Tétováznak az új rendszerben mentőt hívó orvosok

Csak az ápolói kíséretre szoruló, súlyos betegeket szállítja mentő január elsejétől, a többieket magánszolgáltató betegszállítók viszik kórházi vizsgálatra vagy éppen haza. Az egészségügyi tárca szerint így gördülékenyebb és hatékonyabb az ellátás, az Országos Mentőszolgálatnál örülnek, hogy több kapacitás marad a vészhelyzetekre. Az orvosok egy része viszont még nem látja át az új rendszert, nem egyértelmű számukra, hogy melyik szállítót hívják a betegükhöz.

Január elsejétől kettévált a betegszállítás és a mentés. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződött magánszolgáltatók feladata lesz a betegszállítás, amikor a betegnek nincs szüksége szakértő kísérőre, mert például csak előre megbeszélt vizsgálatra kell kórházba mennie vagy onnan szeretne hazajutni.

Az életmentés továbbra is a 104-es telefonszámon hívható mentők dolga marad. Kórházi vizsgálatra is mentőkocsi szállítja a beteget, ha súlyosabb esetről van szó, és utazás közben is szükség lehet beavatkozásra. Az orvos feladata eldönteni azt, hogy az adott páciensnek betegszállító autóra vagy mentőre van szüksége.

Nem kell fizetni a betegszállításért sem

A betegszállítást most is finanszírozza a társadalombiztosítás, tehát a betegnek nem kell érte fizetnie. A betegszállító szolgáltatók hálózata az ország összes települését lefedi, az orvosok kapnak egy listát, amelyből kiderül, ki melyik szolgáltatóhoz tartozik.

"Eddig a végrehajtásban nem volt gond, a betegek mindig eljutottak a megfelelő helyre" - közölte csütörtökön az [origo]-val Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Előfordult azonban néhány esetben, hogy az orvos nem kapta meg a szolgáltatók telefonszámának listáját, ilyenkor a mentőszolgálat adott felvilágosítást a doktornak. Győrfi szerint a változás utáni első napok a teendők begyakorlásával telnek, de hosszú távon arra számít, hogy javulni fog a sürgősségi betegellátás színvonala.

Gyorsabban érnek a balesetekhez

"Végre igazán azzal foglalkozunk, ami a küldetésünk, az életmentéssel" - mondta a mentőszolgálat szóvivője, hozzátéve, hogy eddig sok kapacitásukat lekötötte a betegszállítás, amelyhez nem mindig volt szükség szakképzettségre, felszerelésre. Példaként említette, hogy egy kisebb vidéki mentőállomáson a mentők napjának nagy része eddig elment azzal, hogy összegyűjtsék a környező településeken a betegeket, az előre megbeszélt kórházi vizsgálatokra vigyék, megvárják, majd hazaszállítsák őket, s ha eközben baleset történt, csak lassan, messziről tudtak a helyszínre érni. Győrfi szerint mostantól az ilyen mentőautók valóban mentőautókként működhetnek.

Ez volt a fő érve az átalakítás mellett az Egészségügyi Minisztériumnak is. A tárca arra számít, hogy ezután a mentéshez szükséges drága technológiát nem használják feleslegesen betegszállításra, amelyet szerintük a magánszolgáltatók amúgy is hatékonyabban tudnak végezni.

Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke szerint a változás gondot jelenthet az orvosok számára abból a szempontból, hogy bizonytalanok abban, melyik szolgáltatóhoz kell fordulniuk. Úgy véli, az orvosok nem kapták meg idejében a szükséges információkat.

Bizonytalan hívások

"A háziorvosok nem tudnak semmit, segélykérően telefonálnak, hogy a mi számunkat adták meg" - mondta a 800 ezer beteg szállításával foglalkozó Samaritanus Mentőszolgálat ápolási igazgatója, Dávid Ferenc.

Az Egészségügyi Minisztérium érdeklődésünkre közölte: a betegszállító szervezetek elérhetőségei megtalálhatók a tárca és az OEP honlapján, az ÁNTSZ pedig szétküldte a listát valamennyi érintettnek. A háziorvosnak azt a szolgáltatót kell hívnia, amelyhez ő területileg tartozik.

Kertai attól is tart, mi történik, ha az illetékes szolgáltatónak éppen elfogy a kapacitása. A minisztérium sajtóosztályán erre azt válaszolták, hogy a szolgáltatók kapacitását eleve 20-25 százalék többletigénnyel kalkulálták, a területi ellátási kötelezettséget pedig a finanszírozási szerződésben vállalták a szolgáltatók.