Kirendelt ügyvédek tetézik a védtelenek baját

Vágólapra másolva!
Nem sok jóra lehet számítani az olyan kirendelt ügyvédtől, aki a bíróság folyosóján találkozik először ügyfelével, vagy aki elbóbiskol a tárgyalás alatt, pedig vannak ilyen esetek. A pénztelenek számára kirendelt védők munkáját senki nem követi nyomon, panaszt maximum az ügyfél tehetne, aki viszont nem elég képzett ahhoz, hogy a hibákat észrevegye. A kirendelt ügyvédek függetlensége is kétséges sokszor, hiszen a rendőrség utalja ki őket egy-egy ügyhöz, ami azt jelenti: ajánlatos jóban lenniük a másik oldalon álló rendőrökkel.
Vágólapra másolva!

Ritkán fordul elő, hogy a tárgyalás végén parádés perbeszédet mondjanak a kirendelt ügyvédek, arra gyakrabban akad viszont példa, hogy a bírósági tárgyalás előtt egyszer sem találkoznak ügyfelükkel, vagy a tárgyaláson egy árva szót sem szólnak védencük érdekében, de keringenek történetek a bíróságon szunyókáló védőkről is.

Két nagy nyilvánosságot kapott ügyben is részt vesz jelenleg kirendelt ügyvéd: a kólás túszejtőként ismertté vált, terrorcselekménnyel vádolt fiatalembert is kirendelt ügyvéd védi, valamint a Zsanett-ügy egyik rendőrét is.

Kirendelt ügyvédek elsősorban a kispénzűek védelmét látják el, azokét, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy megbízzanak valakit. Bizonyos ügyekben ugyanis kötelező a gyanúsítottnak védővel rendelkeznie. A közpénzből fizetett kirendelt ügyvédek csak a töredékét kapják annak az összegnek, amit egy meghatalmazott ügyvéd kér fizetős ügyfelétől. A különbséget jól mutatja a hónapok óta tartó Zsanett-ügy, ahol az egyik rendőr érdekében eljáró kirendelt ügyvéd eddig összesen 9 ezer forintot könyvelhetett el bevételként, míg ugyanezért az ügyért - meghatalmazott ügyvédként - több százezer, akár félmillió forintot is kérhetett volna.

"Aki csak tud, inkább fogadjon ügyvédet"

A pénz se garancia mindenre: felkészületlenségre volt már példa jól fizetett meghatalmazott ügyvédek esetében is, de mégis gyakrabban fordul elő a kirendelt ügyvédeknél, akiknek a munkáját senki nem követi nyomon. A probléma nem új keletű, a Fővárosi Főügyészségen 1988-ban végzett vizsgálatban 70 kirendeléses ügyet vizsgáltak. Mint kiderült: a 70 kirendelt védő közül 55 egyáltalán semmit sem tett védence érdekében a nyomozás ideje alatt. Az időközben elvégzett vizsgálatok szerint a helyzet nem sokat változott az elmúlt húsz évben sem.

A Magyar Helsinki Bizottság 2003-ban végzett kutatást az előzetesben lévők között, eszerint a meghatalmazott ügyvéddel rendelkezőknek mindössze 5 százaléka nem lépett kapcsolatba védőjével, míg a kirendelt védővel rendelkezőknél ez az arány 31 százalék volt. Volt olyan megkérdezett, akit egy éves előzetes letartóztatásának ideje alatt még egyetlen egyszer sem keresett fel kirendelt védője. "Aki csak tud, inkább fogadjon ügyvédet" - mondta egy ismert, de név nélkül nyilatkozó jogász, aki szerint nem igazán alakul ki a jó védelemhez szükséges bizalmi viszony a kirendelt ügyvéd és védence között.

A munkáját hanyagul végző kirendelt védő ellen panaszt legfeljebb az ügyfél tehetne az ügyvédi kamaránál, azonban ez nagyon ritkán történik meg. Van, aki azt is a büntetése részeként könyveli el, hogy nemtörődöm ügyvédet kapott. "A kirendelt védővel rendelkező védencek általában a csekélyebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező, iskolázatlan rétegekből kerülnek ki, és egyébként is van elég bajuk, amit általában nem akarnak még azzal is tetézni, hogy a saját ügyvédjükkel szemben is frontot nyitnak" - mondta az [origo]-nak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Van, aki okosabban csinálja

Az ügyvédnek elvileg pontosan ugyanúgy kellene az felkészülniük, mint a jól fizető megbízásos esetekben, erre kötelezi őket ügyvédi esküjük. "Évtizedekkel ezelőtt nagynevű ügyvédi irodák is vállaltak kirendelt ügyeket, illendő volt az ilyen ügyeket is teljes erőbedobással végezni, bele kellett, hogy férjen" - mondta Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Mára viszont az a jellemző, hogy az ismert ügyvédek nem vállalnak ilyen ügyeket, a többiek között pedig kialakult egy viszonylag szűk csoport, akiket általában hívni szoktak a kispénzű ügyfelekhez. Ők viszont gyakran túlvállalják magukat, olyan sok ügyet vállalnak el, amennyit már lehetetlen jól teljesíteni.

Vannak ugyanakkor kivételek is: a Zsanett-ügy egyik rendőrét kirendelt ügyvédként védő Somfainé Vajda Ágnes azt mondja, ő maximálisan felkészül a nagyon keveset fizető kirendelt ügyekre is. Ha másra nem, kapcsolatépítésre, a bírók kiismerésére is alkalmasak ezek a többnyire kisebb jelentőségű ügyek. Időnként pedig beesik egy-egy érdekes eset, valamint előfordult már az is, hogy megsajnált valakit és azért vállalta el a védelmét - mondta. A kevés fizetségre vonatkozóan hozzátette: annyi papírmunkával jár a pénzhez jutni, hogy azért a néhány ezer forintért gyakran ki se tölti őket.

A rendőr hívja az ügyvédet

A rendszer legtöbbet kritizált pontja, hogy az ügyvédeket a rendőrség rendeli ki, vagyis nem egy független szervezet. A kliensekre ácsingózó ügyvédeknek ennél fogva érdekükben áll jóban lenni egy-egy kapitánysággal, hogy az ő számukat tárcsázzák, amikor valakinek védőt rendelnek ki. A helyzet azért is visszás, mert a rendőrségnek nyilvánvalóan olyan ügyvéd jelenléte a legkedvezőbb, aki kevés vizet zavar az egész nyomozás során. Ráadásul az ügyvéd kifizetéséhez szükséges igazolást is a rendőrnek kell aláírnia. Ha az ügyvéd a megélhetéséért küzd, sajnos erre az útra terelődik, megpróbál jóban lenni a rendőrökkel - ismerte el a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, aki azt mondta, el kell fogadnia a Helsinki Bizottság állásfoglalását, miszerint az ügyvédeket kijelölő független szervezet bevonása szolgálná inkább a gyanúsítottak és vádlottak érdekeit.

A független kijelölő szervezet a 2006 óta működő Igazságügyi Hivatal lehetne a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) 2007 nyarán készült javaslata szerint. Ehhez a hivatalhoz tartozik az ingyenes jogsegélynyújtó szolgálat, a nép ügyvédje néven ismertté vált program is. Ameddig pedig a rendőrségnél marad a kijelölés joga, azt javasolják, hogy egy előre elkészített beosztás alapján jelöljenek ki ügyvédeket, ne véletlenszerűen, ismeretségi alapon. A kirendelt ügyvédek munkáját szakmai kuratórium ellenőrizné rendszeresen a MHB elképzelése szerint, ha pedig a kuratórium a védői tevékenységét nem találná kielégítőnek, az ügyvéd törölhető lenne a kirendelhető ügyvédek listájáról.

A Helsinki Bizottság úgy tudja, hogy az Igazságügyi Minisztérium is egyetért az Igazságügyi Hivatal bevonásával, bár lépéseket még nem tettek a teljes rendszer megreformálására. Megkeresésünkre a minisztérium megerősítette, hogy jónak tartanák, ha egy független szervezet rendelne ki védőt. Sőt, egy idei kormányhatározat elő is írja az igazságügyi miniszter számára, hogy készítsen előterjesztést a jogi segítségnyújtó szervezet kirendelt védői feladatokkal való ellátásáról, erre azonban még van három évük, a határidő ugyanis 2010. december 31.