Titkolja az NBH-s kapcsolatot az Egymásért alapítvány vezetője

Ködösített a parlamenti vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó László arról, milyen együttműködés volt a milliárdos vámcsalással gyanúsított Egymásért alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal közt. A kuratórium elnöke szerint az alapítvány törvényesen működött, az abban szerepet vállalók pedig hazafiak. A bizottság hamarosan megpróbál jelentést készíteni, de a keddi ülés kudarcot vetít előre.

"Kikérem magamnak, hogy valamiféle bűnben fogant szervezetként állítsák be az alapítványt" - mondta Földesi-Szabó László, az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden, annak a parlamenti bizottságnak az ülésén, amelynek feladata épp a milliárdos vámcsalással gyanúsított szervezet ügyeinek kivizsgálása. A kuratóriumi elnök szerint az alapítványban szerepet vállalók mind elkötelezett hazafiak, akik "megcselekedték, amit megkövetelt a haza".

A vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó - amellett, hogy hosszan sorolta karitatív tevékenységük eredményeit - azt mondta, az alapítvány ötlete Nagy Lajos vezérőrnagytól, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi, 2006. áprilisában elhunyt főigazgatójától származott, célja pedig nem csak a karitatív tevékenység volt. A valós célokról Földesi-Szabó hallgatott: "A megalakulás mélységes tartalmáról nem tudok nyilatkozni" - mondta.

A kuratóriumi elnök nem árulta el, milyen tevékenységet végzett az alapítvány szlovákiai (pozsonyi) irodája - amelynek vezetőjét szintén Nagy tábornok ajánlotta figyelmükbe -, illetve hogy megkapták-e és mire költötték azt a 27 millió forintot, amit az NBH utalt át a számlájukra. Bár korábban az NBH több fórumon is tagadta, hogy az alapítvány a szolgálat fedőszerve lenne, Földesi-Szabó a bizottság előtt arra hivatkozott, hogy csak akkor beszélhet, ha feloldják titoktartási kötelezettségét. Azt nem közölte, ki lenne jogosult erre, és azt sem árulta el, mikor és milyen körülmények közt találkozott Szilvásy György titokminiszterrel.

Az alapítványt Jakubinyi Róbert alapította, akinek apját, Jakubinyi Györgyöt váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték (1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére elnöki kegyelmet kapott) és akit Földesi-Szabó (nyugalmazott rendőrtiszt) a testület előtt a barátjának nevezett. A parlamenti vizsgálóbizottság Jakubinyi Róbertet is beidézte, de Földesi-Szabó szerint ő külföldön tartózkodik, így nem tud megjelenni.

Az első kuratóriumban helyet kapott Nagy Lajos, Jakubinyi György és Földesi-Szabó. A nyugalmazott főigazgató halála után Gyarmati György, akkor még aktív, jelenleg már nyugdíjas nemzetbiztonsági tiszt csatlakozott. Jelenleg - Földesi-Szabó elmondása szerint - tagja a kuratóriumnak Simon Ibolya, az alapítvány jogásza (korábban szintén NBH-alkalmazott), Nagy Sándor nyugalmazott ezredes (aki "a BM egy más területén" dolgozott) és hétfőtől Galambos Lajos nyugalmazott NBH-főigazgató is.

Földesi-Szabó a vizsgálóbizottság előtt is azt mondta, hogy az alapítvány, illetve az annak adományokat juttató cégek törvényesen jártak el, amikor adó- és vámfizetés nélkül importáltak élelmiszereket. A bizottság tagjai ezt nem is firtatták, mindenki azt mondta, ezt a kérdést majd eldönti a bíróság. Az elnök azt is kijelentette, hogy a rendőrség által az alapítvány vagyonából keresett 900 millió forint megvan, azzal el tud számolni a kuratórium felé, csak éppen nem bankszámlán, hanem készpénzben tartják.

Egyet nem értés

Földesi-Szabó meghallgatásával a vizsgálóbizottság gyakorlatilag befejezte a munkáját, már csak a jelentés megfogalmazása van hátra. A pártok képviselői azonban nem értenek egyet abban, pontosan mit is kell ennek tartalmaznia. Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke szerint a bizottságnak a legtöbb kérdésre sikerült választ találnia, de vannak még homályos foltok, amelyeket az illetékes minisztereknek kell tisztázniuk.

Rögzíteni kell, hogy az alapítvány és az NBH kapcsolata "rendezetlen és tisztázatlan" - mondta Demeter, aki az Orbán-kormány idején titokminiszter volt. Szerinte a szolgálatoknak van lehetőségük fedőszerveket használni, de ennek megvannak a külön szabályai, ezeknek pedig az Egymásért alapítvány nem felelt meg. A bizottság elnöke szerint ezt elismerte Galambos Lajos is, amikor azt mondta, az alapítvány ügyének köze van a távozásához.

A másik kényes pont Demeter szerint az NBH, illetve a vám- és pénzügyőrség együttműködése: a bizottság előtt ugyanis többen utaltak arra, hogy a vámosok jogszerűtlenül járhattak el. Ezt erősítheti - mondta Demeter -, hogy az alapítvány és a hozzá kapcsolódó cégcsoport szállítmányait a vámhivatalok 175 esetben minden gond nélkül vámkezelték, és csak utólag merült fel, hogy nincs velük valami rendben. A bizottság elnöke utalt Gyarmati György kijelentésére is, aki szerint az Egymásért-ügy nem más, mint a vámőrség bosszúja.

Nem értett egyet az elnökkel Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke, aki azt javasolta, egyelőre a képviselők ne fogalmazzanak meg határozati javaslatot - bár neki is volt egy másfél oldalas iromány a zsebében -, hagyják azt a bizottság szakértőire. Aztán, ha a szekértők elkészültek, megvitathatják a képviselők is - javasolta Tóth, aki szerint nem szerencsés, ha előre, ráadásul a sajtó előtt következtetéseket vonnak le.

Mivel azonban Demeter elmondta a véleményét, Tóth kijelentette, hogy január 25-én, két nappal az utolsó ülés előtt benyújtja a saját, már elkészített javaslatát, amit 27-én elküld a sajtónak is. A szocialista képviselő nem ért egyet azzal, hogy valami gond lenne az alapítvány és az NBH kapcsolatával, illetve azzal sem, hogy a vámosok és az NBH közt lennének problémák.

A korábbi vizsgálóbizottságok tapasztalatai szerint ha két különböző jelentéstervezet készül, az azt jelenti, hogy a testület nem fog tudni döntést hozni, hiszen mindkét politikai oldal a sajátját fogja támogatni.