A rendőrség szerint a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy N. László volt a móri mészáros, ő felelős a nyolc ember haláláért. A férfi már nem él, 2007 nyarán öngyilkosságot követett el zárkájában. A rendőrség nem akarja visszakérni a 25 millió forintos nyomravezetői díjat annak ellenére, még ha nem is a tényleges elkövetőhöz jutottak el az információval.

A Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön ismertette az eredményét azoknak az eljárásoknak, melyek a 2002-ben a móri Erste Bankban történt mészárlás és a postások sérelmére elkövetett rablássorozat miatt indultak. A rendőrség még januárban jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a postások sérelmére elkövetett rablások között. 

A rendőrség vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást. Csizner Zoltán, az NNI igazgatóhelyettese csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a móri bankfiók kirablása N. László ötlete volt, aki azóta a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkosságot követett el. A férfi vallomásában azt mondta a rendőröknek, hogy a bűncselekményt hárman követték el - egy szerb háborús bűnössel és a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő W. Róberttel -, de ő csak gépkocsivezető volt.

A rendőrség szerint viszont a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy N. László mészárolta le a bankfiókban a nyolc embert, és ő a felelős a postások sérelmére elkövetett rablásokért, a veszprémi postásgyilkosságért és a győri gyilkossági kísérletért is.

Nem kérik vissza a 25 milliós díjat

A rendőrség nem kéri vissza a 25 millió forint nyomravezetői díjat Kiglics Attilától - mondta Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy visszakérik-e a pénzt, miután bebizonyosodott, hogy nem Kaiser Ede és Hajdú László követte el a móri bűncselekményt, ahogyan előzőleg gondolta a rendőrség. "A megkapott információk valósak voltak, más kérdés, hogy az ezekből adott logikai láncolat nem a móri ügy tényleges elkövetőit hozta" - jelentette ki. Ezért szerinte indokolatlan lenne visszaperelni, erre nincs is joggyakorlat, ráadásul a nyomravezetői díj rendszerébe vetett bizalom miatt nem lenne szerencsés a visszaperelés.

Kiglics Attila a rendőrségen - és később a bíróságon is - azt vallotta: Kaiser Ede felvetette neki, hogy rabolják ki közösen a móri bankfiókot, ő azonban elzárkózott ettől. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe Kiglics vallomását a büntetés kiszabásakor.