Kolbászainkkal ámítanánk el Európát

2008.01.23. 7:36

Közel nyolcszáz mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék védett az Európai Unióban. Csak egy magyar név árválkodik köztük. A néhány éve működő szabadalmi rendszert a franciák és az olaszok uralják, de a csehek is tíznél járnak már. Budapesti téliszalámi, makói hagyma, hajdúsági torma és kalocsai fűszerpaprika-őrlemény - néhány jól ismert hungarikum a levédésre váró tíz magyar termék közül, amelyek a közeljövőben kerülnek oltalom alá. Legalábbis ezt reméli a földművelésügyi tárca.

Szegedi téliszalámi - jelenleg ez az egyetlen olyan magyar élelmiszer-ipari és agrártermék, amelynek a gyártásához kizárólagos jogunk van az Európai Unióban. Ennek a védetté nyilvánításához  is várni kellett több mint három évet. A Pick Szeged Zrt. pályázatát tavaly december közepén hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Hiába legendás a fűszerpaprika, hiába vagyunk kolbász-nagyhatalom, hiába szeretjük a tormát, egyelőre több tipikusan magyar termék is Brüsszelben vár arra, hogy az Európai Bizottság eldöntse: tényleg a miénk-e. A csabai kolbász, a gyulai kolbász, a budapesti (Herz) téliszalámi, a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a makói (vörös)hagyma, a gönci kajszibarack, a hajdúsági torma, a szőregi rózsatő és az alföldi kamillavirágzat sorsáról dönt a közeljövőben a bizottság.

Támadnak a kolbászok

A szegedi téliszalámit - a pályázatban elfogadott eljárás betartásával - az unióban ezt követően csak a Tisza-parti cég gyárthatja. Az eredetvédett Pick szalámit kizárólag a Szeged környékén előállított, speciális keverékű takarmányon hizlalt, nagy súlyú sertésből készíthetik. A többi, hasonlóképpen Pick nevet viselő téliszalámi viszont az ország más tájain nevelt sertésekből is gyártható.

Kovács László elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a korábbi "fapados" szalámi a megszokott formában és külsővel továbbra is megvásárolható, de az eredetvédett szalámik, az uniós szabványoknak megfelelően sorszámmal és egységes logóval ellátott dobozos csomagolásban kerülnek piacra. Az első eredetvédett termék a 100-120 napos érési időszak után, vagyis körülbelül március végén jelenik meg.

Az Európai Bizottság január végi ülésén újabb hungarikumokat nyilváníthat védetté. Ruck János, a Gyulahús Zrt. vezérigazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a csabai és gyulai kolbászt eredetileg a szegedi téliszalámival egy időben, tavaly decemberben nyilvánították volna védetté, ám a kolbászok akkor mégsem kerültek a szakbizottság elé.

A budapesti téliszalámi védettségét a Herz Szalámigyár Rt. kezdeményezte. A cég közleménye szerint téliszalámijuk előreláthatólag 6-12 hónapon belül uniós oltalom alá kerül. Hasonló helyzetben van a szőregi rózsatő is, amely egy éven belül ugyancsak felkerülhet a listára. Az alföldi kamillavirágzat és a gönci kajszibarack pályázati anyagát eddig még nem küldték el, a hajdúsági tormáé pedig nem érkezett vissza.

Forrás: Herz Szalámigyár
Budapesti szalámi: egy éven belül védett lehet

Az Európai Unió egyik rendelete teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalom alá vételét. A tagállamok szakminisztériumai a helyi termelőkkel közösen, tizenhárom különböző kategóriában pályázhatnak. A levédett termék nevét a pályázat elfogadását követően kizárólag az adott termelői csoport vagy cég használhatja. A uniós szabadalom célja, hogy megvédjék az egyes tájegységekre jellemző agrárkülönlegességeket. A védjegy egyben minőségi garancia is, hiszen a gyártás szigorú kritériumok alapján történik. Az EU több mint hétszázötven ilyen szabadalmat tart számon.

Zubor Enikő, a földművelésügyi minisztérium munkatársa elmondta, hogy az első körben beadott termékek többsége már a 2004-es EU-csatlakozás idején is nemzeti oltalom alatt állt. A szakember elismerte, hogy a pályázatok elbírálásában vannak fennakadások, amelyeket elsősorban a szövegfordítások nehezítenek meg. További probléma, hogy a többlépcsős eljárásoknak nincsenek időkorlátai, a bizottság mindössze az utolsó szakaszban ad hat hónapot arra, hogy az egyes tagállamok kifogással éljenek a szabadalom elfogadása előtt.

A dokumentációt a brüsszeli szakbizottság mindemellett többször is visszaküldheti korrekcióra. Az eddig beadott pályázatok szakgazdái általában elhúzódó ügymenetről és sok esetben többéves huzavonáról beszéltek.

Robognak a csehek

A 2004 óta csatlakozott új tagállamok közül a legtöbb védett termékkel Csehország büszkélkedhet. Prágának eddig tíz agrárkülönlegességet sikerült oltalom alá helyeznie. "A cseh lobbi valóban eredményesebb, ám azt sem szabad elfelejtenünk, hogy három nemzeti sörük már a csatlakozás pillanatában is uniós védettséget élvezett" - mondta Zubor, aki szerint a csehek helyzeti előnye még nem jelenti azt, hogy hazánk lemaradt volna a versenyben. A földművelési tárca legfontosabb célkitűzése, hogy a bent lévő magyar termékek mielőbb védettséget élvezzenek.

Magyarországon kívül a lengyeleknek és a szlovénoknak sikerült egy-egy terméküket levédetni, míg a többieknek egyetlen ilyen minősítést sem sikerült elérniük. Az elkövetkezendő években a folyamat felgyorsulhat, hiszen minden tagállam törekszik nemzeti sajátosságai védelmére. A Kárpát-medence államai között - egy-egy termék megosztott használata miatt - fokozódhat a verseny, ugyanis a tájegységek nem határfüggők. Az elmúlt években például a Tokaj-Hegyalja bizonyos átnyúló területei miatt a szlovákok is igényt tartottak volna a "tokaji" név használatára, akárcsak az olaszok, akik "tocai" címkékkel próbálkoztak betörni a piacra. Az uniós mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalom alá vétele épp ezeket a problematikus helyzeteket küszöbölné ki. A kérdés csupán az, hogy az adott márkanévre pályázók közül ki szerzi meg a kizárólagos előállítás és forgalmazás jogát.

Ellentmondásos statisztikák

A több mint hétszáz szabadalom 70 százalékával négy ország rendelkezik: Olaszország (164), Franciaország (156), Spanyolország (108) és Portugália (104). A kvartett meglepetésének számítanak a portugálok, míg például a németek vagy az angolok jóval kevesebb védett termékkel rendelkeznek. Érdekes, hogy az élbolyt közvetlenül a görögök követik, és olyan meghatározó agrárországok, mint Dánia vagy Hollandia, jócskán lemaradtak a versenyben.

Forrás: MTI
Szegedi téliszalámi

A hagyományosan híres sörtermelők közül sem az írek, sem a dánok nem rendelkeznek nemzeti szabadalommal. A sajtok esetében a franciák - 45 különböző fajtával - egyeduralkodónak számítanak, bár a spanyol-görög-olasz trió szorosan követi őket. A friss húsok tekintetében is a franciáké az elsőség 52 tétellel, míg a zöldség-gyümölcs kategóriát az olaszok vezetik 51 szabadalommal. Az olajfajták egyértelműen a mediterrán országok sajátjai, itt az olaszok állnak az élen, a görögök és spanyolok előtt.

A természeti adottságok mellett nagy a szerepe az egyes tagállamok agrárlobbijának. A nagy hagyományokkal és termelési súllyal bíró országok politikusai ugyanis pozitívan befolyásolhatják az új mezőgazdasági termékek védetté nyilvánítását. Az elméletnek azonban ellentmondhat a már említett dán vagy holland példa. A bejegyzett szabadalmak sorrendjét nagyban befolyásolhatja az unió soros elnöki posztját betöltő állam és az egyes tagállamok egymáshoz fűződő kapcsolatai.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK