A The Economist által megkérdezett nyugati tisztviselők szerint nem adott okot aggodalomra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal új vezetője, Laborc Sándor a KGB egyetemén végezte tanulmányait. A tekintélyes brit lap tudósítója ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a magyar titkosszolgálatok tevékenységéből nem tűntek el teljesen a régi reflexek.

"Minden reggel elmegyek Budapest legkevésbé látogatott irodája előtt" - írja a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) panaszirodájáról a The Economist budapesti tudósítója a tekintélyes brit lap internetes kiadásában. Az újságíró Budapest-naplójának friss bejegyzésében a magyar titkosszolgálatokkal foglalkozik.

Felidézi, hogy a rendszerváltás előtt zaklatták azokat, akik veszélyt jelentettek az egypártrendszerre, majd megállapítja, hogy ma már Magyarország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, berendezkedése pedig demokratikus. A tudósító szerint azonban nem tűntek el teljesen a régi reflexek, és emlékeztet arra a vitatott esetre, amikor az NBH emberei tavaly év elején megjelentek annál az újságírónál, aki Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter vidéken épülő házáról érdeklődött.

Az újságíró felemlegeti az NBH új főigazgatója, Laborc Sándor kinevezése körüli vitát is. Az ellenzék azért bírálta a jelölést, mert Laborc a szovjet titkosszolgálat KGB-egyetemén végzett. Az őt jelölő titokminiszter, Szilvásy György visszautasította az aggályokat, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy az orosz ügynököket teljesen elzárták a külföldiektől az intézményben. Az ellenzék azt is állította, hogy Laborc jelölése nyugaton is visszatetszést váltott ki, a The Economist tudósítója azonban ennek nem találta jelét.

Igaz, hogy Gyurcsány Ferenc barátsága Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Gyurcsány ellentmondásos, Moszkva felé húzó energiapolitikája aggodalmat keltett több nyugati országban - írja a tudósító. De az ebben a témában jártas, általa megkérdezett nyugati tisztviselők azt mondták, Laborc moszkvai kiképzése számukra nem ügy, a magyar titkosszolgálat szakmai munkájával pedig elégedettek.

Laborcot decemberben nevezték ki az NBH élére, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nem támogatta a jelölését. A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ képviselője tartózkodott a szavazáskor. Szilvásy György titokminisztert azonban nem kötelezte ez a döntés, így ragaszkodott Laborc jelöléséhez, amelyet Gyurcsány Ferenc végül alá is írt.