Gyurcsány: Nem vagyok kiválasztott

Azt ígéri, kezdődik az építkezés, de nem akar ötletelni a jövőről. Reméli, hogy a reformok önmagukért beszélnek majd, de a számonkérés nincs ínyére. Polgári átalakulásról beszél és patrióta gazdaságpolitikát céloz meg. És nem érzi magát különlegesnek, csak egy kicsit. Interjú Gyurcsány Ferenccel. 

2004. augusztusában az [origo]-nak azt mondta, hogy politikai karrierje megkezdése előtt "ösztönösen a politika kötötte le a gondolataimat. Mint a szerelemben: mással jársz, de zuhanyzás közben önkéntelenül is másikra gondolsz." Tart még a szerelem?

Abszolút. Reggeltől estig.

Nem kedvetlenedett el soha?

Nehéz elképzelni ennél izgalmasabb, nagyobb kihívást. Ráadásul akkor nagyon izgalmas ez, amikor ilyen bonyolultak a viszonyok, mint most. Amikor küzdeni lehet értelmes, az országot előre vivő célokért.

Nem aggasztja, hogy a reformokat nem sikerült jól elmagyarázni az embereknek? A közvélemény-kutatásokból legalábbis ez derül ki.

Jobban aggasztana, ha nem tudnánk megcsinálni őket. Hadd mondjak egy példát. Várda Kaposvár mellett van. Két hete ott voltam, azt mondta a polgármester: bevallja őszintén, amikor két évvel ezelőtt azt hallották, hogy becsukjuk a postát, azon gondolkodtak, hogy népszavazást kezdeményeznek, hogy megvédjék. Most, két év múlva, az egykori romos postaépületből felújított közösségi ház lett, a mozgópostát pedig szeretik az emberek. Ha ma kéne népszavazást tartani, akkor azt mondanák, nehogy visszacsináljuk az egészet, mert ez így jó. Ebből is látható, sokszor lehetetlen előre elmagyarázni a reformokat. Utólag viszont el lehet fogadtatni őket. Most vagyunk benne a még nem, már nem helyzetben, ami tele van vitával, meg konfliktussal.

A várdai posta azért sokkal kézzelfoghatóbb dolog, mint az egészségbiztosítási reform és más nagyobb átalakítások.

Ahogy Várdán a mobilposta, úgy lesz 2010-ben teljesen természetes, ha az ember odamegy a rendelőbe, akkor nem azt mondják, hogy tessék csak türelmesen várakozni, majd szólunk, ha be lehet jönni, és ne tessék mindig kopogni. Ehelyett időpontra mehet bárki, és negyed órán belül behívják. Akkor azt fogja mondani mindenki, hogy a hétszázát, ez jó, a kormánynak volt igaza. Tudniillik, arról szól az egészségügyi reform, hogy többé nem a kórházak, a rendelők, az orvosok, hanem mi vagyunk a rendszer közepén, nem mi keressük az ő kegyeiket. Számos becsületes, áldozatkész orvos dolgozik egy rossz rendszerben. Bonyolult váltás történik ebben a pénzfolyató világban. Ezért küzdeni kell, de a ciklus végére látni fogjuk az eredményt.

A legfrissebb felmérések szerint az összes közvélemény-kutató cégnél alacsonyabb az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében, mint tavaly ősszel, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után. Elég lesz-e a következő választásokig hátralévő idő a reformok befejezésére? A 2006-os választás előtti, utolsó másfél évben elmaradt reformokat utólag végig azzal magyarázta, hogy akkor már nem fértek bele...

Ezért csinálom most a reformokat. Az én elsőrendű célom és szerintem a szocialista párt elsőrendű célja is az, hogy megváltoztassa, megújítsa az országot. Ha sikeres lesz a politikánk, és én azt hiszem, hogy sikeres lesz, akkor ez hozni fogja a támogatást. Nem lehet elmenekülni a változtatások elől azért, mert ez rövidtávon nem sikeres. Szerintem örülni kell, hogy 17 év után van egy olyan kormány, amely nem abból vezeti le a politikáját, hogy rövid távon mi sikeres és mi sikertelen. Nagyon nehéz hozzányúlni évtizedek óta beállt szokásokhoz. Ez nem megy egyszerűen. Érdektelen összességében, hogy a reformok önmagában hogyan befolyásolják jelenleg a népszerűségem. Nem azért kell a pártfinanszírozási törvényt megváltoztatni, mert esetleg hozhat népszerűséget. Nem azért kell az egészségügyi rendszert megváltoztatni, mert hozhat népszerűséget. Úgy látom, feje tetejére állt a világ. Már az újságírók is azt kérdezik, hogy miért nem akarunk népszerűek lenni. Miért nem azt kérdezik, hogy miért nem akarunk hasznosak lenni?

Nem azt hiányolom, hogy nem elég népszerű, hanem arról beszélek, hogy ez nyilván kihat a politikájára. Ön ismerte el, hogy ez is számított a 2006 előtti időszakban.

Amikor miniszterelnök lettem 2004-ben, nagyon-nagyon sok támadás után, a közepesnél kevésbé népszerű politikusként, az akkori ellenzék jó előre ünnepelte kétharmados győzelmét. Minden kutatás azt mutatta, hogy meg fogja nyerni 2004. december 5-én a népszavazást - és elveszítette. 2005 nyár elején a köztársasági elnökválasztást követően az ellenzék újra azt jósolta, hogy kétharmados többséggel győzni fog. A népszerűségünk legfeljebb 1-2 százalékkal volt magasabb, mint most. Három év alatt most harmadszor gondolja úgy az ellenzék, hogy győzött. Népszerűséggel a választások előtti pár hónapban, a kampányban kell foglalkozni. Nekem nem nagyon fontos, hogy amikor benne vagyunk a legnehezebb ügyek közepében, akkor nagyon népszerű vagyok-e vagy sem. Sem a politikusoknak, sem az országnak nincsen tapasztalata arról, hogy kell strukturális reformokat végrehajtani. A viták pedig rendkívül felszínesek, indulatvezéreltek, az esetek többségében a lényeget kerülik. De el fog dőlni, hogy azoknak van-e igaza - például nekem -, akik azt mondják, hogy ez egy érett, okos ország, végül majd látni fogja, hogy mire mentünk és nem csak gügyögve lehet politikát csinálni. Az nem politika, hogy azt mondom az embereknek, amit hallani akarnak. A Fidesz 1998-ban nekiállt egy modernizációs polgári forgatókönyv végrehajtásának. 2000 végén, mikor 16 százalék volt a népszerűsége, akkor feladta. Én nem akarom föladni. Csak a polgári modernizáció van, nincs más útja Magyarországnak.