Földesi-Szabó titkolja, hogy hol a pénz

Vágólapra másolva!
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottság ülésén Bencze József országos rendőrfőkapitány azt mondta, hogy az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László azt állítja, megvan a rajta keresett 900 millió, de nem mondja meg, hogy hol. A Mehmet Károlyt hazahozó alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indult nyomozás.
Vágólapra másolva!

Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet, az Egy-Másért alapítvány kuratóriumának elnökét csempészés mellett 900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány az alapítvány tevékenységét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság szerdai budapesti ülésén.

Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen áprilisban. A gyanúsítottak között van Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.

Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka bizottsági meghallgatásán elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthető.

2005. augusztus és 2007. február között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést, több ezer tonna Távol-Keletről származó élelmiszerkonzervet hoztak be mint jótékonysági adományt, hogy ellenszolgáltatás nélkül osszák szét a rászorultak között. Ugyanakkor a konzervek távol-keleti csomagolásán magyarországi áruházláncok logója látható, és a nyomozás eddigi adatai szerint kereskedelmi forgalomba kerültek, illetve annak szándékával hozták be őket az országba.

A büntetőeljárásban meggyanúsítottak tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják. Nagy János szerint ugyanakkor nem indokolt a vámszabályok szigorítása, ugyanis a bűnüldözési érdek mellett tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalom folyamatosságára, bizalmi elven alapuló vámkezelési gyakorlatot kell folytatni, a magyar vámszabályoknak pedig az uniós rendszerbe kell illeszkedniük, és ebből a szempontból az ország mozgástere meglehetősen csekély.

Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földesi-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.

Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Györgyöt. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.

Az esetről Bencze József annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette.

Földesi-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.