Beletörhet Szetey bicskája a nagy reformba

Leendő színészekkel is eljátszatta a személyügyi államtitkár a mogorva közszolgát egy tréningen, csak hogy felkészítse a főosztályvezetőket a közigazgatási reform konfliktusos helyzeteire, ám mindhiába. A tavaly még terveiről nagy lelkesedéssel beszélő Szetey Gábor egyre elégedetlenebb, több elképzelése is a szemétkosárban végezte. Ráadásul az egyik minisztériumban a szakszervezet segítségével - de a reform szellemével ellentétben - mindenki kapott év végén egyhavi fizetésének megfelelő pluszpénzt.

Felrázni az alvó medvét - ezt ígérte munkába állása után a Dél-Amerikából a magyar közszférába átcsábított Szetey Gábor személyügyi államtitkár, ám a kezdeti lelkesedés kopni látszik. "Nem az emberi erőforrás minőségével van a gond, hanem a szemlélettel" - mondja a teljesítmény-értékelés bevezetése utáni első év tapasztalatairól a politikussá vált HR-es.

"Lesznek, akik rosszul fogják megélni"

2007-ben a minisztériumok 6300 dolgozóját érintő, idén pedig már az állami háttérintézmények további 13 ezer alkalmazottját is mérő teljesítményértékelő rendszer (TÉR) működtetésével a legnagyobb gond Szetey szerint, hogy a vezetők nem tudják őszintén beosztottjaik szemébe mondani se a jót, se a rosszat. Ugyanígy nem megy szerinte a beosztottak részéről sem a kritika, sem a dicséret normális befogadása.

A tavaly bevezetett új rendszer lényege: egy négyes skálán ("A" a legjobb, "D" a legrosszabb) értékelik a közszolgákat főnökeik. Másik újdonság - amivel Szetey szerint nemigen tudnak megbarátkozni az érintettek -, hogy év végén nem kaphat kivétel nélkül mindenki jutalmat, csak a dolgozók bizonyos százaléka, differenciáltan, aszerint, hogy miként értékelték egész éves munkájukat. Újdonság még a rendszerben, hogy a főnökök négyszemközti beszélgetés során minősítik a beosztottakat.

Szetey csapata még kétnapos szituációs tréninget is szervezett a 900 minisztériumi középvezetőnek. Főiskolás színészeket hívtak, akiknek olyan "morcos közszolgát" kellett eljátszaniuk, aki meg van győződve róla, hogy akár évtizedek óta jó munkát végez, miközben ez mégsincs így. A minisztériumi középvezetők velük gyakorolták, hogyan kell a szemébe mondani az illetőnek az igazságot. "Fontos, hogy bevezettük a TÉR-t, az irány is helyes, de a részletekhez hozzá kell nyúlni" - ismeri el az államtitkár. "A hárítás kultúráját fel kell váltani a felelősségvállalás kultúrájának" - mondja, majd hozzáteszi: "lesznek jó páran, akik ezt rosszul fogják megélni".

Elmaradt a közös vacsora a miniszterrel

Az államtitkár szavaiból az derül ki, hogy hárítás helyett mégis inkább a csendes ellenállás a jellemző, pedig kreativitásból nincs hiány, ám mégis halódnak az ötletek. "Cseregyerek", "Egyedül nem megy", "Ép testben épp, hogy élek", "Társkereső portál" - csak néhány az eredetileg 22 projektből, amelyeket a hangzatos nevű Változás Nagykövetei (önként jelentkező változtatni akaró köztisztviselők) kitaláltak, hogy elérjék: jobb hangulatú és hatékonyabb legyen a közigazgatás.

A Cseregyerek lényege az lett volna, hogy például egy osztályvezető helyet cserél néhány hétig egy magáncég hasonló színtű főnökével, de ez jogi akadályokba ütközött. Pedig - állítják - jelentkezett pár cég, de hogy kik azok, azt az államtitkár nem akarta elárulni. A korábban legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó két ötlet, az Akikre büszkék vagyunk, és a Társkereső portál volt. Előbbi szerint a legjobbak a pénzjutalom mellett valamilyen ajándékot is kaptak volna, de beígérték nekik a miniszterrel közös vacsorát is. De szó volt többek között sporteseményre szóló belépőjegyekről a férfiaknak, wellnes-hétvégéről a nőknek. "Biztos, hogy nem voltak ajándékozások. Ha lettek volna, tudnék róla" - mondja most az államtitkár.

Szetey nem tudta - vagy nem akarta - megmondani, hogy milyen eredményeket ért el a 22 projekt nagy része, később a munkatársa adott tájékoztatást néhányukról. Eszerint a Környezetvédelem és költséghatékonyság-projekt esetén 40 pontból álló lista készült tavaly, a Köztisztviselői klub tagjai pedig munkaidőn kívül találkozgatnak. Formálódik a tárcák közötti Hírlevél is, az első szám tervezete már elkészült, "ám a szükséges újságírói kapacitás egyelőre még nem áll rendelkezésre". A legsikeresebb ötletnek az Orientáció mentorálás-projektet nevezte a politikus. Ez a frissdiplomások számára könnyíti meg a gyors munkába állást a közszférában. Ennek érdekében a pályakezdők számára gyakorlóhelyeket biztosítanak, ahol ők munkatapasztalatot szerezhetnek. Jelenleg 184-en dolgoznak már e program segítségével.

"Fontos a szájíz"

Nem csak a rendszert gründoló államtitkár elégedetlen, hanem a minisztériumi alkalmazottak is, akik közül többen csendben morogtak az [origo] megkeresésére, viszont véleményüket még név nélkül is csak egyikük volt hajlandó elmondani. A "D", vagyis a legrosszabb kategóriába sorolt férfi szerint rendkívül szubjektív az értékelés, szerinte a főnökök egyértelműen a "csókosokat" jutalmazták. A nagykövetek eredeti ötleteit kimondottan kreatívnak nevező köztisztviselő a projektek halálát pedig a lelkesedés gyors elapadásában látta.

Bár szintén elégedetlenek, nem nagyon panaszkodtak eddig a minisztériumi szakszervezetek se, amelyek erejük növelése érdekében újabban viszont már szervezkednek. "Egy szakszervezeti szövetségbe szeretnénk összehozni a tárcák érdekképviseleteit" - mondta el az [origo]-nak Reichenberger János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakszervezetének elnöke.

"Igazi reformra" szorul a közigazgatás, állítja Reichenberger, ám megkérdőjelezi a TÉR alapját képező felosztást, vagyis azt, hogy központilag meghatározott arányban kell besorolni a minisztériumi csapatok tagjait a négyfokú skálán. Az államtitkárral a közelmúltban személyesen tárgyalt érdekképviselő azt mondta, egy fővárosi elitgimnáziummal példálóztak Szetey parlamenti irodájában, hogy igazukat bizonygassák. "Ha az osztály 27 tagjából 25 kiváló, és 2 jeles, akkor őket nem lehet négy előre meghatározott kategóriába sorolni" - emlékszik a vezető.

Támogatja a reformot Dési Albert, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakszervezetének elnöke is. A férfi 1991 óta vezeti társadalmi munkában az érdekképviseletet, ahogy mondja, átélt már néhány próbálkozást. "Beleestünk a klasszikus magyar betegségbe. A cél klassz, de a megvalósítással gondok vannak. Nem lehet a TÉR-t így bevezetni, ezek a változtatások emberi sorsokat érintenek" - panaszkodik Dési. Szerinte két alapvető probléma van a rendszerrel: a rugalmatlanság és a gyorsaság. A központilag meghatározott arányokat ő sem tudja tolerálni.

Nem ért egyet azzal sem, hogy a TÉR szerint egyesek jelentős pluszpénzt kapjanak év végén, míg mások semmit. Ez ellen tett is a minisztériumi érdekképviselet, mivel év közben a GKM-nél kigazdálkodtak némi tartalékot, év végén megnövelték a keretet, hogy abból jusson mindenkinek legalább egyhavi fizetésének megfelelő pluszpénz. "Tudja, itt fontos, hogy az embereknek meglegyen a szájíze" - indokolta a személyügyi államtitkár újításaival szöges ellentétben álló lépésüket a szakszervezeti vezető.