A 2800 fős Beremend nagyközség egészét bekamerázná a település polgármestere. Beremenden ugyan nem nagy a bűnözési ráta, de a polgármester szerint a térfigyelő kamerák nagyobb biztonságérzetet adnának az embereknek. A település egyik lakója szerint a 10 milliós beruházás kidobott pénz. Az assszony attól fél, bűnözők keresése helyett a lakosok ruházatán fognak majd csámcsogni. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint abszurd a kezdeményezés.

A polgármester tervei szerint nyártól egész Beremendet térfigyelő kamerákkal pásztáznák. "Sok az idős lakos. Az ő biztonságérzetüket szeretnénk javítani" - indokolta a kamerák szükségességét Orsokics István polgármester.

Korábban volt arról szavazás, szeretnének-e polgárőrséget létrehozni a 2800 fős település lakói, és akkor a többség támogatta az ötletet. Orsokics szerint azonban a polgárőrség nem elegendő, és a térfigyelő kamerák mellett szükségtelen is. "Bármi atrocitás van, aztán csak jön a cirkusz" - mondta a polgármester az [origo]-nak, hozzátéve, hogy a 4,5 kilométer hosszú falu minden pontján nem állhat polgárőr, miközben kamerákkal az egész települést figyelni lehet.

Biciklit már loptak

 

Beremendet nem a nagy bűnözési ráta miatt kell védeni. Baranya megye határ menti, legdélebbi településén leginkább a piti lopások fordulnak elő, többször loptak már biciklit, illetve élelmiszert.

 

A polgármester szerint 10 millió forinton belüli költséget jelentene a térfigyelőrendszer kiépítése, amire megvan az önkormányzati forrás a jövő évi költségvetésben. Januártól ugyanakkor a 100 határőr a rendőrséghez fog tartozni, így elvileg gyakrabban járőrözhetnének. A polgármester tervei szerint a mostani határőrsön lesznek majd a képrögzítők, és bár nem figyelnék a nap 24 órájában, Orsokics szerint hasznos, hogy bármikor visszakereshetők a képek. "Ez lenne a legideálisabb" - vélte a polgármester.

Pletykálkodástól tartanak

 

Az [origo]-nak nyilatkozó egyik helyi lakos ugyanakkor nem volt elragadtatva az ötlettől. "Engem nem zavarnának a kamerák, de azt hiszem, nem ezzel kellene az önkormányzatnak foglalkoznia" - mondta az asszony. "Napközben nem hallani olyat, hogy valakit lecsaptak vagy kiraboltak volna. Éjszaka viszont kiürítik a füstölőket, spájzokat, főleg disznóvágás idején kell vigyázni. Ahol viszont ez történik, bent a házban, ott nincs kamera" - tette hozzá.

 

"Én csak végigmegyek az utcán a közértig meg haza. Engem nem zavarna a kamera. De szerintem az önkormányzatnál azon csámcsognának, kin milyen ruha van, ki kivel beszélget, mit csinál. Sok más dolog van, amire fordíthatnák ezt a pénzt. Itt van a határőrség, nekik kellene figyelni" - állította a beremendi asszony.

Sok jó zárra futna ennyiből

 

Abszurdnak minősítette a beremendi polgármester kezdeményezését Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Közölte: egy 2003-as országgyűlési határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratrégiájáról rögzíti, mely területen ki mit tud tenni a bűnmegelőzés érdekében. A számos javaslatnak csak egyike a kamerás térfigyelés.

"Magyarországon nem készült még arról hatástanulmány, hogy a térfigyelő rendszer valóban csökkentené a bűnözést. Milliós nagyságrendű a rendszer kiépítése, és az üzemeltetése se olcsó. Ráadásul a kamerák komoly beavatkozást jelentenek az emberek magánszférájába" - mondta az [origo]-nak Földes, aki szerint egy olyan településen, ahol nincs érdemi bűnözés, hatékonyabb lenne, ha például jobb zárakat szerelnének fel, és éjszaka polgárőrök járőröznének.