Spájzolás ütheti agyon a gyógyszerreformot

2008.01.02. 11:21

Az előző évek durva túlköltekezései után 2007-ben sikerült tartani a patikai gyógyszertámogatásra szánt keretet. A megtakarítás közel felét azonban nem a gazdaságossági intézkedések, hanem a gyógyszertámogatások csökkentése okozta, az állami spórolást pedig a gyógyszergyártóké mellett a betegek zsebe is megsínylette. Az állam a pazarlással felhagyó emberekről beszél, a gyógyszergyárak ellátatlan, vagy elavult kúrákra kényszerített betegeket keresnek. Pedig lehet, hogy egyszerűen spájzoló magyarok döntik romba a gyógyszerreformot.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2006-ban még közel 80 milliárd forinttal több pénzt költött el patikai gyógyszertámogatására, mint amennyi rendelkezésre állt, 2007-ben viszont sikerült az előre lefektetett keretek között maradnia. A tavalyi gyógyszerkassza - köszönhetően a gyógyszertámogatások erőteljes megnyirbálásának és a szigorú gazdaságossági intézkedéseknek - évtizedek óta először nem hiányos. 2006-ban a gyógyszerkassza kiadása 389 milliárd forint volt, ami az OEP számításai szerint kormányzati beavatkozás nélkül 2007-ben akár 412 milliárdra is felkúszhatott volna. Ezt végül több mint 100 milliárddal sikerült lefaragni. A megtakarításnak azonban sokan megfizették az árát.

Januártól a gyógyszerek jelentős részénél 50 százalékkal nőttek a beteg által fizetett térítési díjak, mivel a TB-támogatást az OEP az új szabályoknak megfelelően lecsökkentette. Ennek és a bevezetett 300 forintos minimális térítési díjnak (dobozdíj) köszönhetően a gyógyszerforgalom visszaesett, a betegek kevesebb és olcsóbb gyógyszert kezdtek szedni. Közben immár törvényi kötelezettség alapján a gyógyszergyártók is kénytelenek voltak a zsebükbe nyúlni, hogy a saját forgalmukra jutó támogatás arányában milliárdokkal támogassák meg a gyógyszerkasszát.

Betegekre terhelt megtakarítás

A gyógyszerköltség egyik felét kitevő, úgynevezett normatív gyógyszerek támogatási kulcsait januárban csökkentették 90-ről 85, 70-ről 55 és 50-ről 25 százalékra: a bárki számára felírható, kevésbé súlyos betegségekre adott gyógyszerekért innentől a betegeknek másfélszer annyit kellett fizetniük, mint korábban. Ezzel együtt a költségek másik felét kitevő, indikációhoz kötötten rendelhető (csak meghatározott, krónikus betegeknek, pl. rákosoknak, cukorbetegeknek felírható) gyógyszerek egy része is drágult. A darabra kevés, de árban a normatív szereknél nagyságrendekkel drágább készítmények ingyenes részénél csak a 300 forintos dobozdíjat vezették be, a másik felénél pedig a 90 százalékos támogatást három kategóriára, 50, 70 és 90 százalékban támogatott típusokra bontották.

Az egészségbiztosító szerint a 100 milliárdos megtakarítás felét, 50 milliárdot a TB-támogatások csökkentése hozta össze. A támogatások leszállítása után a betegek persze nem költöttek 50 milliárddal többet, inkább csak kevesebb gyógyszert vettek, és sokan áttértek az olcsóbb készítményekre - mondta az [origo]-nak Molnár Márk, az OEP gyógyszerügyi főosztályvezetője. A drágulás pénztárcákban megmutatkozó hatása az OEP számításai szerint 10 milliárd volt, a többi megtakarításként jelentkezett.

Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint ugyanakkor a kormányzati nyilatkozatok ellenére jórészt az történt, hogy az állam egy tollvonással elkezdett kivonulni az egészségbiztosítási szolidaritásból, a hiányzó támogatási összeget pedig áthárította a lakosságra és a gyártókra. "Ez egy politikai döntés volt, amit egy kormánynak joga van meghozni, mondván, a gyógyulásért inkább maguk a betegek fizessenek, ne pedig az egész társadalom, de ezután nem nem lehet egyértelmű győzelemként hirdetni, hogy a gyógyszer-gazdaságossági reform okozta a kiadáscsökkenést" - mondta.

Kisebb forgalom: spájzolnak és törnek

A támogatások csökkentése és a dobozdíj bevezetése miatt megváltoztak a gyógyszervásárlási szokások: a dobozforgalom átlag 10-13 százalékkal visszaesett, miközben a terápiás napban mért gyógyszervásárlás (vagyis az, hogy hány napra elég a megvásárolt gyógyszer) csak 3-5 százalékkal csökkent - mondta el Molnár Márk. Ez azt jelenti, hogy az emberek bár kevesebb gyógyszert vettek, elkezdtek nagyobb kiszerelésű, nagyobb hatáserősségű és tovább tartó gyógyszereket vásárolni, mivel azokat gazdaságosabban, olcsóbban kapják meg: rászoktak a nagy tabletták kettétörésére.

A forgalom visszaeséséből arra is lehet következtetni, hogy az emberek már az új intézkedések bevezetése előtt nagy készleteket halmoztak fel a szükséges gyógyszerekből, többek között erre utalt a 2006 év végi dömping, illetve 2007 első két hetének bevásárlási hulláma. Ekkor, az áremelkedések előtti napokban mindössze fél hónap alatt 30 milliárd forintnyi támogatást fizetett ki az OEP a vásárlók rohamai miatt, kétszer annyit, mint az átlagos forgalomban szokott - mondta Molnár Márk. Székely ezt vitatja, szerinte nem volt nagyszabású felvásárlás. Ha ebben az ütemben ment volna a felvásárlás, akkor sem haladta volna meg a gyógyszerkassza a 360 milliárdot, tehát kevesebb lett volna, mint 2006-ban - mondta.

Forrás: OEP
A gyógyszerkassza alakulása a korábbi években (milliárd forint)

A forgalom későbbi visszaesésben vélhetően szerepet játszott, hogy a korábban hosszú idő alatt felhalmozódott gyógyszertartalékokat ekkor élték fel a betegek, és a felesleges gyógyszervásárlásaikat is visszafogták - állította a gyógyszerészeti főosztályvezető. Az októberi adatok ugyanakkor már azt mutatják, hogy a vásárlási kedv kezd visszaállni az egy évvel korábbira, és ha ez valóban a tartalékok kimerülése miatt van így, az a jövő évi gyógyszerkasszában mutatkozhat meg.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK