tervezet szerint a frakcióalapításhoz legkevesebb tíz képviselő kell, de megkapja ezt a lehetőséget az a párt is, amely elérte ugyan az ötszázalékos parlamenti küszöböt, de tíznél kevesebb képviselőt sikerült bejuttatnia az Országgyűlésbe. Az így megalakult frakció azonban megszűnik, ha kilépés vagy kizárás miatt az alakuló létszám alá csökken (lemondásra vagy halálesetre ez nem vonatkozik, akkor új személyt jelölnek a megüresedett helyre).

Szintén 1998-ben semmisítette meg az Ab a bizottsági helyek elosztásának rendjét szabályozó paragrafusokat. A mostani javaslat kimondja, minden képviselőnek lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen, a bizottsági helyeket pedig a parlamenti erőviszonyoknak megfelelő arányban kell elosztani, és minden parlamenti frakciónak joga van legalább egy képviselőt küldeni minden bizottságba. Ez utóbbi rendelkezés az MDF kérésére került a szövegbe, de el lehet térni tőle, a képviselők négyötödének (386-ból 309 fő) szavazatával.

Kameráknak nincs helye

A módosított házszabály külön mellékletében rendelkezne a televíziós (és internetes) közvetítések rendjéről. Ezzel a parlamenti pártok jogszabályban erősítenék meg a mai gyakorlatot, ami kitiltja a tévétársaságok saját kameráit az ülésteremből, illetve immár személyi kérdéseket tárgyaló bizottsági ülésekről is.

Az Országgyűlés üléseit az ülésteremben elhelyezett robotkamerák közvetítik. A tévések csak a parlament munkatársai által adott jelet vehetik át, saját kameráikat még a folyosóról is kitiltották. A szerkesztett képeken pedig szinte kizárólag a felszólalót mutatják, nem látszanak például az újságolvasó vagy szunyókáló képviselők. Ez a gyakorlat azt is lehetővé teszi, hogy párttársai az éppen felszólaló képviselő köré üljenek, tömeg látszatát keltve. A közvetítésben csak a mikrofonhangot adják, így az üléstermi alapzaj és bekiabálások nem hallhatók.

2005-ben több tévétársaság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is az Ab-hez fordult, de az alkotmánybírók idén meghozott határozatukban elutasították a beadványokat. Az Ab nem semmisítette meg a médiatörvény rendelkezését, amely szerint az Országgyűlés üléseiről a sajtó a "kijelölt helyről" tudósíthat. Nem nyúltak hozzá a bírók ahhoz a házelnöki rendelkezéshez sem, amely alapján a kamerákat távol tartják az ülésteremtől: az ugyanis nem jogszabály, tehát az Ab-nek nincs hatásköre ítélkezni fölötte.

A most benyújtott tervezet mellékletében fenntartja a robotkamerás közvetítési rendet, kiegészítve azzal, hogy ilyen módon kell közvetíteni a kinevezések előtti bizottsági meghallgatásokat is. A rendelkezés szerint a közvetítésnek az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, illetve az ülésterem egészére és a teremben zajló "egyéb eseményekre" kell irányulnia, de végső soron ez után is a parlamenti stúdióban ülő rendező dönti el, mit mutatnak meg és mit nem.

Van még mit megoldani

A hétfőn benyújtott módosítások rendezik a független képviselők jogait és a parlamenti felszólalások időkereteit is, de maradt még számos, az Ab által is kifogásolt kérdés, amiben a pártok nem tudtak megegyezni. Így a házszabály tervezetéből most is kimaradt az Országgyűlés ülésezési rendjének szabályozása. Az alkotmánybírók 1999 végéig adtak időt a parlamentnek, hogy jogszabályban rendezze a vitát, amit az Orbán-kormány robbantott ki a háromhetenkénti ülésezési rend bevezetésével. A kormánypártok ragaszkodnak ahhoz, hogy a hetenkénti ülésezést jogszabályban rögzítsék, míg az ellenzék a mindenkori kormánytöbbségre bízná, milyen sűrűn akarnak összegyűlni.

A legrégebben húzódó mulasztásos alkotmánysértés a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlansága, amit már 1992-ben rendeznie kellett volna az Országgyűlésnek. Idén nyáron járt le az Ab által a választókerületek arányosítására adott határidő, de ebben az ügyben sem sikerült előrelépni: így a legnagyobb választókerületben továbbra is több mint kétszer annyian választanak meg egy képviselőt, mint a legkisebben.